Kijárási korlátozás, boltzár, karantén – Európa elbukott, visszatérnek a tavaszi intézkedések

Fotó Getty Images

Kijárási korlátozás, boltzárak, a nem egy háztartásban élők érintkezésének teljes tiltása, városok teljes lezárása – csak néhány azok közül az intézkedések közül, amelyeket az elmúlt napokban a legnagyobb európai országokban hoztak. A szigorúsági szintek már gyakorlatilag a tavaszi állapotoknak felelnek meg, a különbség abban van, hogy sok országban ezeket csak a legfertőzöttebb területekre rendelik el. Ezek általában a fővárosok és nagyvárosok, így az egyes országok lakosságának 20-30%-a is érintett a tavaszihoz hasonló szigorúságú lezárásokban, és az érintett területek száma napról-napra nő. Úgy néz ki, Európa kísérlete a laza járványkezelésre ősszel kudarcot vallott, így nem maradt más választás, mint lépcsőzetesen visszatérni a tavaszi útra. Európában Magyarország már kirívó esetnek számít a laza járványkezelésével.

Európába augusztus végén érkezett meg a második hullám, és akkor még úgy tűnt, hogy az újra felfutó esetszámokra a kormányzatok – látva a tavaszi lezárások súlyos gazdasági hatásait – megpróbálnak enyhébb, kevésbé általános választ adni. Ahogy a tavaszi teljes lezárás, úgy a szelektív védekezési stratégia is próbálkozás volt abban a tekintetben, hogy példa nélküli kísérletezésről van szó egy még mindig nem teljesen ismert járvány ellen. Ráadásul a próbálkozás is félszívű volt: a lakosság mobilitását, valamint fegyelmezettségének lazulását látva már akkor is felvetődött a kérdés, hogy határozott fellépések hiányában vajon a járványt féken lehet-e tartani. Nemcsak Magyarországon, de egész Európában jellemző volt, hogy a vírustagadók, a járványterjedés sajátosságait nem értők, vagy egyszerűen az első hullámban megfáradtak a korlátozások ellen foglaltak állást. Az egyes járványügyi stratégiákról reggeli cikkünkben írtunk részletesen.

Ősz derekára aztán pontosan az történt, amire a második hullám megjelenését enyhe intézkedésekkel végignéző európai kormányok cselekvőképtelenségét látva számíthattunk: a második hullám mértéke a legtöbb országban jelentősen meghaladta az első hullámban látott esetszámokat, a vírus gyakorlatilag akadálytalanul terjedt. A nagy nyugat-európai országok járványgörbéi egészen megszaladtak.

Míg a régiónk tavasszal a teljes elfojtás mellett döntött, és már sikerült csírájában elfojtanunk az első hullámot, addig ősszel a régiós országok is csak jelentős késéssel reagáltak a helyzetre, és több országban is meredek terjedésnek indult a betegség.

Mindezekre válaszul az európai kormányok jelentős késéssel, kapkodva rendelnek el a tavaszihoz nagyon hasonló intézkedéseket, ahelyett, hogy nyár végén, az emelkedő szakaszban ésszerűbb, lokális és szelektív intézkedéseket hoztak volna.

Október közepére a járványterjedés olyan mértéket öltött, amely már a lakosság ellenállása és a további gazdasági károk mellett sem tűrt halasztást, és határozott szigort váltott ki az európai kormányokból. Az állam- és kormányfők hajlamosak azt hangoztatni, hogy a tavaszi állapot semmiképp nem térhet vissza, miközben olyan intézkedéseket fogadnak el, amelyek gyakorlatilag már a tavaszi szigorúsági szintet súrolják. A teljesség igénye nélkül ezekből mutatunk be néhányat.

