Szeptember 30-án hivatalosan is megalakul a Magyar Akkumulátor Szövetség, melynek fő célja annak előmozdítása, hogy Magyarország az európai akkumulátor értéklánc egyik központjává válhasson – mondta el Kaderják Péter, a Zéró Karbon Központ (BME) vezetője, az ITM főtanácsadója a Portfolio-nak. A tervek között egyebek mellett szerepel a hazai termálvízvagyonban található lítium kitermelési lehetőségeinek vizsgálata és a hazai K+F-kapacitás fejlesztése is, hogy a Magyarországon gyártott termékből egyre inkább Magyarországon fejlesztett termékek legyenek.
A magyar akkumulátoripar nemzetközi összevetésben az élmezőnyben szerepel: Magyarország a 12. helyet foglalja el a BloombergNEF az országokat a teljes lítiumion-akkumulátor értéklánc fejlettsége alapján rangsoroló 2020-as globális listáján, míg a cella- és komponensgyártási képesség alapján holtversenyben a 6. Az Európai Unióban jelenleg Lengyelország és Németország mellett Magyarországon a legnagyobb a gyártókapacitás, és meghaladja a 20 GWh/évet. Összevetésül, 2020-ban az EU-ban az akkumulátorkapacitás iránti kereslet összesen 50 GWh, a teljes európai gyártókapacitás pedig 35 GWh volt. (2025-re az európai tervek 400 GWh gyártókapacitásról, vagyis több mint 10-szeres növekedésről szólnak.)
2016 óta 5,4 milliárd euró működőtőke-befektetés és 14 ezer munkahely jött létre a magyar akkumulátoriparban, miután a cellagyartók megtelepedése a külföldi és hazai beszállítókat is vonzza.
Magyarország tehát meglehetősen kedvező helyzetben várja az iparág következő években várható felfutását. Az akkumulátoripar az energetikai átmenet kulcsfontosságú iparága: fejlesztése kapcsolódik az általános elektrifikációhoz, a villamosenergia-szektor dekarbonizációjához, illetve a közlekedés zöldítéséhez, amelyek a klímasemlegességet célzó szakpolitika alapelemei.
„Az persze kérdés lehet, hogy milyen mértékben kívánunk ebben részt venni, de azt gondolom, tekintettel arra, hogy Magyarország gépjárműgyártásban „nagyhatalom”, melynek drasztikus átalakulása elkerülhetetlen, sokkal inkább az a kérdés, hogy hogyan válhat a gépjárműgyártás átalakulása és az akkumulátoripar fejlődése egymást erősítő sikertörténetekké Magyarországon” – fogalmaz Kaderják Péter, akit a Magyar Elektrotechnikai Egyesület szegedi vándorgyűlésén sikerült utolérnünk.
Csak az elektromos jármű gyártás által támasztott globális lítiumion-akkumulátor kereslet 2020-ban 160 GWh volt, ami 33 százalékos növekedést jelent 2019-hez képest. Közben a gépjármű-akkumulátorok költségei folyamatosan csökkennek, a súlyozott átlagár 2020-ban a megelőző évhez képest 13 százalékkal 137 dollár/kWh-ra csökkent.
Döntenek a stratégiáról
Az akkumulátor-iparág fejlesztési stratégiájának kialakítása 2020-ban kezdődött el az Innovációs és Technológia Minisztériumban. A stratégiaalkotási munka keretében az alapanyagoktól az újrahasználatig, újrahasznosításig terjedően a teljes értéklánc mentén megvizsgálták, hogy hol tart jelenleg a magyar akkumulátoripar, melyek a fő erősségei, illetve hogy hol mutatkozik jelentős fejlesztési potenciál ahhoz, hogy stratégiai jelentőségű iparággá tudjon válni. A stratégiáról a kormány várhatóan hamarosan dönt.
„A 2030-ig terjedő Nemzeti Akkumulátor Iparági Stratégia fő célkitűzése, hogy az elért eredményekre támaszkodva Magyarország az európai akkumulátor értéklánc egyik központjává válhasson. A stratégia ezt a környezeti és társadalmi szempontból fenntartható akkumulátor-értéklánc megteremtésével, illetve a versenyképes nemzeti iparág kialakításával kívánja megvalósítani.”
Ennek részeként a stratégia szerint be kell vonni a lítiumban gazdag hazai geotermikus lelőhelyeket az akkumulátorgyártáshoz alkalmas minőségű alapanyagok előállításába az alacsony üvegházgáz-kibocsátású, felelős lítiumbányászat megalapozásával. E szerint a lítium kinyerése a hazai termálvízvagyonból azért is kívánatos, mert az akkumulátorgyártás exponenciálisan növekvő lítiumigényének kielégítéséhez elengedhetetlen a fenntartható módon kitermelhető, az importkitettséget csökkentő lítiumforrások igénybe vétele, amennyiben az üzletileg is megtérül
– mondta el Kaderják Péter.
