Kiábrándítóan rosszak az eddigi betakarítási eredmények – csúnyán elintézte a meggyet az időjárás

Fotó: wikipedia.org

A hőség és az aszály miatt jelentősen tovább romlottak a terméskilátások, akár hiány is lehet a hazai meggyből, amelynek átlagára az Agrárközgazdasági Intézet adatai alapján a Budapesti nagybani piacon június végén meghaladta az 52 héttel korábbit és 675–775 forint/kilogramm között mozgott.

A szüret érdemi része két héten belül befejeződik, így július 23-25-ig tarthat a meggyszezon.

Az idei meggytermés nem fogja elérni a 60 ezer tonnát sem,

mivel nem valószínű, hogy jelentős változás következik majd be a gyümölcsméretek növekedésében, így az 50 ezer tonnához közelít majd a betakarított mennyiség. Ugyanakkor ez a fán lévő mennyiségre vonatkozik, nem pedig a ténylegesen piacra kerülő mennyiségre. Gyümölcs-darabszám tekintetében még mindig megvan az a termés a fákon, amely az átlagos évjáratokban 65 ezer tonna termést eredményezhetne, azonban a gyümölcsméretek – hőség és aszály miatti – megrekedése miatt jelentős kieséseket kell elszenvednie a szektornak. Ezt fogja tovább rontani esetlegesen az a helyzet, hogy

számos ültetvényben értékesíthetetlen marad a meggy, mert a hűtő- és konzervipar számára nem éri el a megfelelő méretet,

és a léipar számára is hasznosíthatatlan marad a kedvezőtlen hús-mag arány miatt.

Mindez azt jelentheti, hogy ezek az értékesíthetetlen mennyiségek „ott lesznek a fán”, de nem kerülhetnek piacra, így a ténylegesen piacra kerülő mennyiség még a fán lévő, jelenleg várható mennyiségnél is kevesebb vagy jóval kevesebb lehet, ami már – akár jelentős – hiányhelyzetet is eredményezhet a piacon – értékelte a helyzetet a szakmaközi szervezet honlapján Apáti Ferenc, a FruitVeB elnöke.

Az eddigi betakarítási eredmények kiábrándítóan rosszak:

a ténylegesen leszüretelt mennyiségek átlagosan mintegy 30-40%-kal alacsonyabbak a szüret kezdete előtt vártnál – közölte a FruitVeB elnöke, aki szerint a várakozáson aluli eredmények több dologgal is magyarázhatók:

  • A gyümölcsméret jelentősen elmarad az átlagostól, ami értelemszerűen – ugyanazon fánkéti gyümölcs-darabszám mellett is – jelentősen csökkenti a mennyiséget. Az apró méret a virágzást követő időszak hűvös, fényszegény időjárásával, a közel két hónapja tartó aszállyal és az extrém magas hőmérsékletekkel (>35 °C) van összefüggésben. Mindezek közül is talán a hőség jelenti a legnagyobb problémát, 32-34 °C fölötti hőmérsékleteknél ugyanis – élettani okokból – még jó vízellátottság mellett is erősen hátráltatott vagy szélsőségesebb esetben le is áll a gyümölcsméret-növekedés. 
  • A hőség és az aszály miatt a fákon sok az enyhén „töppedt”, alacsony víztartalmú szem, ami miatt a gyümölcsök fajsúlya is elmarad a megszokottól.
  • Nagyon egyenetlen az érés egy ugyanazon ültetvényben fa és fa között, de még egy fán belül is (egyes fákon és/vagy a fán belül még éretlen a termés, jóllehet az összkép alapján már szüretelni szükséges). Ennek következtében a rázás után is a fán marad a termés egy része, amely szintjén rontja a szüreti eredményeket.  

A FruitVeB elnöke szerint a szüret előtt álló fürtös meggyek vonatkozásában elkeserítő a kép. A gyümölcsméret jelentősen elmarad a kívánatostól, a lazább, homokos talajok öntözetlen ültetvényein a meggy szinte „rásült” a fákra, de még a jobb termőhelyeken és jó kondícióban lévő ültetvényeken is komoly problémaként érzékelhetők a fent felsorolt jelenségek (gyümölcsméret, fajsúly, egyenetlen érés). A javuláshoz érdemi mennyiségű csapadékra lenne szükség. Jelenlegi becslések alapján, a fürtös meggyek esetében az ültetvények 30-40%-án elmarad az átlagos gyümölcsméret attól a szinttől (18 mm), hogy a konzervipar vagy a hűtőipar számára betakarítható lenne, ami akár

jelentős minőség árualap kieséssel is fenyeget.

A helyzetet súlyosbítja, hogy az ilyen apró meggyel nagyobbrészt a léipar sem tud mit kezdeni, mert a mag-hús arány kedvezőtlen alakulása miatt hatékonyan nem feldolgozható.

Ezen problémák miatt a hűtő- és konzervipar az elmúlt két hétben nem jutott hozzá a kívánatos mennyiségű alapanyaghoz.

A belföldi feldolgozó üzemek jelentős része alacsony kapacitáskihasználáson üzemelt, a puffertárolókra nem volt szükség, a beérkező tételeket azonnal fel lehetett dolgozni. Sőt, több üzemben erősen lassítani kellett a gyártósorokat, hogy a vártnál kisebb mennyiségek miatt ne kelljen leállítani időszakosan a gyártást – tette hozzá.

Forrás: portfolio.hu