Karácsonyunk 2020-ban, új év 2021-ben

Fotó Femina.hu

Bizonyos szavak, melyek korábban teljesen átlagosak voltak, az elmúlt hónapokban elcsépeltekké, szinte unalmassá váltak.

Nem úgy van, mint régen. Minden másként történik, mint valaha. Eltér a megszokottól. Nem szokványos. Folytathatnánk a sort…

Igen, amióta beköszöntött a vírus, azóta sok szempontból megváltozott az életünk.

Sok helyre nincs módunk elmenni, sokakkal nem találkozhatunk, megszabják mikor és merre indulhatunk el, az élet minden területén az otthoni, magányos vagy szűk családi körben végzett tevékenységek, szórakozások kell hogy betöltsék mindazt, amire régen bő volt a választék.

Az igen idősek még emlékeznek azokra a háborús időkre, amikor szintén korlátozva voltak mozgásukban, elfoglaltságaik megválasztásában. Akik átélték 1956 dicsőséges majd véres-szomorú napjait, azoknak is vannak hasonló emlékeik. Már ők sem fiatalok.

A középkorúak és a fiatalok igen nehezen veszik tudomásul, hogy láthatatlan ellenség miatt életük számos területén korlátozásokat kell átélniük.

Nem könnyű átvenni az idősebbek bölcsességét, a látszólag rosszat is a saját javunkra alakítani. A magam részéről nem látok más lehetőséget ahhoz, hogy testileg és lelkileg épségben átvészelhessük a mostani nehéz időket.

Szinte mindenki találhat otthonában évek vagy évtizedek óta halogatott teendőt /iratok átnézése, családi fényképek válogatása, ruhák selejtezése, stb… Felemelhetjük a telefont, megkereshetjük a régi ismerősöket érdeklődő szavakkal. Nagy örömöt okozhatunk közeli és távoli szeretteinknek egy-egy levéllel, amire talán évtizedek óta nem volt példa.

El lehet olvasni vastagabb regényeket is, és kézbe lehet venni ismert és elfeledett költők versesköteteit is.

És rá kell jönni arra is: nem kell mindig valamit tennünk! Le lehet ülni, el lehet csendesedni, emlékezni, gondolkodni, visszapergetni életünk fonalát, és előre is tekinteni, tervezni. Mennyi tanács, de milyen nehéz megtalálni ami tényleg megfelelő!…

Most különösen nehéz ,hiszen ünnepre készülünk. Advent utolsó napjait éljük, a bűnbánat és a reménykedés idejét. Aztán jön Karácsony, Jézus megszületésének öröme, és tudnunk kell: lehet bármilyen vírus, lehet bármilyen megszorítás, ezt az örömöt senki nem veheti el tőlünk!!!

Utána csak pár nap, és beköszönt a Szilveszter, melyet követ Újév napja. Idén elmarad

a tűzijáték, nem lesznek nagy táncos összejövetelek, de ettől még hálát adhatunk az átélt jó dolgokért és örülhetünk a megtartó kegyelemnek.

A magyarság annyi mindent túlélt, átélt, átvészelt, annyiszor talpra tudott állni, hogy nincs kétségem: a mostani nehézségeket is le fogjuk győzni, pár év múlva rossz emlék lesz mindaz, ami most történt, sőt, lehet hogy nosztalgiával gondolunk majd a békés, csöndes napokra, hónapokra.

Minden magyar embernek, minden Polgári Kisgazdának kegyelemteljes Karácsonyt, az új esztendőre kitartó erőt kívánok az alábbi szép, régi köszöntővel:

 

Adjon az Isten minden jót,

ami tavaly szűken volt,

bő aratást, szüretet,

egészséget, jó kedvet,

a gazdának bort, búzát,

az asszonynak tyúkot, tojást.

Országunknak csendes békességet és megmaradást.

Mitől félünk mentsen meg,

amit várunk legyen meg

az új esztendőben.

 

Dr.Bakos Zoltán