Sürgetjük a NATO-t, hogy hagyjon fel a Kínát célzó, alaptalan vádaskodással és provokatív retorikával, hagyjon fel az elavult hidegháborús mentalitással, és hagyjon fel az abszolút biztonságra való törekvéssel. Láttuk, mit tett a NATO Európával, és a NATO-nak nem szabad arra törekednie, hogy káoszt szítson az ázsiai-csendes-óceáni térségben vagy a világ más részein – jelentette ki a nyugati szövetség vilniusi csúcstalálkozóján történtekre válaszul a kínai külügyminisztérium szóvivője.
Vang Ven-pin július 12-i sajtótájékoztatóján arra utalt, hogy a NATO kilépve saját korlátai közül szorosabbra igyekszik fűzni a kapcsolatait Dél-Koreával, Japánnal, Ausztráliával és Új-Zélanddal, valamint a tagországok vezetői elfogadtak egy nyilatkozat. A dokumentum elítélte Kína „kényszerítő politikáját” és „elmélyülő stratégiai partnerségét” Oroszországgal. Továbbá azzal vádolta Pekinget, hogy átláthatatlanul növeli katonai erejét, „felerősíti Oroszország hamis narratíváját” az ukrajnai háborúval kapcsolatban, és gazdasági erejét arra használja, hogy „stratégiai függőségeket hozzon létre és növelje befolyását”. Utóbbi fordulat a szövetség részéről a Nyugat diplomáciai kudarcának beismerése is, amelynek legfrissebb jele a stratégiai szempontból fontos Salamon-szigetek és Kína között megköttetett partnerségi szerződés, amit az angolszász hatalmak tiltása és fenyegetései ellenére hoztak tető alá a felek néhány nappal ezelőtt.
Érdemes megemlíteni azt is, hogy a NATO a közös közlemény kibocsátása mellett egyességet kötött Japánnal, amely értelmében a két fél összehangolja a hadseregei működését, és együtt fognak küzdeni a kibertámadások és dezinformációt is magában foglaló hibrid tevékenységek ellen, valamint a zavaró technológiák és az űrbiztonság területén. A katonai tömb azt állítja, ennek nincs közvetlen köze Kínához – általában Észak-Koreára mutogat, mint az említett nyilatkozatban is. Peking azonban határozott választ adott mindkét kérdésre.
„A Kína–Oroszország-kapcsolat egy szövetség-, konfrontáció- és a harmadik felek fenyegetésétől mentes alapra épül. Felülmúlja a hidegháborús korszak katonai és politikai szövetségeinek modelljét, és mintát ad a nagyobb országok közötti kapcsolatoknak. Ez alapvetően különbözik a NATO-országok exkluzivitásra törekvő csoportosulásától és blokk-konfrontációjától” – fogalmazott Vang Ven-pin. Észak-Koreáról szólva pedig arra figyelmeztetett: „A NATO nem részese a Koreai-félsziget kérdéseinek. Közleménye figyelmen kívül hagyja a kérdések lényegét és az érintett felek katonai elrettentő erejének és nyomásának, valamint a kettős mércének a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozására gyakorolt negatív hatását. Ez nem segíti elő a Koreai-félsziget kérdéseinek politikai rendezését.”
A külügyi szóvivő a sajtótájékoztatóján felidézte továbbá, hogy a NATO-t mérhetetlen képmutatás és agresszivitás jellemzi; célja a biztonság és a béke aláásása.
„A NATO regionális szervezetnek vallja magát. Akkor miért lépi túl a NATO a szerződésében meghatározott földrajzi hatókörét, tör be az ázsiai csendes-óceáni térségbe, és igyekszik »globális NATO-vá« válni? A NATO azt állítja, hogy védelmi szövetség. Akkor miért ösztönzi a NATO a tagállamokat, hogy növeljék a katonai költségvetést, folytassák a határok átlépését és a mandátum kiterjesztését, és miért szítanak konfrontációt az ázsiai csendes-óceáni térségben? A NATO azt állítja, hogy »megvédi a szabályokon alapuló nemzetközi rendet«, de figyelmen kívül hagyta a nemzetközi jogot és a nemzetközi kapcsolatokat szabályozó alapvető normákat, és beavatkozott más országok belügyeibe. A NATO különböző háborúkban vett részt, és biztonsági kérdésekben rémisztően viselkedett, mintha a világnak több instabilitásra lenne szüksége. A NATO exkluzív blokkokat von össze, és csoportpolitikát szorgalmaz, hogy fokozza az ideológiai és blokk-konfrontációt” – összegezte Peking álláspontját Vang Ven-pin.
Hozzátette: „Kína a világbéke ereje, (…) elkötelezett a nemzetközi rendszer mellett, amelynek középpontjában az ENSZ áll, a nemzetközi jogon alapuló nemzetközi rend és a nemzetközi kapcsolatokat szabályozó alapvető normák mellett, amelyek az ENSZ Alapokmányának céljaiból és elveiből fakadnak. Kína rendelkezik a legjobb eredményekkel a béke és a biztonság terén. Soha nem támadtunk meg egyetlen országot sem, és nem vettünk részt proxyháborúban. Soha nem folytattunk globális katonai műveleteket, nem fenyegettünk más országokat erőszakkal, nem exportáltunk ideológiát, és nem avatkoztunk be más országok belügyeibe. Nem hozunk létre katonai csoportokat, nem veszünk részt azokban, és ellenezzük az erő alkalmazását vagy az erőszakkal való fenyegetést a nemzetközi kapcsolatokban. Hogyan jelentene egy ilyen Kína »rendszerszintű kihívásokat« a NATO-nak?”
Forrás: Magyar Hírlap
https://www.magyarhirlap.hu/kulfold/20230712-kemeny-valaszt-adott-kina-a-nato-nak
