Kedvezően hatott az Ukrajnában háborús konfliktust kirobbantó Oroszország mezőgazdaságára.
Villámgyorsan fejlődik az orosz agrárium, az utóbbi 5 évben több, mint 20 százalékkal nőtt a szektor termelése. Mára Oroszország a világ vezető gabonaexportőrévé vált, és úgy néz ki, más területeken is meghatározóvá válhat a világpiacon. A nyugati büntetőintézkedések kifejezetten jó hatással voltak az orosz agrárium fejlődésére. Az orosz mezőgazdasági termékek exportjának értéke tavalyelőtt meghaladta a 20 milliárd dollárt, ami 20 év alatt több, mint 18-szoros növekedést jelentett. A növekedés akkora, hogy túlszárnyalta a fegyverkivitel értékét is. A tiltások ellenére turbó fokozatban az orosz mezőgazdaság. Színarany az orosz búzatermesztés. 2016-tól már Oroszország a világgazdaság legnagyobb búza-exportőre. Erre az 1917-es októberi forradalom óta nem volt példa. 2003-ban még csak 4 százalékkal részesült Oroszország a nagyvilág őszibúza-termeléséből. 2018-ban pedig már 16 százalékkal, ami 15 esztendő alatt négyszeres növekedést jelent. Alexandr Tkacsov orosz agrárminiszter szerint a búza az oroszok második olaja, de erőteljesen bővült a burgonya és a cukorrépa termelése is. Ugyanakkor ma már Oroszország sertés és csirkehúsból is teljesen önellátó. 2016-ban a melegházi zöldségtermelés 30 százalékkal ért el jobb eredményt a 2015. esztendő azonos adatával összehasonlítva. A mezőgazdaság szárnyalását több külső és belső tényező segítette elő. Az ország több szempontból is kiváló természeti adottságokkal rendelkezik. Változatosak az éghajlati viszonyok, és Oroszországban az éghajlat általános felmelegedése kifejezetten pozitív hatású. A Föld legtermékenyebb csernozjom talajának nagy része is itt található. Oroszország hatalmas és rendkívül jó minőségű termőterületekkel rendelkezik. A növekedéshez az is hozzájárult, hogy az orosz agrárvállalatok többsége magánkézben van. Ezek versengenek egymással, és rengeteg pénzt fektettek gépekbe, alapanyagokba, földbe. Az is jól jött, hogy a 2000-es évektől kezdve az orosz agrárium a nemzetgazdaság egyik kiemelt fontosságú ágazatának számít, ezért az orosz állam jelentős állami támogatásban részesítette és részesíti a mezőgazdaságot. A következő pozitív tényező, hogy a nagy fejlődést a Moszkva elleni nyugati szankciók 2014-es bevezetése is lehetővé tette. Válaszul ugyanis az orosz vezetés betiltotta a nyugati országokból érkező termékek behozatalát, így a hazai mezőgazdasági termelők versenytárs nélkül maradtak. A rubel 2014-es leértékelése szintén jót tett a mezőgazdasági export felfutásának. Az orosz gazdák ma már Afrikába és a Közel-Keletre viszik a termékeiket. Ezekben a régiókban ráadásul fel tudják venni a versenyt az amerikai cégekkel, mind az eladási árak, mind a mennyiség és mind a minőség tekintetében. De az orosz gabonakereskedők Indonéziába és Mexikóba, valamint az orosz agrártermékek egyik legnagyobb felvevőjének számító Törökországba és Kínába is szállítanak. (Forrás: magro.hu/origo.hu)
A Polgári Kisgazdák arra hívják fel a magyar agrárpolitikusok figyelmét, hogy alaposan át fog rendeződni az agrár-külgazdasági piac. A magyar mezőgazdaság erőteljes technológiai fejlesztése nem halasztható, azt egyre erőteljesebben kell folytatni, mert Oroszország belépésével erősödik a nemzetközi agrárgazdasági verseny. Ugyanakkor a termőhelyi adottságaink következtében még mindig nagyon előnyös helyzetben vagyunk. Ezt érdemes kiegészíteni tudással, szorgalommal és nagyon sok emberi erőfeszítéssel. Ez az egyik nyomós oka annak, hogy a falu, a kistelepülések lakosságát egy-egy mezőgazdasági családi termőföld-koncentráció által nem szabad és nem is lehet kiszorítani az agrár- és élelmiszeripari termelésből. A fokozódó külpiaci verseny miatt ugyanis mindenki szorgalmára, tudására és ambíciójára szükség van. (KPE)
