Fotó: Karnok Csaba
Csányi László a KPE választókerületi vezetője, Mórahalom alpolgármestere szerint: A nagy hagyományú hagymatermesztés megmentése közös feladat. Mórahalom élen járt és ez így lesz a jövőben is a termelők összefogásának szorgalmazásában, a termelés hatékonyságának megteremtésében. Az egyes ágazatok megerősítése a mezőgazdaságban jó hatással lehet az összes többi termelési ágazatra is. Különösen fontos, hogy a térségekhez történelmileg is hozzátartozó termelési formákat megőrizzük és erősítsük.
Makón még mindig jelentős a hagymatermesztés, bár helyi gazdasági ereje egyre csökken. A makói és a többi termelő számára hasznos programok kidolgozása is szerepel a kamara hagyma-munkacsoport tervei között.
Visszaszorulóan van a hagymatermesztés Makó környékén, noha a város igyekszik lehetőségeihez mérten a közszolgáltatások javításával támogatni a gazdákat – derült ki a hétvégi Hagymafesztivál keretében megtartott agrárfórumon. Ahogy az országos termőterület csökkent, úgy a helyi földterület Makón is – 100-150 hektáron végzik ezt a tevékenységet –, és ezzel együtt a hagymatermesztés városi, térségi gazdasági életben betöltött szerepe is mérséklődött – mondta Farkas Éva Erzsébet polgármester a NAK Csongrád megyei szervezete által szervezett fórumon. Így eltörölték a mezőőri járulékot és a termelői piaci árusításért szedett helypénzt is, valamint pályázatot írtak ki számukra, szakképzési ösztöndíjat vezettek be és a külterületi és a dűlőutakat rendszeresen karban tartja az önkormányzat – olvasható a nak.hu-n. Farkas Éva Erzsébet hozzátette, várhatóan 2019-ben megépül az új városi termelői piac, itt pedig modern környezetben árusíthatják portékáikat.
– Nem csak a makóiakéval, hanem valamennyi hazai termelő problémáival foglalkozik a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara hagyma-munkacsoportja is – jegyezte meg Mártonffy Béla, a NAK országos kertészeti és beszállítóipari osztályának elnöke.
Úgy vélte, alkalmazkodni kell ahhoz, hogy a vörös- és a fokhagyma is frisspiaci termék lett, hiszen itt azok az európai termelők vannak versenyelőnyben – azokkal kötnek a kereskedelmi láncok féléves helyett 1-2 hetes szerződéseket –, amelyeknek jobb a termőképességük, a hozamuk és a tárolókapacitásuk.
Mártonffy Béla hozzátette, a munkacsoport tervei között szerepel olyan, a vörös- és a fokhagymára egyaránt vonatkozó szakmai és marketingprogram kidolgozása, amely a hozamnövelésre, a nemesítésre, a tárolókapacitás növelésére és a prémiumminőségű termék fogyasztókhoz való eljuttatására fókuszál.
– Emellett a további elképzelések között szerepelnek: fajtakísérletek elvégzése, fajtaajánlat bevezetése, termesztéstechnológiai, tárolási, tárolástechnológiai javaslatok tétele. Ezekkel együtt pedig részletes ajánlatot is tesz a termelők számára, hogy a hosszú évek óta tervezett integrációt miként lehet megvalósítani – jegyezte meg az osztályelnök.
Több bátorságot!
Az agrárfórumon részt vevő Lázár János országgyűlési képviselő hangsúlyozta, a kormány azért alakította át a szakmai érdekképviseleti rendszert, mert úgy helyes, ha a földművesek jövőjéről a földművesek döntenek. Kitért az agrárimport helyzetére is, aminek szerinte az egyik oka, hogy a magyar politikusok és termelők nem biztatják elég erősen az agrárkamarát, hogy csapjon végre az asztalra a magyar mezőgazdasági termékek védelme érdekében. Szerinte ugyanis még az EU-n belül is meg kell nézni, hogy az importot hogyan és milyen eszközökkel lehet korlátozni. – Több bátorsággal és több határozottsággal kell fellépni az importtal szemben, mert az lényegében tönkretette például már a makói hagymatermesztést is – hangsúlyozta. A fórumon ugyancsak felszólaló Kis Miklós Zsolt NAK-alelnök erre a határozottabb fellépésre ígéretet tett…
(otpagrar.hu)
