Az alábbi eset jól példázza, hogy szinte jelentéktelennek látszó ügy is számos jogi eljárásra adhat okot.
Az elkövetőt közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértésének szabálysértése miatt pénzbírság megfizetésére kötelezték.
Nevezett a határozat ellen kifogást nyújtott be, kérte annak megállapítását, hogy szabálysértést nem követett el, illetve azt, hogy csak figelme4ztetésben részesítsék.
A bíróság tárgyaláson kívül eljárva figyelmeztetést alkalmazott. A jogszabály kifejezett lehetőséget biztosít a bíróság részére, hogy ilyen ügyekben nem kötelező tárgyalást tartania, különösen akkor, ha a kérelemnek megfelelő döntést hoz a bíróság.
A jelen ügyben figyelmeztetést alkalmaztak, ez megfelelt az eredeti kérelemnek.
Az indítványozó az Alkotmánybírósághoz fordult, mert véleménye szerint a tisztességes eljáráshoz való joga sérült azzal, hogy kérése ellenére nem tartottak tárgyalást ügyében.
A formailag szabályos panaszt az Alkotmánybíróság megvizsgálta, és megállapította, hogy szakjogi vagy törvényértelmezési ügyekben nem járhat el, márpedig a, hogy tárgyalást kell-e tartani egy ügyben, ilyen kérdésnek minősül.
A döntést érdemben befolyásoló, alkotmányjogi jelentőségű kérdés nem merült fel, így a kérelmet visszautasították.
Dr. Bakos Zoltán, KPE szakértő
