A KPE arra kéri a kormányt, hogy tartson ki az eddigi álláspontja mellett: Magyarország, a magyar kormány nem engedi, hogy a bizonytalan eszközökkel, bizonytalan célért hozott áldozatokat, a hatalmas költséget a magyar emberekre terheljék. (KPE)
Október 31-én kezdődik a skóciai Glasgow-ban az ENSZ klímaváltozásról szóló konferenciája, a COP26, amelyen a világ több fontos vezetője is részt vesz, köztük Joe Biden amerikai elnök. Boris Johnson brit miniszterelnök nemrég ígérte meg, hogy országa 2035-re már csak tiszta energiát fog használni, és Biden is ambiciózus zöld csomaggal készül a klímacsúcsra. Csakhogy Nagy-Britannia egyelőre nem fog tudni lemondani északi-tengeri kőolaj- és földgázkitermeléséről, az amerikai elnöknek pedig előbb saját pártjával kellene elfogadtatni ígéreteit. Ha ez nem sikerül, az új amerikai adminisztráció más országokat sem lesz képes meggyőzni a klímavédelmi erőfeszítések szükségességéről.
Brit dilemma: saját kőolaj- és földgázkitermelés vagy energiafüggőség
Nagy-Britannia azzal a dilemmával néz szembe, hogy északi-tengeri olaj- és gázkitermelésének leállításával jelezheti, elkötelezett a klímaváltozás elleni küzdelemben, azonban így még jobban függővé válik az üzemanyag-importtól – írja a Reuters minapi cikkében. Ez a kérdés most különösen is fontos, mivel október 31. és november 12. között a skóciai Glasgow-ban tartják az ENSZ klímaváltozásról szóló konferenciáját (COP26), ezért kiemelt figyelem irányul arra, hogy az Egyesült Királyság hogyan tervezi elérni azt a célt, hogy az üvegházhatású gázok zéró kibocsátójává váljon 2050-re. Boris Johnson brit miniszterelnök október elején ígéretet tett arra, hogy 2035-re a szigetország áttérhet a tiszta energiaforrások (megújuló és nukleáris energia) kizárólagos használatára.
Az északi-tengeri olaj- és gáztermelés leállításáról azonban egyelőre nincs szó. A harmadik legnagyobb európai kőolajkitermelő ország, Dánia a múlt év végén jelentette be, nem ad ki újabb engedélyt az északi-tengeri kőolajkitermelésre, szemben a két legnagyobb kitermelővel, Norvégiával és az Egyesült Királysággal, amelyek eddig még nem fogalmaztak meg hasonló szándékot. Sőt, a BP brit olajtársaság többségi tulajdonában lévő Vorlich tengeri olajmező éppen tavaly novemberben kezdte meg a kitermelést, annak ellenére, hogy a Greenpeace környezetvédő szervezet megpróbálta megakadályozni ezt.
A brit kormánynak eközben egyensúlyoznia kell az olajvállalatok igényei és a környezetvédők követelései között, miközben biztosítania kell a megfelelő energiaellátást az országban, illetve azt, hogy az energiaárak ne emelkedjenek a csillagos égig.
A Brent nyersolaj ára így is 60 százalékkal nőtt ebben az évben, miközben a brit nagykereskedelmi gáz ára több mint 250 százalékos emelkedést mutatott. A BP vezérigazgatója, Bernard Looney azt mondta, ha a kínálat megszűnik, a kereslet pedig nem változik, annak egyetlen eredménye lehet: az áremelkedés eszkalálódása. A csökkenő hazai termelés és az üzemanyagimport növekedése jelentette kihívás egész Európában érezhető, ahol a nagykereskedelmi gáz ára 350 százalékkal emelkedett ebben az évben. Nagy-Britannia korábban képes volt magát ellátni saját olaj- és gázmezőiből, ám 2005-től nettó importőrré vált, ahogy az északi-tengeri kitermelés visszaesett. Mivel gáztárolóinak kapacitása csak néhány napra elegendő, Nagy-Britannia a Katarból és máshonnan érkező szállításoktól függ, és így kiszolgáltatottá válik, amikor a piac szűkül, mint most, amikor a koronavírus-járvány miatti válságból való kilábalás idején megugrik a kereslet.
A környezetvédők viszont az új kitermelések megindításának leállítására szólították fel Boris Johnsont, mondván, inkább a keresletet kellene csökkenteni a házak szigetelésével, a tömegközlekedés zöldebbé tételével és a megújuló energiákba történő beruházásokkal. Mintegy hetven tudós és akadémikus pedig a The Independent napilapban szólította fel nyílt levélben a brit miniszterelnököt, hogy ne engedjen befektetéseket új olaj- és gázmezőkbe. A Nemzetközi Energiaügynökség jelentése szerint ahhoz, hogy a világ elérje a párizsi klímacélt, vagyis hogy globális átlaghőmérséklet legfeljebb 1,5 Celsius fokkal nőjön az ipari forradalom előtti korszakhoz képest, már most le kellene állítani minden új kőolaj- és földgázprojektet.
