Az ezredforduló után a magyarországi gazdasági szereplők újra felfedezték az orosz kereskedelem lehetőségeit.
A hatalmas ország ugyanis a 144 millió fős népességével, negatív agrár-külkereskedelmi mérlegével, illetve viszonylagos közelségével ideális célpiacnak számít. Ugyanakkor nem egyszerű az oroszokkal kereskedni, mert számos adminisztratív akadályt, illetve bonyolult állat- és növény-egészségügyi előírást kell betartani. Az orosz piacra történő magyarországi kivitel értéke 2013-ban érte el a maximumát 265 millió euróval, ez 2017-re több mint 30 százalékkal egészen 247 millió euróra csökkent. A visszaesés döntő része a húsféléknél jelentkezett, ahol 2013 és 2017 között közel 108 millió euró értékű áru piaca szűnt meg az orosz importkorlátozás miatt. Így pedig a magyarországi kivitel ebben az összefüggésben gyakorlatilag megszűnt. Az orosz-magyar mezőgazdasági kapcsolat a jó lehetőségeken kívül kockázatokat is hozhat. Majdnem 20 millió euró értékben csökkent a húskészítmények, valamint 27 millió euró értékben a zöldség- és gyümölcskészítmények exportja. Ezzel pedig 2017-ben az előbbi árucsoport értéke csak 2,4 millió eurót, míg utóbbié 16,3 millió eurót tett ki. Magyarország 2017. évi orosz piacra történő kiszállításából a legnagyobb arányban (35 százalék) a gabonafélék részesedtek. Ez csaknem teljes egészében a kukorica vetőmagot jelentette. Meghatározóak voltak még az állati takarmányok és az olajos magvak. Ez utóbbi a piaci információk szerint szintén vetőmagot takar – írja az Agro Napló. Valamint említésre méltó még az élő állatok kivitele. Összességében kijelenthető, hogy az Oroszországba kivitt magyarországi export jelentősen visszaesett, szerkezete jóval egysíkúvá vált. Ráadásul Oroszország önellátási törekvéseinek következtében ez az utóbbi időben főleg a mezőgazdasági inputtermékekre korlátozódik. Elhanyagolható Magyarország importja Oroszországból. 2017-ben például ez összesen 1,6 millió euró volt, szemben a 246,8 millió euró értékű kivitellel, ám figyelmeztető jel, hogy az érték 2010 óta növekszik. Magyarország egyelőre nem számít potenciális célpiacnak az orosz mezőgazdaság számára, aminek az a fő oka, hogy a legfontosabb orosz exporttermékek – gabonafélék, napraforgómag és napraforgóolaj – a magyarországi mezőgazdaság által is nagy mennyiségben és versenyképes áron előállított termékeknek számítanak. Ennek ellenére hosszú távon Oroszországgal, mint egyre veszélyesebb versenytárssal kell számolnia a hazai termelőknek. (Forrás: magro.hu)
