A kétgyermekes családokra is kiterjesztik a 10 millió forintos kedvezményes kamattámogatású kölcsönt, a háromgyermekeseknél pedig a kölcsönfelvétel lehetőségét 15 millió forintra emelik meg – jelentette be a családok otthonteremtési kedvezményéről (csok) szóló kormánydöntést ismertetve Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Ez az első lépés a család- és lakástámogatási rendszer kibővítése irányába – hangsúlyozta.
Azt mondta: a lakáskasszarendszer átalakításából felszabaduló forrásokat a csok kibővítésére költik.
A kormány állja a szavát, bővíti a csok rendszerét
– mutatott rá Gulyás Gergely. Elmondta, a lehető leghamarabb, lehetőség szerint még idén szeretnék, ha a csok változtatásai hatályba lépnének. A támogatás megemelésére vonatkozó kérdésre közölte, ez az összeg még nem növeli nagy mértékben az ingatlanárakat. A csok bevezetésekor volt egy olyan rövidtávú hatás, hogy jelentősen megnőttek az ingatlanárak, és ha ez így történik, a segítség relatívabbá válik – magyarázta.
Jelezte továbbá, hogy a kormány a hét végén bejelentést tesz a családi nemzeti konzultáció részleteiről, és ennek eredményeit követően – és részben attól függően – további család- és lakástámogatási döntések születnek majd.
Megjegyezte azt is, a kormány foglalkozik a 2019 végéig tartó ötszázalékos lakásáfa meghosszabbításának kérdésével.
Négy súlyponti kórház lesz Budapesten
A kormány határozott továbbá arról, hogy Budapesten nem három, hanem négy súlyponti kórház lesz, ugyanis a Szent János Kórház is ilyen intézménnyé válik – közölte a miniszter.
Elmondta, a Szent János Kórház tervezésére 495 millió forintot biztosít a kormány, így egy több mint 500 ágyas kórház felépítése, újjáépítése történhet meg. A másik három, már eldöntött súlyponti kórház a Honvédkórház, a Szent László és a Szent István Kórház összevonásával létrejövő intézmény, valamint a dél-budai centrumkórház lesz. Ezekre már kiírták a tervpályázatokat, amelyeknek december 9-ig meglesz az eredményük – tájékoztatott.
A Miniszterelnökség vezetője más kormánydöntésekről is beszámolt. A hulladékgazdálkodási problémákkal kapcsolatban kijelentette: nem engednek az üzleti érdekű zsarolásoknak, ezért nem engednek a rezsicsökkentésből, és ha kell, akár a katasztrófavédelem is képes átvenni a szolgáltatás biztosítását, de nem ez a cél. A szükséges konszolidációhoz a kormány forrást is fog biztosítani, illetve egy létrejövő bizottság – amelynek Balla György fideszes országgyűlési képviselő, továbbá az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, valamint a Miniszterelnökség képviselője lesz a tagja – egy héten belül jelentést tesz a hulladékgazdálkodás állapotáról – közölte. Megjegyezte, hogy jelentős, részben rossz gazdálkodásból eredő tartozások halmozódtak fel, ezeket most mérik fel, de a nagyságrend több tízmilliárdos.
Arról is beszélt, hogy a kulturális tao-pénzek területén jelentős visszaélések voltak – szavai szerint ugyanis a jegyeladásból befolyó összeghez kapcsolódó kritérium „nem mindig szolgálta az átláthatóságot” -, ezért új támogatási rendszert vezetnek be. Az eddigi ráfordítások nem csökkennek, azokat jövőre is biztosítják, de nem a jelenlegi formában – mondta, hozzáfűzve, az átalakításról a tervek szerint a következő kormányülés dönt.
Kérdésre elmondta, a jelenlegi kulturális tao-támogatásból 35 milliárd forint jutott a kultúrára, ennek az elosztása azonban egyenlőtlen volt, és visszaélések is történtek. A forrást nem kívánják csökkenteni – erősítette meg -, de az lenne a jó, ha pályázati formában vagy világos, előre megismerhető szempontok szerint a kormány, a kulturális kormányzat döntene a források felhasználásáról.