Szlovákia

Északi szomszédunk tavasszal is a leggyorsabbak között volt, ami a fertőzésarányos reakciót illeti, és ez most sincs másképp. A Szlovákiában a napokban meghozott intézkedések szinte példa nélküliek egyelőre az EU-ban, és a tavaszi helyzethez nagyon hasonló állapotokat idéznek:

  • a középiskolákat bezárták, bevezették a távoktatást, az általános iskolában kötelezővé tették a maszkviselést. Emellett a tanítás utáni tevékenységek (osztálykirándulások, plusz képzések) is elmaradnak.
  • Gyülekezési tilalmat vezettek be, egyszerre maximum hat fő tartózkodhat egy helyen egyszerre, függetlenül attól, hogy szabad téren, vagy bent történik-e az esemény.
  • Emellett a szabadban is kötelező maszkot viselni,
    • a tömegrendezvényeket betiltották (egyháziakat is).
    • Az edzőtermeket, a wellnessközpontokat, akvaparkokat, az uszodákat és a szaunákat bezárták, az éttermek csak elvitelre dolgozhatnak.
    • Visszatért az idősek vásárlási idősávja (9 és 11 óra között).
    • 15 négyzetméterre csupán egy vásárló jut azokban a boltokban, amelyek még nyitva tarthatnak.

    Igor Matovič emellett explicite kilátásba helyezte az ország teljes lezárását, amennyiben a helyzet nem javul. A szlovák kormány szerint egyébként a második hullám ötvenszer nagyobb az elsőnél, a jelenleg aktív fertőzöttek számát 200 ezerre becsülik (az első hullámban 1000 volt a legmagasabb szám). A szakemberek emellett úgy kalkuláltak, hogy a lakosság 35%-ának engedetlensége és szabálysértése elég ahhoz, hogy a helyzet ne javuljon, ez esetben pedig teljes lezárás vár az országra.

    A fenti intézkedések addig maradnak érvényben, amíg a napi új fertőzöttek középértéke nem csökken 500 alá.

    Olaszország

    A déli ország volt a járvány első európai epicentruma, és az akkori gyors terjedést részben az okozta, hogy a lakosság nem vette komolyan a járványt, az előírt intézkedéseket nem tartották be még a korai szakaszban. Ennek eredményeképp 36 ezren hunytak el. Az országban a nyár folyamán is megléptek néhány szigorítást, és már a második járványhullám elején határozottabbak voltak, mint a többi európai országban, vélhetően ezért lehet az, hogy a fejlett nyugati országok közül Olaszországban relatíve alacsony az új esetek napi száma, de a minap így is rekordot döntött. Az országos intézkedések októberi szigorítását viszont így sem kerülték el. Jelenleg az alábbi intézkedések vannak érvényben vagy lépnek életbe a napokban:

    • gyülekezési tilalom van érvényben, megtiltották a magánjellegű rendezvényeket is,
    • egyszerre legfeljebb 6 fő tartózkodhat egy helyen, a magánlakásokban is, és otthon is ajánlott a maszkviselés, ha nem egy háztartásbelivel találkoznak,
    • az utcán, köztereken kötelező a maszkviselés, és 1 méteres távolságot kell tartani.
    • a zenés-táncos rendezvényeket betiltották, a bárok kilenckor bezárnak, az éttermek éjfélig lehetnek nyitva.
    • Tilos az utcán és köztereken alkoholt fogyasztani.
    • A kocogás csak egyénileg engedélyezett szabadtéren, egyéb sporttevékenységek folytatásakor maszkot kell hordani.
    • Az amatőr csapatsport-eseményeket betiltották, a profi mérkőzéseken egyszerre 1000 fő lehet jelen a stadionokban (ez vélhetően megváltozik majd),
    • a családi eseményeket viszont egyelőre 200 főig megtarthatják,
    • az iskolák nyitva vannak, de az oktatáson kívüli tevékenységeket betiltották.
    • A tömegközlekedési helykihasználtsága legfeljebb 80%-os lehet, és ennek szigorítását tervezik,
    • valamint el szeretnék érni a munkavállalók 60-70%-ának otthoni munkavégzését.

    Az olasz hatóságok az intézkedést fokozottan ellenőrzik a fegyveres erők bevonásával, és a megszegők jelentős, akár 3000 eurós bírságot is kaphatnak. Az olasz egészségügyi miniszter egyébként megkérte a lakosságot, hogy a szomszédaikat ellenőrizzék, és jelentsék, ha szabálysértést tapasztalnak – a kijelentés nagy felháborodást keltett. Fontos kiemelni, hogy Olaszországban a régiós önkormányzatok is eltérő szabályokat hozhatnak, és hoztak is az elmúlt hónapokban attól függően, hogy hol milyen mértékben terjedt el a kór.

