A 2025. október 7-én megalakult Országgyűlés Élelmiszerlánc-biztonsági, Agrárszakképzési, Nemzeti Parki és Akvakultúra Albizottsága október 12-én a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság alatt működő Kis-Balaton Látogatóközpontban tartotta meg az első kihelyezett ülését.
Az ülésen négy országgyűlési képviselő, köztük az Albizottság elnöke és két tagja (Erdős Norbert – KPE, Fidesz; Mihálffy Béla – KDNP; Földi Judit – DK), valamint a Kisgazda Képviselők Parlamenti Csoportjából Süli János vettek részt, amelyen Rácz András természetvédelemért felelős államtitkár, Bende Zsolt, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója, valamint az Igazgatóság munkatársai tartottak izgalmas és tartalmas előadásokat.
A programot helyszíni bemutatók is színesítették. Először is, megnéztük a látogatóközpontot, amely részleteiben is megmutatja a Kis-Balaton történetét és a természeti helyreállításának az egyes ütemeit, kiemelten gazdag növény- és állatvilágát, valamint a helyi turisztikai látványosságokat. A magyar természetvédelem története is itt kezdődött, hiszen 1920-ban a „vörsi berki embernek” Gulyás József halász kis ladikján szakmai túrákat az érdeklődő polgároknak a Kis-Balatonnál. Ő és Schenk Jakab, a neves hazai ornitológus, közben jártak az akkorra a vadászat által veszélyeztetett nagy kócsag vízimadár megmentése érdekében, amelynek eredményeként Horthy Miklós, Magyarország kormányzója 1922-ben pont Gulyás Józsefet nevezte ki a kis-balatoni kócsagtelep megőrzésére. Ő, mint kócsagőr lett az első természetvédelmi őr, s innentől fogva eredeztethető a hazai természetvédelem kialakulása. Nem véletlen, hogy a magyar természetvédelem címerállata a nagy kócsag.
Rácz András államtitkár úr és Bende Zsolt igazgató úr előadásaiból kiderült, hogy a magyar természetvédelem komoly fejlődésen és megújuláson ment keresztül az elmúlt 15 évben:
- már 10 nemzeti parkunk, továbbá számos természetvédelmi területünk, tájvédelmi körzetünk és Natura 2000 területünk van,
- több mint 300 ezer hektár termőföld és legelő áll nemzeti parki felügyelet alatt, amelynek felét maguk a nemzeti parkok igazgatóságai, másik felét pedig több mint 2000 haszonbérlő műveli,
- 14 ezer őshonos magyar haszonállat nevelkedik a nemzeti parkokban, főleg szürkemarha, juh, ló és bivaly
- a nemzeti parkok ökoturisztikai vonzereje jelentős, hiszen például 2019-ben a belépőjegyet váltott regisztrált látogatók száma meghaladta az 1,6 millió főt, valamint természetiskolai programokon részt vevő diákok száma minden évben meghaladja a 400 ezer főt,
- a Kormány közel 100 milliárd forinttal támogatta a hazai természetvédelmi fejlesztéseket, melyeket eddig 479 projekthez használtak fel, valamint
- a 2013-as bevezetése óta már 296 termelő 1467 terméke kapott nemzeti parki élelmiszer-minőségi tanúsító védjegyet.
Nagyon megérintett a nemzeti park területén fekvő, kápolnapusztai bivalyrezervátum meglátogatása, amelyen éppen az őshonos bivalyok hagyományos istállóba terelésén vettünk részt.
Megtekintettük továbbá számos ikonikus magyar regény, mint a Tüskevár vagy a Téli berek születésének helyszínét, a szintén a nemzeti park területén található diás-szigeti természetvédelmi őrházat, amelybe az ’50-es évek idején menekült az író, Fekete István, a kommunista Rákosi-diktatúra üldöztetése és szörnyűségei elől, s amely helyen több mint másfél évet élt.
Az Élelmiszerlánc-biztonsági, Agrárszakképzési, Nemzeti Parki és Akvakultúra Albizottság elnökeként szilárd meggyőződésem, hogy ezek az agrárium fontos részterületei, amelyekkel egy parlamenti albizottságnak szükséges foglalkoznia. Az élelmiszer-feldolgozás az élelmiszerellátás biztosításában kulcsszerepet tölt be, ezért alapvető fontosságú az ágazat kiemelt fejlesztése. Ennek érdekében biztosítani kell a hazai adottságoknak és hagyományoknak megfelelő, a mezőgazdasági alapanyag háttér sokszínűségét figyelembe vevő és azt kihasználó élelmiszeripar talpra állítását, versenyképességének javítását. Emellett úgy gondolom, hogy az agrár-szakképzés, a nemzeti parkok és nemzeti parki termékek, valamint az akvakultúra – haltenyésztés erőteljes támogatása és népszerűsítése érdekében is szükség van egy külön parlamenti albizottságra.
Erdős Norbert, elnök