Egy másik kérdésre úgy fogalmazott, ez az ügy „a kultúrharcnak azért nem lehet része, mert mi semmilyen kultúrharcban nem vagyunk érdekeltek, semmilyen kultúrharcot nem támogatunk”. A miniszter rögzítette: a kulturális támogatás nem politikai alapon történik, bár politikai viták tárgya lesz. Elmondta, a kormány támogatói között is sokan vannak, akik haszonélvezői a tao-nak.
A Terror Háza Múzeumnál tartott október 23-i ünnepség – ahol Orbán Viktor miniszterelnök beszélt – szervezési részleteit firtató felvetésre Gulyás Gergely azt felelte: nem volt szervezett szállítás az ünnepségre. Szerinte egyébként a rendezvénnyel kapcsolatos „álhírgyártás” arra vezethető vissza, hogy az ellenzéki megmozdulásokon összesen körülbelül tizedannyian vettek részt, mint amennyien a kormányzati megemlékezésen.
Kovács Zoltán kormányszóvivő hozzátette: a világon minden olyan rendezvényen, ahol kiemelt védelemben részesülő személy van jelen, csak átvizsgálás és szigorú biztonsági körülmények biztosítása után lehet a színpad közelébe menni.
Az MTVA-székháznál tartott október 23-i jobbikos tüntetésre Gulyás Gergely kérdésre úgy reagált: a békés véleménynyilvánításnak megvannak a határai, a tojásdobálás nem feltétlenül tartozik ebbe a körbe. „A Jobbik mindig egy szélsőséges párt volt, és a pártszakadást követően mintha külön is bizonyítani kívánta volna a szélsőségességét. Viszont régen egy tömegpárt volt, most azt bizonyította, hogy hívei már nincsenek, legfeljebb néhány fizetett alkalmazottja, aki hajlandó még velük kimenni tiltakozni” – fogalmazott.
Magyarország megerősítette a déli határ védelmét
Magyarország megerősítette a déli határ védelmét, miután felajánlotta segítségét Horvátország mellett a balkáni migrációs útvonallal érintett összes országnak – hangsúlyozta a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.
Gulyás Gergely ismertetése szerint a kormányülésen a belügyminiszter számolt be arról – a magyar és az európai titkosszolgálatok jelentései alapján -, hogy hetvenezer migráns észak felé tart, jelenleg a bosnyák határnál vannak, hetven kilométerre a magyar határtól.
Hozzátette: a belügyminiszter intézkedetett a magyar-horvát határ megerősítéséről, határvadászszázadokat vontak ott össze. Szerinte a magyar határvédők képesek arra, hogy szükség esetén a magyar-horvát határt megvédjék.
Megjegyezte, a tél közeledtével a migrációs nyomás erősödni fog.
Elmondta azt is: a kormány döntése értelmében a bevándorlási hivatal helyett Idegenrendészeti Hivatal jön létre. Az átnevezést azzal indokolta, hogy az kifejezi a magyar választópolgárok akaratát, hogy Magyarország ne legyen bevándorlóország.
Kérdésre azt mondta, elsősorban nem a hivatal struktúrája változik, az átnevezés egyértelmű üzenet, hogy a migrációt idegenrendészeti kérdésnek tekintik.
Demeter Márta LMP-s országgyűlési képviselő honvédelmi és rendészeti bizottsági tagságával kapcsolatban a politikus kérdésre azt mondta: személyes véleménye szerint ha már Demeter Márta nem mondott le a testületben betöltött alelnöki tisztségéről, akkor a pártjának kellett volna azonnal visszahívnia őt. Hozzátette: jól mutatja az ellenzék és az LMP mai helyzetét, hogy miután kiderül, valaki minden alap nélkül egyszerre két családot is megrágalmazott, azután nem visszavonja az állítását és bocsánatot kér, hanem azóta is „hülyeséget beszél”.
