Kisfaludy Károly: A kérők / Bravúros bemutató Abonyban

Fotó: tveger.hu

Szíki Károly író és színművész tagtársunk, Egri választókerületi vezetőnk külföldön és belföldön folytatja munkásságát a magyar kultúráért. (kpe)

 

„Szülőföldem szép határa!

Meglátlak e valahára?

A’ hol állok, a’ hol megyek,

Mindenkor csak feléd nézek.

 

Telt ház előtt lépett a közönség elé szombaton a színdarab rendezője, Király B.Izabella, hogy üdvözlő beszédét és a darab, valamint az előadás megszületésével kapcsolatos információit megossza a megjelentekkel:  Ebben az évben az abonyi műkedvelő színjátszás 170 éves múltját ünnepeljük. Abonyban, 1849-ben, az országban másodikként alakult műkedvelő színjátszó társulat. Az első  Székesfehérváron jött létre.  Kossuth Lajos testvére Ruttkayné Kossuth Lujza Abonyban élt. Ő volt az abonyi postamester felesége. Kossuth Lajos gyakran meglátogatta, így a felhívása a legrövidebb úton jutott el az abonyiakhoz. Kossuth, akit ez évben választotak kormányzóvá, már korábban javasolta, hogy műkedvelő színjátszó társulatokat alakítsanak azzal a céllal, hogy a magyar kultúra ápolása mellett a Szabadságharc hadirokkantjait és árváit segítsék.

Király Izabella személye garancia arra, hogy a Nagyabonyi Színkör, melyet közönsége 170 éve tart életben,  tudatosan vállalt munkáját ebben a hazafias szellemben végezze. Körbélyegzőjükön ott a felirat: „1849 óta a magyar kultúra szolgálatában”, ami kötelezi is a társulatot, hogy a produktumaik a nemzet szolgálatában szülessenek meg.

Nem véletlenszerű a mostani bemutató kiválasztása sem, mert 170 éve,1849. szeptemberében az első abonyi társulat Kisfaludy Károly A pártütők című darabjával nyitotta meg útját. A rendező a darabválasztás kapcsán elmondta: Kisfaludy másik ismert darabja A kérők, aminek a szereposztása jobban megfelelt a mi személyi adottságainknak, ezért esett erre a választásunk. Jó alkalom arra, hogy az ifjúság kívánságára végre megint nagyruhás, kosztümös darabot vigyünk színpadra.

Kisfaludy Károly drámaíró, költő, festő1788. február 5-én született és 1830november 21-én halt meg. Édesanyja a szülésben meghalt, őt pedig 42 évesen elvitte a tüdőgyulladás. Furcsa karma tartotta karjaiban, hogy mindhárom művészeti ágban alkothatott, de csak alig több, mint négy évtizeden át. E két katasztrófa között leélt 42 esztendő a tipikus reformkori magyar hazafi sorsa. Költő, drámaíró, festő, a reformkori irodalmi élet szervezője, az Aurora szerkesztője, az Aurora-kör elindítója, a magyar novella és a magyar társadalmi vígjáték megteremetője volt ő. Mindenben maradandót alkotott ebben a félembernyi korban. S mi lett volna, ha… De ez történelmietlen találgatás már, nézzünk inkább a jelenben bemutatott vígjátékára!

A kérőket 1817-ben írta. Először Pesten játszották,  1819szeptember 24-én. Kisfaludy kifinomult kritikai érzékkel teremtett atmoszférát az akkori magyar középosztály alakjairól, érzékletesen és hatásosan ábrázolta a vidéki nemesség életét, derűvel ruházva fel azt. Művének szereplői jellegzetes magyar figurák. Az egyik kérő Perföldy, a jogi kifejezésekkel dobálózó, latinos beszédű, szögletes ügyész; a másik kérő Szélházy, az idegenmajmoló, hazafiatlan mágnás, Baltafy, a hirtelen haragú, de jószívű katona, a jól illeszkedik ebbe a milliöbe Lidi, a talpra esett okos lány, Margit, a bőbeszédű, kíváncsi nagynéni, végül a jó karakterbe bújtatott három inas, mindegyik gazdájuk képére formálva. Az eleven környezetben csak Károly és Máli, az ifjú szerelmesek tűnnek kissé komolykodónak, de ezzel kívánatos szereplőknek, akikért érdemes izgulni, végigülni ezt a kellemes két felvonást.

A darab nyelvezete a humor bő forrását adta, korhű jelmezekben pedig szinte lubickoltak a szereplők, akik közül mindenki, a szerep nagyságától függetlenül, igyekezett a maximumot kihozni.

Ami érzékelhető volt, hogy a közönség soraiban nem jelentek meg azok a régi, évtizedek folyamán felkért szereplők, akiknek Király Izabella lehetőséget biztosított tehetségeik kibontására. Nem voltak ott például  az íjászok, akik az Árpád darabban kiemelt szerepeket kaptak,  s mindazok, akik a korábbi darabokban főszerepekben lubickoltak. A művészet nem hálaadásáról ismert. De, hogy az amatőr mozgalomban is ez ütötte fel fejét, az már elgondolkodtató. Persze egy széteső társadalomban, ahol nem a szeretet himnusza, hanem a gyűlölet orkánja aktuális, ott nem csoda, ha eltévelyednek a nyájak.

Heti Hang Szóró—-Hangosan mindenről, ami nekünk fontos  

Ha madár jön, tőle kérdem,

Virulsz-e még szülőföldem!

Azt kérdezem a’ felhőktől,

Azt a’ suttogó szellőktől”.