    Mindemellett enyhe lazítás is történt, a karantén időtartamát például 10 napra csökkentették, igazodva a nemzetközi trendhez. A veszélyhelyzetet január 31-ig hosszabbították meg, ami érthető, mert a római kórházak már most túltelítődtek.

    Franciaország

    A francia kormány is azok közé tartozik, akik a védekezést nem általánosan, az egész országra kiterjedően szervezik, hanem a régiókat veszélyességük szerint rangsorolják. Tegnap viszont már Franciaországban is egészségügyi rendkívüli állapotot rendeltek el, amely lehetővé teszi a szigorú intézkedések meghozatalát az egész ország területén. Az új intézkedések keretén belül 4 hétre

    • visszatér a kijárási korlátozás, egyelőre este 8 és reggel 6 között, és csak a legveszélyeztetettebb területeken. Ide tartozik Párizs és agglomerációs területei, valamint olyan nagyvárosok, mint Lille, Rouen, Saint-Etienne, Toulouse, Lyon, Grenoble, Aix-en-Provence és Marseille körzete, valamint Montpellier.
    • Ezeken a területeken a színházaknak, moziknak, éttermeknek este 9-kor be kell zárnia. Az így kényszerszabadságra kerülők fizetésének 100%-át átvállalja az állam.
    • Valamint Emmanuel Macron elnök felszólította a franciákat, hogy magánrendezvényeken se legyenek hatnál többen.

    Ezeket a területeket egyelőre nem zárja le a kormány, azaz a ki-és bejárás napközben biztosított lesz. Akkor kerül egy térség a legveszélyeztetettebb kategóriába, ha a 100 ezer főre jutó fertőzésszám eléri a 250-et, vagy a 65 év felettiek körében a 100-at, vagy a lélegeztetőgép-kihasználtság 30% fölé emelkedik. Franciaországban egyelőre nem zárták be az egyetemeket, de a tantermek előadóiban csak a diákok fele lehet jelen. A kormány engedményeket is tett a napokban, a karantén idejét például 7 napra csökkentették. Az intézkedések szigorítását a lakosság felháborodással fogadta a nagyvárosokban.

    Egyesült Királyság

    Az ország az első hullámot elnyújtva és magas áldozatokkal élte meg, mivel az első hetekben a brit kormány a járvány elengedésére és a nyájimmunitás megszerzésére játszott, a második hullámban viszont ők is jelentős intézkedéseket hoztak, megelőzve a többi országot. A britek például sokkal szigorúbban korlátozták a lakossági érintkezéseket, mint Európa többi része, a lakossági csoportosulásokat 6 főben maximálták, és a magáneseményeken sem vehetnek részt ennél többen. A brit szabályozás azonban nem egységes, az országot ugyanis több területre osztják aszerint, hogy a járványhelyzet milyen, és a szabályozás az olasz rendszerhez képest sokkal inkább célzott. Három szint van, amelyre különböző szabályok vonatkoznak:

    • az alacsony készültségi szinten 6 főnél többen nem érintkezhetnek egyszerre, a puboknak és a szórakozóhelyeknek 10-kor be kell zárniuk.
    • A következő, magas készültségi szinten már a nem egy háztartásban élő emberek egyáltalán nem találkozhatnak zárt térben, magánlakásokban sem, szabad téren pedig legfeljebb hatan. A britek több területet is ide soroltak az intézkedés kihirdetésekor.
    • A nagyon magas készültségi szint a harmadik fok, itt a pubokat és a bárokat teljesen bezárják. Azokon a területeken rendelik ezt a szintet, ahol az egészségügyi rendszerre nehezedő nyomás túlságosan magas. Jelenleg Liverpool és környéke tartozik ide.

    Az egyes szinteket területenként határozzák meg: ahol romlik a járványhelyzet, azt eggyel feljebb sorolják a készültségi listán, és akkor a korábban meglévő intézkedésekhez újabbak lépnek életbe. A harmadik fokozatú készültségi szint gyakorlatilag a tavaszi állapotoknak felel meg.

    A kormány mai bejelentése szerint London és környéke is a magas veszélyeztetettségi kategóriába kerül.

