Kell-e félnünk a madárinfluenzától? – Állatorvossal tisztázzuk a félreértéseket

A madárinfluenzát a híradásokból úgy ismerhetjük, mint a nagy tömegben tartott madárállományok betegségét. Sajnos azonban a kisgazdaságokban, vagy háztájiban tartott állatok ugyanúgy ki vannak téve a megbetegedésnek, mint nagyüzemekben tartott társaik.

Érdemes tehát a kórról és annak megelőzéséről többet tudnunk. Dr. Vajda Lajos, a Nébih Országos Járványvédelmi Központjának vezetője, járványügyi szakállatorvos nyilatkozott lapunknak.

Idén már két helyen is előfordult idehaza madárinfluenza fertőzés. Először Komárom-Esztergom megyében egy 167 ezer darabos pulyka-, majd Hajdú-Biharban egy 130 ezres víziszárnyas állományt kellett megsemmisíteni. Be kell látnunk: ősztől tavaszig a különféle vadmadarak vonulási idején szárnyasaink ki vannak téve a fertőzés lehetőségének. Ez esetben különösen igaz a sokat ismételt állategészségügyi tétel: sokkal célszerűbb megelőzni a bajt, sem mint felszámolni a károkat.

Mivel is van dolgunk?

A madárinfluenza vírusos megbetegedés, a kórokozó az úgynevezett Orthomyxo vírusok családjába tartozik. A madárinfluenza vírustörzsek megbetegítő képességük alapján két nagy csoportba – gyenge és erős – sorolhatóak. A vírus, hasonlóan a többi influenzavírushoz, genetikailag változékony, a felületén lévő fehérjekomponensek (H és N antigének) különböző módon variálódhatnak, a legerősebb megbetegítő képessége a H5 és H7 altípusoknak van.

A jelenlegi madárinfluenza járványt a H5N8 jelű altípus okozza, egy erős vírussal van tehát dolgunk.

Minden madárfaj érzékeny rá, így az összes haszon- és díszmadarunk is. Fajonként van némi különbség az érzékenységben, a pulyka és a víziszárnyas fajcsoport például különösen ki van téve a megfertőződés veszélyének.

Miért veszélyes?

A kórokozó megbetegítő képessége igen nagy, a megfertőzött állatokat pedig szinte kivétel nélkül elpusztítja. Igazi járványügyi veszélye mégis abban áll, hogy nem csak állatról állatra terjed, de fertőzött eszközökkel, vagy akár ruházaton is könnyen továbbhurcolható. Állományunk megóvásában segítségünkre lehet a szolgáltató állatorvosunk, akihez minden kétséges esetben érdemes fordulni.

Miként terjed?

A betegséget a vándorló vadmadarak terjesztik, rendszerint bélsarukkal szennyezik a takarmányt, almot, kifutót.

Ez előfordulhat teljese véletlenszerűen, repülés közben elhullatott ürülék révén is, de sokkal gyakoribb, ha a vándorló madarak találnak olyan pihenőhelyet, amelynek közelében van olyan nagyobb tömegű takarmány, ami csábító lehet a számukra.

Ez rendszerint nagy telepek környékén fordul elő, de nem zárható ki esetenként kisgazdaság vagy háztáji baromfiudvar is.

Hogyan lehet felismerni?

A madárinfluenza tüneteit eleinte nehéz beazonosítani, hiszen először a betegségek nagy részére jellemző, általános tünetek jelentkeznek. Ilyen a termeléscsökkenés, a bágyadtság, a tollazat borzoltsága, gubbasztás, kedvetlenség. Ezután jelentkeznek a légzőszervi, majd az idegrendszeri tünetek. Hogy valóban madárinfluenza fertőzésről van-e szó, azt végül laboratóriumi diagnosztikai vizsgálat tudja igazolni. Ezt azonban nem szabad megvárni,

az első tünetek jelentkezésekor azonnal állatorvoshoz kell fordulni. Ha beigazolódik a legrosszabb gyanú, akkor sem a húst, sem a tojást nem szabad már a továbbiakban felhasználni, sem ételként, sem pedig takarmányként.

Telepi zárlatot követően sajnos a madarakat az állategészségügyi hatóság elpusztítja. Ennek költségeit az állam vállalja, a gazda közvetlen kárait pedig szintén az állam téríti meg.

Védekezés, megelőzés

Általános elv, hogy minden lehetséges módon meg kell akadályozni a vadmadarakkal történő érintkezést, így praktikus, ha háztáji madarainkat nem tartjuk szabadon, hanem minél több oldalról zárt udvarban, kifutóban vagy istállóban. Takarmányt kiosztani csak zárt helyen lehet, takarmányt, almot, eszközöket szintúgy csak zárt helyen szabad tárolni. Az országos főállatorvos idei első határozatával elrendelte Magyarország teljes területén a baromfik zártan tartását. Ez azokra a gazdaságokra vonatkozik, ahol az állatok kifutója felülről és oldalról nem védett megfelelő erősségű madárhálóval. Mindennek megfelelni nehéz, de az előnyök könnyen beláthatóak.

Forrás:
Kistermelők Lapja, magyarmezogazdasag.hu, Lévai