Akik azt mondják, mint például az Oil and Gas UK (OGUK) ipari szövetség, hogy Nagy-Britanniának nem szabad lemondani saját kitermeléséről, többek között azzal érvelnek, hogy a hazai kitermelés olcsóbb és tisztább, mint az importált gáz, mivel a szállítás további kibocsátással jár, illetve más országokban szennyezőbb lehet a kitermelés is. A környezetvédők azonban erre azt felelik, hogy a fosszilis tüzelőanyagok használatát teljesen meg kell szüntetni, nem pusztán tisztábbá tenni. Nagy-Britannia egyébként a zöld energiát tekintve nem áll rosszul: mára a világ legnagyobb tengeri szélenergia-termelőjévé vált.
Biden demonstratívan lépne fel a klímacsúcson, de addig még saját pártját is meg kellene győznie
A CNN a múlt héten arról számolt be, hogy Joe Biden amerikai elnök kifejezett erődemonstrációt akar tartani a glasgow-i klímacsúcson, amelyen rajta kívül kabinetjének 13 tagja is részt vesz majd, köztük klímaügyi küldötte, Obama volt külügyminisztere, John Kerry, illetve a jelenlegi külügyminiszter, Antony Blinken. Egy a CNN-nek nyilatkozó Fehér házi tisztviselő elmondta,
Biden célja az, hogy megmutassa, az egész amerikai kormányzat együtt dolgozik a kibocsátás csökkentése és klímacélok elérése érdekében.
A tisztviselő szerint az amerikai kormányzat ösztönözni kíván más országokat is arra, hogy határozott lépéseket tegyenek a globális felmelegedés lassítása érdekében.
Azonban kérdés, hogy Biden képes lesz-e konkrét ígéretekkel menni a klímacsúcsra, mivel ezekről előbb a Kongresszusnak kell határoznia, ahol a Demokrata Pártnak halovány többsége van. Biden ambiciózus klímavédelmi ígéretei egy nagyszabású költségvetési törvényjavaslat részét képezik, amelyről a demokrata képviselők körében sincs egyetértés.
Ha azonban Biden a saját pártjával sem tudja elfogadtatni ígéreteit, az hiteltelenné teszi az Egyesült Államok erőfeszítéseit más országok meggyőzésére.
Biden a klímacsúcs kezdőnapját, október 31-ét tűzte ki határidőnek csomagja elfogadására, de sokan kétségbe vonják, hogy valóban sikerül a Kongresszusban dűlőre jutni eddig az időpontig. Sheldon Whitehouse demokrata szenátor a Guardiannek úgy nyilatkozott, Amerika nevetségesnek fog látszani, ha nem mutat föl semmit, és ez rossz lenne az amerikai vezetésre és a tárgyalásokra, illetve katasztrofális a klímára nézve. A klímacsomag legnagyobb ellenzője Joe Manchin nyugat-virginiai szenátor, aki a szénipar adományainak egyik fő kedvezményezettje.
A közelgő ENSZ-klímacsúcs előtt John Kerry a BBC-nek nyilatkozva emelte a tétet: szerinte a most következő klímacsúcs
az utolsó remény a világnak arra, hogy összeszedje magát, és közösen cselekedjen.
Kerry úgy vélte, ha az üvegházhatású gázok kibocsátását nem sikerül csökkenti az elkövetkező kilenc évben, esélytelen lesz, hogy elérjük a hosszútávú célokat. „Az igazság az, hogy a kibocsájtás az egész világon növekszik, nem csökken elegendő országban, és kulcsfontosságú országok olyan politikát folytatnak, ami mindenki számára veszélyes” – nyilatkozta Kerry. Az AP hírügynökségnek a Biden-féle klímacsomag el nem fogadásával kapcsolatos félelmeiről is beszélt. Szerinte ha a csomagot nem fogadná el a Kongresszus, az olyan lenne, mint amikor Donald Trump volt amerikai elnök kilépett a párizsi klímaegyezményből. Amelybe egyébként Biden elnöksége egyik első lépéseként lépett vissza az év elején.
Glasgow-i klímacsúcs: indulók és maradók
Miközben a világ második legszennyezőbb országának elnöke, Joe Biden személyesen is ott lesz a klímacsúcson, az már korábban kiderült, hogy a legszennyezőbb és legnépesebb állam, Kína ura, Hszi Csin-ping legfeljebb videókapcsolaton keresztül jelenik meg.
A Reuters gyűjtése szerint a világ második legnépesebb országának, Indiának a vezetője, Narendra Modi még nem döntött, hogy ott lesz-e. Az új iráni elnök, Ebrahim Raiszi állítólag azért nem megy el, mert helyi politikusok azt mondták, büntetőjogi vizsgálatot kezdeményeznek ellene, ha beteszi a lábát Skóciába. Nem meglepő, de nem megy el a klímaváltozást tagadó brazil elnök, Jair Bolsonaro sem. Vlagyimir Putyin orosz elnök még nem döntött.
Ezzel szemben Biden és Johnson mellett biztos résztvevőnek számít II. Erzsébet brit királynő, illetve Károly és Vilmos herceg; az izraeli miniszterelnök, Naftali Bennett és az ausztrál kormányfő, Scott Morrison. Részt vesz Emmanuel Macron francia, Recep Tayyip Erdogan török és Mun Dzsein dél-koreai elnök, valamint több európai, afrikai és dél-amerikai ország vezetője. Erdogan egyébként szeptember végén jelentette be, hogy Törökország is ratifikálni fogja a párizsi klímaegyezményt.
Forrás: portfolio.hu, Kiss Csaba