    Németország

    Németországban is cizellált és szelektív intézkedések vannak érvényben, az országra az első hullámban is jellemző volt a decentralizált járványkezelés – összehangolt lépések mellett természetesen. Föderációról van szó, így a szövetségi kormánynak sokszor hatásköri akadályai is vannak az intézkedések elrendelésére. Jelenleg így területenként eltérő intézkedések vannak érvényben, amelyek közül Berlint érdemes kiemelni, mert ez a város számít a járvány epicentrumának, így itt a legszigorúbbak az intézkedések.

    • A vendéglátóhelyek és üzletek 23 és 6 óra között zárva tartanak.
    • Közterületen legfeljebb 5 ember, magánrendezvényeken maximum 25 ember tartózkodhat együtt.
    • Ezen kívül korlátozzák a Berlinből érkezők belépését több tartományban is.
    • Valamint aki étterembe, kocsmába látogat, annak meg kell adnia az elérhetőségeit több tartományban is.

    Szigorítást akkor kell hoznia egy tartománynak, ha a százezer lakosra jutó fertőzöttek száma meghaladja az ötvenet. Németország egyébként a kontaktkutatásban látja a járványkezelés lehetőségét, ennek a szemléletnek köszönhetőek a fenti szabályok is. Angela Merkel tegnap kijelentette, hogy döntő pillanat előtt áll az ország, és ha a jelenlegi szabályokkal nem sikerül megakadályozni a vírus terjedését, akkor további szigorítások jönnek. Markus Söder bajor miniszterelnök hozzátette:

    Németország sokkal közelebb van egy újabb általános zárlathoz, mint sokan gondolják. Ráadásul a helyzet talán nehezebb is, mint a március-áprilisi időszakban, mert “akkor a tavasz reménye volt előttünk, most viszont a tél kihívása”.

    Spanyolország

    A déli ország Olaszország mellett a másik leginkább érintett ország volt az első hullámban, őket azonban egyelőre kisebb szigor jellemzi az olaszokhoz képest, és a fertőzésszámok is magasabbak. Spanyolországban manapság nem a központi intézkedések, hanem a tartományi fellépések a jellemzőek. Ezek közül a legszigorúbb kétségkívül Madrid és környékének lezárása volt:

    • megtiltották a be és kilépést a városból és a környékbeli településekről, bizonyos kivételekkel (például munkába, iskolába járás, hivatalos ügyintézés, egészségügyi szolgáltatás igénybe vétele),
    • a bároknak és éttermeknek 10-kor be kell zárniuk, és napközben is csak a kapacitásuk feléig fogadhatnak vendégeket.
    • A gyülekezést 6 főben maximálták,

    Tegnap jelentették be Katalóniában is, hogy szigorú korlátozásokat vezetnek be, amelyek egyelőre két hétig vannak érvényben:

    • ennek értelmében az éttermek csak elvitelre és megrendelésre dolgozhatnak,
    • zárva vannak a játéktermek, kaszinók,
    • a kereskedelmi egységek csak 30%-os kapacitáson üzemelhetnek, a sportközpontokban és kulturális intézményekben 50%-os lehet a helykihasználás.
    • Az egyetemeket bezárták, az alsóbb szintű oktatási intézményeket egyelőre nem,
    • két hétre felfüggesztik a sportrendezvényeket is.

    Az ilyen célzott lezárásokat azokban a tartományokban rendelik el, ahol a 100 ezer főre jutó fertőzések száma meghaladja az 500-at, a kórházak intenzív részlegének telítettsége eléri a 35%-ot, és az elvégzett tesztek több mint 10%-a pozitív. Ezek a lezárások vagy szigorú korlátozások jelenleg több mint 10 millió embert érintenek. A célzott és szelektív intézkedések mellett természetesen általános intézkedések is érvényben vannak az országban:

    • 6 év felett kötelező a maszkviselés szabad téren és zárt terekben egyáltalán, ahol a két méteres távolság megtartása nem lehetséges.
    • a különleges elbírálás alá nem eső területeken is be kell zárnia a szórakozóhelyeknek és vendéglátóegységeknek 1-kor, éjféltől már nem fogadhatnak vendéget.
    • illetve szabad téren tilos az alkoholfogyasztás és dohányzás is, ha nem lehet távolságot tartani.

