Régtől fogva hangoztatott kívánságunk, hogy az emlékezetes magyar sikereket – különösen a minket megszálló török hatalommal szembeni fényes győzelmeket – méltóan kell megünnepelni. Ma is értetlenül állunk az előtt, hogy fontos nemzeti ünnepeink között nincsenek jelen azok a győztes és nagyszerű csaták, amelyeket a keresztény Európa seregei velünk együtt Szavolyai Jenő nagyszerű hadvezetésével sikeresen megvívtunk.
Magyarország több, mint egy évszázaddal korábban szabadult fel a török iga alól, mint a szomszédos országok. Ezt mi sem felejthetjük el az értünk is harcoló keresztény Európának. Semmit nem von le a török hatalom Magyarországról történő kiűzésének sikeréből az, hogy a keresztény nemzetközi erők diadalai voltak ezek.
A Kisgazdák Parlamenti Csoportja részéről indítványozni kívánom a magyar országgyűlésben, hogy az eddigeknél méltóbban ünnepeljük meg Buda visszafoglalását, a török hadsereg kiűzésének diadalmas csatáit. (TKB)
A magyar sereg 564 évvel ezelőtt ezen a napon mért megsemmisítő vereséget a törökökre.
A nándorfehérvári diadal a magyar–török háborúk egyik jelentős eseménye, amelynek során 1456. július 4–21. között a keresztények (magyarok és szerbek) Szilágyi Mihály vezetésével hősiesen védték Nándorfehérvár (a mai Belgrád) várát II. Mehmed török szultán a nagy[1] túlerőben levő ostromló seregével szemben, majd a védőkhöz 10 ezer katonájával időközben csatlakozó Hunyadi János vezetésével, Kapisztrán János 30–35 ezer keresztesével közösen július 22-én, a vár melletti csatában legyőzték a törököket.
II. Mehmed július 4-én vette ostrom alá a Szilágyi Mihály 7 ezres serege által védett várat. Az addig 10 ezer fős haderejével a vártól elzártan állomásozó Hunyadi János egy július 14-én zajlott ütközetben áttörte a török hajózárat a Dunán, és csatlakozott sógora, Szilágyi Mihály várat védő seregéhez. Az egyesült magyar sereg július 21-én visszaverte II. Mehmed támadását, majd július 22-én kitört a várból, és az akkor már 70 éves, Kapisztrán János ferences szerzetes irányítása alatt álló keresztesek segítségével vereséget mért a török hadseregre, melyet időközben pestis és ellátási nehézségek is sújtottak. Az eseményt a magyar hadtörténelem – tekintettel kivívásának körülményeire és hosszú távú következményeire, illetve nemzetközi jelentőségére – az egyik legjelentősebb magyar győzelemként tartja számon. A győzelem mintegy hetven évre megállította a törökök további európai terjeszkedését és Magyarország meghódítására irányuló próbálkozását.
A csatát megelőzően pápai rendelettel bevezetett déli harangszó a keresztény világban azóta a nándorfehérvári diadalra emlékeztet. III. Kallixtusz pápa augusztus 6-án szerzett tudomást a kereszténység e természetfölöttinek látszó győzelméről a pogány betolakodókon, így 1457-től erre a napra tette a Krisztus színeváltozása ünnepét.
Forrás: wikipedia.org