A stratégia egyik célkitűzése egy olyan iparági szövetség létrehozására vonatkozott, amellyel Magyarország be tud lépni az európai integrációba ezen a területen, csatlakozva az Európai Akkumulátor Szövetséghez (European Battery Allience, EBA). Ezt előkészítendő a Magyar Akkumulátor Platform 2021. július 1-jén tartotta meg alakuló ülését, 54 intézmény, illetve társaság laza elköteleződési szervezeteként, jelentős érdeklődés mellett. Ezt követően elindult a Platform jogi személlyé, szövetséggé alakítását célzó munka; jelenleg már 22 intézmény és cég tette meg az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy szeptember utolsó hetében a Szövetség megalakulásához elengedhetetlen dokumentáció benyújtható legyen a cégbíróságra.
Nemzetközi és hazai nagyvállalatok is az alapítók között
Az alapító intézmények és társaságok az értéklánc minden elemét képviselik. A résztvevők között megtalálhatók az iparág jelentős távol-keleti szereplői is, és a nagy cellagyártók, az Samsung SDI és az SK Innovation is érdeklődik a csatlakozás iránt, vagyis a jelek szerint őket is be lehet vonni a Magyar Akkumulátor Szövetség munkájába. A tagok sorában említhető a Bosch is, amely például elektromos kerékpárokban alkalmazható akkumulátorokat is gyárt.
Az alapító tagok között egyebek mellett ott vannak már a hazai villamosenergia-szektor meghatározó résztvevői, így az MVM, a MAVIR, az E.On és az Alteo. Olyan tradicionális, nagy magyar technológiai cégek is beszálltak, mint a Videoton vagy a Tungsram, amelyek ugyancsak folytatnak ehhez kapcsolódó tevékenységet. Az elektromobilitási területet reprezentálja az Ikarus és az ITK Holding, és a nagy autógyártókat is igyekeznek megnyerni az ügynek.
Az alapító tagok között nem szerepel, de már a Mol is jelezte érdeklődését a lítium hazai termálvízből történő lehetséges kinyerésével és a használt akkumulátorok újrahasznosítási lehetőségeivel kapcsolatban.
A terv szerint a Szövetség 5+1 munkacsoportban kezdi meg a munkát, a szabályozás, a beszállítók, a K+F+I és képzés, az áramszektorbeli energiatárolás, az e-mobilitás, valamint a termelés és újrafeldolgozás területeit átfogva.
Az iparágat – Magyarországon is – jelenleg kétségtelenül az ázsiai vállalatok dominálják (a globális cellagyártási kapacitás 70 százalékát Kína kontrollálja.) A legnagyobb súllyal az összeszerelési tevékenység van jelen itthon, és noha nem készült erre vonatkozó becslés, egyelőre a magyar beszállítói arány is viszonylag alacsony lehet. Egyes hazai cégek jelentős aktivitást fejtenek ki e téren, ennek nagyságát azonban nehéz összevetni a meghatározó nemzetközi szereplőkével, például a Samsung gödi egységének nettó árbevétele 2020-ban közel 500 milliárd forint volt.
Erősíteni a magyarországi fejlesztést
Az igazi nagy kérdés Kaderják Péter szerint az, hogy a magyar partnerek felé nyitva ki tudjuk-e aknázni a K+F-ben itthon meglévő lehetőségeket, és a stratégia egyik fő célkitűzése is az, hogy a Magyarországon gyártott termékből egyre inkább Magyarországon fejlesztett termékek legyenek.
A hazai egyetemek részvételével már most is érdemi kutatási tevékenység folyik Magyarországon, mely egyebek mellett a jövő akkumulátortechnológiáit, a ritkaföldfém-igény csökkentésének lehetőségeit vagy éppen a használt akkumulátorok újrahasznosításának témakörét vizsgálja.
A Szövetség célja mindemellett az iparág részéről mutatkozó és várhatóan fokozódó szakemberigény kielégítésének elősegítése is; részben az új betelepülő vállalatok ezres nagyságrendben várnának mérnököket, technikusokat és egyéb szakembereket
– emelte ki Kaderják.
A szeptember 30-i Hungarian Battery Day nevű rendezvényen elindul a Magyar Akkumulátor Szövetség (HUBA) és az európai szövetség (European Battery Allience, EBA) együttműködése is. A terv szerint ekkor mutatják be a kormányzati cselekvési tervet és stratégiát is a nemzetközi és hazai szakmai közönségnek.
Forrás: portfolio.hu, Major András