    Az általános intézkedéseket már nyáron meghozták, az új elem a tartományok lezárása. A madridi hatóságok nem fogadták örömmel a korlátozásokat, számításaik szerint az ország gazdaságának 7 milliárd eurós kárt okoz majd a madridi lezárás.

    Csehország

    Az ország ma Európa egyik legfertőzöttebb országa, a napi esetszámok a tízezret közelítik. A cseh kormány határozott választ adott erre a problémára, az új intézkedések már a tavaszi lezárás hangulatát idézik, de egyelőre ideiglenesek, két hétre szólnak:

    • bezártak a mozik, színházak, állatkertek, fürdők, szabadidőközpontok,
    • felfüggesztették a sporteseményeket (a legmagasabb osztályban is), kivéve a nemzetközi mérkőzéseket.
    • A bárokat, klubokat, vendéglőket bezárták.
    • Az iskolákban rotációs rendszert vezettek be, a felsőtagozatos diákoknak az általános iskolában egyszerre csak a fele lehet jelen az osztályteremben, a másik fele távoktatásban vesz részt. Az alsótagozatos diákokat mind hazaküldték.
    • Ideiglenesen 6 főben korlátozták a gyülekezéseket,
    • de a vallási, sport- vagy kulturális eseményeken is legfeljebb 20 ember gyűlhet össze szabadtéren, zárt térben 10.
    • Megtiltották az alkoholfogyasztást köztereken, utcákon.

    Vannak olyan intézkedések is, amelyek azonban nem két hétre szólnak, hanem általánosan érvényben maradnak akkor is, ha a két hét letelik:

    • ilyen a maszkviselési kötelezettség zárt térben, tömegközlekedési eszközön és megállókban,
    • A középiskolákat és az egyetemeket pedig már korábban bezárták.
    • Emellett lekapcsolták a közösségi Wifi-szolgáltatást is.

    Andrej Babiš miniszterelnök amennyiben a reprodukciós ráta 0,8 alá szorul vissza, akkor enyhíteni fognak az intézkedéseken.

    Ez már majdnem olyan, mint tavasszal

    Természetesen a fenti példák nem teljes körűek, több európai ország is a szigorítás útjára lép, vagy fontolgatja azt. Az eddig bevezetett intézkedések ránézésre még mindig enyhébbek, mint a tavaszi korlátozások, leginkább a kijárási korlátozás miatt, amelyet egyik európai ország sem lépett meg (valójában sem lépte meg ezt több tagállam, például Szlovákia). Az interakciók drasztikus elvágása (főleg a találkozások 6 főben maximálása) viszont majdnem ezzel egyenértékű intézkedés, a magánlakásokban tartandó összejövetelek explicit korlátozása egyes országokban pedig túlmutat a tavaszi szinten is.

    A kormány –és államfők állítása tehát, mely szerint a tavaszi állapotok nem térhetnek vissza, inkább számít kommunikációs fogásnak, amely a vírusszkeptikusok széles rétegének lenyugtatásaként értelmezhető, mint valós helyzetértékelésnek, mert a tavaszi állapotok sok európai országban és régióban már kvázi visszatértek. Azt is fontos elmondani, hogy mindez leginkább csak a szabályozási környezetet illetően van így, amennyiben a lakosság nem tartja be ezeket – márpedig az őszi fegyelem sokkal lazább, mint a tavaszi – akkor a járványterjedés nem fog olyan látványosat fékezni, mint a tavaszi lezáráskor. Erre viszont már nem biztos, hogy további szigorítások elrendelésével kell reagálni, mert a fent bemutatott intézkedéseknek már hatásosnak kell lenniük, sokkal inkább azok egyre szigorúbb betartatása lenne a megfelelő válasz.

    A nemzetközi összehasonlításból kimaradt Magyarország, az itthoni szabályok és a hatóság fellépése ugyanis európai szinten már extrém lazának minősíthetők, miközben a detektálási arányunk a legrosszabbak között van, és a lakosságarányos új-esetszámok terén is rosszul állunk (bár a hivatalos napi esetszámok teljesen semmitmondóak a tesztkapacitások gyors kimerülése miatt). A magyar szabályozásokkal (pontosabban azok hiányával) és a lakosság viselkedésével kapcsolatban mi is hangot adtunk aggályainknak.