Rettegésben tartják a nyugat-ukrajnai férfiakat az egyre brutálisabb kényszersorozások. Beszámolók szerint ugyanis szabályosan vadásznak a hadkötelesnek tűnő férfiakra az utcán. Többnyire frekventált helyeken: pályaudvarokon, benzinkutaknál, üzletközpontok, piacok közelében lépnek akcióba a rendőrök és a toborzóirodák dolgozói, de házakba is bemennek. Csak Kárpátalján naponta mintegy száz helyen tartanak razziát. Aki teheti, ki sem mozdul otthonról.
Az M1 híradójában bemutatott felvételeken jól látszódik, ahogy nyílt utcán fogtak fegyvert Ukrajnában a katonák és rendőrök egy férfira, akit be akartak sorozni, de ellenállt. Végül kirúgták a lábát és erőszakkal leteperték. Egy másik középkorú férfit civilek szeme láttára löktek falhoz, fogtak le és vittek el egy piacról. A bevásárlóközpontoknál is gyakoriak a dulakodások, ugyanis az ukrán hadsereg mindenkit, akit csak tud igazoltat és elvisz katonának.
Kárpátalján is rendszeresen készülnek hasonló felvételek a kényszersorozásokról. Ugyanis információink szerint Kijev ott is több ezer embert akar besorozni, hogy az ukrán hadsereg veszteségeit pótolja.
Pedig már eddig is rengeteg embert vittek el Kárpátaljáról, akik közül sokan elestek vagy megsebesültek a fronton. Óriási veszteségei vannak a 128. hegyivadász dandárnak is, amit Kijev mindig a leghevesebb harcokban vetett be. Ebben az alakulatban szolgál a legtöbb magyar.
A Pesti Srácoknak többen nyilatkoztak, de csak név nélkül, ugyanis megtorlásra számíthatnak az ukrán hatóságoktól, ha kiderül, hogy beszéltek az embertelen állapotokról.
„Buszokról, menetrend szerinti járatokról szállítják le az embereket, üzletbe mennek be, munkahelyekre, sőt most már lakásról lakásra járnak és keresik a katonaköteleseket” – fogalmazott egyikük.
A helyiek szerint belső Ukrajnából jöttek azok a rendőrök és katonák, akik csoportokban vonulva begyűjtik a férfiakat. A módszereik pedig napról napra erőszakosabbak,gyakorlatilag embervadászat zajlik Kárpátalján.
A magyarok azt mondják: mindenki fél, és aki tud, elmenekül, mert különben megkapja a behívót és elviszik.
Közben érkeznek haza a fronton elesetteket szállító konvojok. Kárpátalján erről sem szabad beszélni, és az ukrán hatóság még az áldozatok hozzátartozóival sem közöl pontos adatokat. Sokan azt sem tudják, hogy az elesett édesapjuk, férjük vagy gyermekük mikor érkezik haza.
Sajtóinformációk szerint a magyar határtól alig néhány száz méterre egy speciálisan erre a célra kialakított hűtővagonban több száz katona holttestét őrzik az ukrán hatóságok. A katonák már több hete, sőt egyes esetekben több mint egy hónapja estek el, de a hozzátartozók még nem temethették el őket.
Kijev teljes kontroll alatt tartja a médiát, csak a központi hírek vannak, amelyek arról szólnak, hogy Ukrajna győzelemre áll – erről írt a Mandiner. A portál megjegyzi: nincs olyan nap, hogy ne legyen katonatemetés, az áldozatok pontos számát és a harcolók életkörülményeit azonban még firtatni sem szabad.
Miközben a magyarokat és más nemzetiségeket tömegesen viszik hurcolni a frontra, addig Kijev jottányit sem változtat a kisebbségi politikáján.
A nyelvtörvény és az oktatási törvény mellett a magyar kisebbséget számos atrocitás érte a közelmúltban: tanárokat küldtek el állásukból csak azért mert magyarok, leszedették a magyar zászlókat, és a munkácsi vár turulszobrát is ledöntötték.
A magyar kisebbség helyzete a munkácsi kistérségben a legnehezebb, ahol a nyíltan magyarellenes Baloga-klán uralkodik – erről a Mathias Corvinus Collegium szakértője beszélt a Kossuth Rádióban. Demkó Attila úgy fogalmazott: Kijev nem tesz semmit a helyi oligarchák megfékezésére, az Európai Unió pedig fejét elfordítva, szemét becsukva úgy tesz, mintha minden rendben lenne és nem történnének magyarellenes intézkedések Ukrajnában.
„Az Európai Unió egyrészt nem helyez nagy hangsúlyt a nemzeti kisebbségek jogaira, ez egy másod- vagy harmadrendű kérdés, illetve háború van, és a háború az minden egyéb megfontolást a háttérbe szorít a legtöbb európai ország részéről. Sem Lengyelország, sem Németország, sem Franciaország nem fogja számonkérni Ukrajnát, hogy hogyan bánik a nemzeti kisebbségeivel” – fogalmazott Demkó Attila, majd hozzátette: ráadásul
az EU nem is fogalmazott meg komoly elvárásokat Ukrajnával szemben, hogy változtasson a kisebbségekkel szembeni intézkedésein és törvényein.
Forrás: hirado.hu