A magyar-ukrán viszonnyal összefüggő kérdésre a Miniszterelnökséget vezető miniszter azt válaszolta: Magyarország jószomszédi viszonyra törekszik Ukrajnával, de ez nem lehetséges, ha az ott élő magyar nemzetiség életkilátásai, oktatási, nyelvhasználati lehetőségei nem bővülnek, hanem „brutálisan szűkülnek”. Magyarország és Ukrajna között létezik egy alapszerződés, továbbá vannak különböző kétoldalú egyezmények is, a magyar fél pedig szeretne egy kisebbségvédelmi egyezményt is kötni, de sajnos az ukrán választási kampányban a „magyar kártya” egy fontos politikai tényező – fejtette ki, hangsúlyozva, hogy minden fórumon fel fognak szólalni a kárpátaljai magyarság védelmében.
Arra a kérdésre, hogy a kormány miért nem fogadja el az európai ügyészségre vonatkozó uniós kezdeményezést, Gulyás Gergely azt mondta: a kezdeményezés szuverenitást korlátozó, Magyarországon a közvádat az ügyészség képviseli.
A CEU ügyét firtató kérdésre Gulyás Gergely közölte, „mi a CEU oldaláról érkező különböző fenyegetéseket és ajánlatokat Soros György politikai blöffjének tekintjük”.
Hangsúlyozta, a jogi helyzet Magyarországon világos, a Közép-európai Egyetem ma is itt működik. Emlékeztetett arra, hogy az egyetem hónapokkal ezelőtt vásárolt egy telket Bécsben. Hogyha esetleg úgy döntenek, hogy ott is nyitnak egy diplomakiadó helyet, ehhez a kormánynak nincs köze – közölte. A kormány a kérdésről nem tárgyalt – mondta, hozzátéve azt is, hogy a jelenlegi felsőoktatási törvény is tartalmaz olyan lehetőséget (joint degree), amelyhez nincs szükség állami hozzájárulásra és amerikai és magyar közös diploma kiadását teszi lehetővé.
Kérdésre a miniszter elmondta, nem tárgyalt a kormány az Európai Bizottság óraátállításra vonatkozó javaslatáról, de személyes véleménye szerint a jelenlegi rendszer jó, józan ésszel nem érdemes hozzányúlni.
Az állami és magánegészségügy szétválasztására vonatkozó kérdésre rögzítette: az egészségügy nem üzlet, az államnak minden járulékot fizető polgárnak, illetve a nyugdíjasoknak is biztosítania kell az ellátást. Hozzátette: ha a rendszer fennáll, vagyis hogy mindenki fizeti az egészségbiztosítási járulékot, akkor soha nem korlátozták, hogy valaki kiegészítő biztosítást kössön, magán-egészségügyi szolgáltatást vegyen igénybe.
Kérdezték arról, hogy a francia Cheque Déjeuner cafeteriacég pert nyert a magyar állam ellen. Gulyás Gergely közölte, vizsgálják a jogorvoslati lehetőségeket. A hibát a szocialista kormány követte el, amikor egy francia cégnek nyitott lehetőséget arra, hogy az emberek szünidejéből és nyaralásából származó hasznot élvezze – hangoztatta. Hozzátette: Magyarország büszke lehet arra, hogy ezt a lehetőséget megszüntetve maga is képes hasonló szolgáltatást megszervezni.
A közszférában történő elbocsátásról kérdésre elmondta, pénteken nagyon konstruktív légkörben találkozott a szakszervezeti vezetőkkel, és tájékoztatta őket a státuszszámot nézve 17-18 százalékos leépítésről. Megjegyezte, a státuszok közel 10 százaléka nincs betöltve, ezért az elbocsátottak aránya 10 százalék alatt lesz.
Ez megfelel annak a kormányzati szándéknak, hogy fűnyíróelvszerű leépítés sehol ne legyen – magyarázta. Hozzátette: akik maradnak, azok január 1-jével átlagosan 30 százalékos béremelésbe részesülnek.
(MTI, kormany.hu)
