Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának vezetését hazánk májusban átveszi Németországtól, majd novemberben továbbadja azt Olaszországnak. Fél év nem túl sok idő a nemzetközi politikában, de vajon mire ad ez lehetőséget?
„Valóban hat hónap nem olyan hosszú idő, de a magyar elnökség esélyeit javítja az, hogy már az előző, tehát a német elnökséggel együttműködve – és aztán a hat hónap letelte után az olasz elnökséggel együttműködve – azért továbbra is szerepeltetheti a prioritásait. Hat hónap arra elég, hogy egy multilaterális rendszerben, egy multilaterális együttműködésben egy ország megmutassa, hogy melyek a számára fontos témák” – mondta Navracsics Tibor, Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézet vezetője a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Ha ezek egyébként is a napirenden szerepelnek, akkor ezeket hangsúlyosabbá kel tenni, ha pedig nem szerepelnek a napirenden, akkor felhívják rá a figyelmet, „és esetleg akciókat indítsanak el ezeken a területeken” – tette hozzá.
Magyarország öt fő témakört fog ezalatt a hat hónap alatt különös hangsúlyban részesíteni
Az első a nemzeti kisebbségek helyzetének az elemzése, a figyelem felhívása a még rendezetlen problémákra. Ilyen a második is, amely – a különösen a mostani kormányzati politika számára elsődleges cél – a jövő nemzedékkel kapcsolatos politikák, illetve a lépések megvitatása, család, ifjúság, felnövekvő nemzedékek, társadalmi felzárkóztatás és a romák kérdése tartozik ebbe a prioritáscsoportba – mondta Navracsics Tibor.
„A harmadik a vallásközi párbeszéd, nem csak a keresztény felekezetek között, de mondhatjuk, hogy óriási igény van, hiszen láthatjuk, hogy milyen politikai konfliktusokat tud okozni a muzulmán és a keresztény világ közötti meg nem értés vagy ellenség és konfliktus, éppen ezért ez is egy hangsúlyos eleme lesz az elnökségnek” – fogalmazott az NKE Európa Stratégia Kutatóintézet vezetője.
A negyedik, ötödik pedig olyan globális problémák, amelyeket nem lehet kihagyni, az egyik a jövő kihívásai, például az informatikai forradalom, a mesterséges intelligencia és a többi hasonló új vívmányok társadalomra gyakorolt hatásának a kérdése, illetve a környezettel kapcsolatos, klímapolitika, a környezetváltozás, illetve általában az éghajlatváltozás társadalmakra gyakorolt hatásainak elemzése.
Az Európai Tanácsot 1949. május 5-én a londoni szerződés keretében hozták létre, és jelenleg 47 állam a tagja, Magyarország 1990-ben csatlakozott, és egyszer már elnökölt.
Az Európa Tanács – ellentétben az Európai Unióval, amely egy gazdasági integrációként kezdte a pályáját – kifejezetten olyan politikákat célzott meg, és olyan politikákat tett az együttműködése alapjául, amely a nemzetek közötti jobb egyetértést segíti elő – mondta Navracsics Tibor.
Az Európai Unió foglalkozik inkább a gazdasági integrációhoz kötődő közös politikával, míg az Európa Tanács a nemzetek közötti koordinációt segíti, és „különösen erős azokon a területeken, ahol az Európai Unió együttműködése nem annyira szoros, ilyenek a kultúrához kötődő, a nemzeti kisebbségek jogaihoz kötődő kérdések, illetve általában mindazok a kérdések, amelyek Európához, mint kulturális közösséghez köthetők” – tette hozzá.
Forrás: hirado.hu, Kossuth Rádió
