Magyarországon a gazdálkodók 13,3 milliárd forint növénybiztosítási díjat fizettek be a biztosítók és biztosító egyesületek részére 2017-ben, amiből 10,02 milliárd forint után kívánták a termelők igénybe venni az utólagos állami díjtámogatást.
A díjtámogatott agrárbiztosítások rendszerében a gazdálkodók a támogatott körbe tartozó biztosítások díjának legfeljebb 65 százalékát utólagos támogatásként visszakaphatják. A konstrukció népszerűsége egyre nő. 2016-ban visszatérhettek a rendszerbe egyes nagyvállalatok, valamint az állami és önkormányzati szereplők is. Így a díjtámogatott szerződések állománydíja tovább növekedett, a tavalyi 7,86 milliárdról 10,02 milliárd forintra 2017-ben. Az agrárbiztosítások piacának alakulásában, fejlődésében jelentős szerepet játszik az igényelhető állami támogatás, mivel a termelők egyre inkább a díjtámogatott konstrukciót választják. A díjtámogatott agrárbiztosítások 86 százalékát a növénybiztosítások teszik ki. A növénybiztosítási ágazat egyeduralma továbbra is fennáll, hiszen 2016-ban az összes mezőgazdasági díjbevételek 86,0 százalékát, míg 2017-ben a 87,0 százalékát adta. Az állatbiztosítási ágazat részesedése 2017-ben az összes díjbevételből 3,9 százalék, a vagyon- és felelősségbiztosításoké 9,0 százalék volt, míg az erdőbiztosításoké 2016-hoz képest változatlan maradt. Az időjárás szélsőségesen alakult 2017-ben a mezőgazdaság számára. A helyi károk intenzitása évről évre egyre erősebb, ami az időjárás szélsőséges jellegének fokozódását is mutatja. Az év hideghullámmal kezdődött, a hónap középhőmérséklete –5,9 fok volt, ami közel 5 fokkal elmaradt az átlagostól. A legalacsonyabb hőmérsékletet január 8-án mérték (–28,1 fok) Pest megyében. A márciusi meleg után a tavaszi fagy a gyümölcs- és szőlőültetvényekben okozott károkat. A piaci szereplők szerint különösen a jégkár elleni biztosítást kötötték meg sokan, és ezek a konstrukciók a jövőben is népszerűek maradnak. A nyár folyamán három komoly hőségperiódust tapasztalhattunk 2017-ben: az elsőt június végén, a következőt július 20 után, és végül augusztus elején egy héten át (harmadfokú hőségriasztást is elrendeltek). A 2017-es nyár legmagasabb hőmérsékletét, 41,4 Celsius-fokot augusztus 4-én mérték. A mezőgazdasági jég- és viharkárok közös jellemzője, hogy sok tájegységben előfordultak, de viszonylag kis körzetekben jelentkeztek intenzív formában. Emlékezetes nap volt júliusban, amikor 150 km/órás széllel vihar söpört végig és pusztított a Balatontól Budapestig. 2017-ben a jégeső komoly károkat okozott Baranya, Bács-Kiskun és Szolnok megyében is. Augusztusban, Békés megyében diónyi nagyságú jég és heves vihar csapott le a gazdákra. 2017. október második felében igen erős hidegfront sújtotta Magyarországot. A helyenként 130 km/h erősséget is elérő széllökések komoly anyagi károkat okoztak a fóliasátrakban. Ezzel rendkívül nehéz gazdasági helyzetbe hozták az érintett termelőket. Az ország jelentős részét 11 Celsius-foknál magasabb éves középhőmérsékletek jellemezték 2017-ben. Az új szabályok szerint már nemcsak a virág, termés és terméskezdemény károsodása minősül tavaszi fagynak, így értelmezhetőbbé vált olyan szántóföldi növényeknél is, mint a repce. A legmelegebb tájak a déli országrészben voltak, illetve kisebb medencékben, folyóvölgyekben, ahol 12 °C fölé emelkedett az évi középhőmérséklet. A magasabban fekvő északi hegyvidéki területeken adódtak 8 Celsius-foknál alacsonyabb évi átlagok is, így a Mátrában és a Bükkben. (Forrás: magro.hu)
