Arra kérjük olvasóinkat, hogy az alább idézett cikk elolvasása előtt és alatt idézzék fel magukban, hogy honnan indult a tárgyalások során Magyarország kormánya az Európai Unió Bizottságának kijelölése, a bizottsági jelöltek elfogadásának vitája során. Nem kívánták elfogadni az általunk jelölt Biztost. Szándékaik szerint semmilyen érdemleges bizottsági helyhez nem jutottunk volna. Az Európai Parlamentben lévő balliberális erők Magyarország, a magyar kormány kiszorításán munkálkodtak és ezt teszik a jövőben is.
A cikk elolvasása után arról győződhetünk meg, hogy a szívós, kitartó munka, az erős elhatározás meghozza a maga kedvező gyümölcsét. Magyarország az egyik legfontosabb bizottság élére kiválóan alkalmas magyar embert tudott delegálni. (kpe)
A Juncker-bizottságnál jobb lehetőségeket jelent a magyar kormány számára az új Európai Bizottság, kérdés ugyanakkor, hogy ezekkel mennyire fog tudni élni – mondta el a Privátbankár.hu-nak Feledy Botond. A CEID külpolitikai szakértője szerint Várhelyi Olivér tapasztalata miatt óriási előnnyel indul, és nem lesz jobban bábja a magyar kormánynak, mint bármelyik biztos a saját kormányának. A Fidesz néppárti tagságának kérdése ugyanakkor az ő munkáját is komolyan érintheti.
– Az Európai Parlament tegnap megszavazta a von der Leyen-bizottságot. Mennyiben lesz más ez a testület a Juncker-bizottsághoz képest?
– Attitűdben nagyon mást hozott már az első előkészítő hónapjaiban is, és a vezetési stílus várhatóan nagyon különböző lesz. Jean-Claude Juncker ízig-vérig politikusként, egy kis állam vezetőjének a nagy lendületével érkezett, nem mellesleg egy kínos luxemburgi botrány közepén.
Ezzel szemben von der Leyen egy nagy ország nagy vezetőjének a támogatásával, egy egészen más politikai és közigazgatási kultúrával érkezik. Eközben nyilván a világpolitikai környezet is változott.
– És politikai értelemben mennyiben különbözik majd ez a Bizottság az elődjétől?
– A vezetés egy két-centit alighanem jobbra húzódott, ami egyrészt tükrözi az európai politikai valóság változását is 2014 óta. Másrészt von der Leyen a Néppárt német ágát képviseli, ami a magyar vagy közép-európai konzervatív fogalomhoz mindenképp közelebb áll, mint a luxemburgihoz, amely egészen más kultúra.
Ez a kompromisszumkeresés látszott abban is, amikor meg merték fogalmazni az európai életmód védelméért felelős pozíciót, ami engedmény a jobboldal számára. Ez Brüsszelben nagy dolognak számít.
– A magyar kormány mire számíthat a von der Leyen-bizottságtól?
– A Bizottság egy óriási gépezet, ami ciklusokon átívelő munkát is végez. Tehát bizonyos dolgok, például a kötelezettségszegési eljárások mennek tovább. Magyarország szempontjából politikailag a legérzékenyebb a jogállamisági eljárás kérdése, az azonban már nem a Bizottságon múlik, hogy ez elbukik vagy szavazásra merik bocsátani az Európai Tanácsban. Ezt az előző Bizottság indította el, de ezzel át is adta az ügyet a Tanácsnak.
Ami érdemben ezen a Bizottságon múlhat, és Magyarország számára is fontos, az a befolyás a következő költségvetési ciklusra. Kérdés, hogyan tud majd ebbe beleszólni Budapest a magyar biztoson és a magyar vezetőkön keresztül.
– Akkor most ilyen szempontból romlik vagy javul a magyar kormány helyzete?
– Erre nehéz válaszolni. El fog indulni egy szocializáció, a 26 biztos minden szerdán találkozik majd egymással. Várhelyi Olivér a maga lábára fog állni, és 6-9 hónapon belül ki fog derülni, hogy innen tud-e személyesen hozzáadott értéket kihozni, vannak-e olyan dealek, amiket a többi tárcával meg tud kötni.
Ez egy nagyon konkrét, ágazatok közötti kompromisszum építő munka, amiben a magyar biztosnak bőven van tapasztalata tanácsi oldalról. Elég jól indul azokhoz képest, akiknek nincs brüsszeli múltjuk. Ezt fel tudja használni a magyar kormány is, még akkor is, ha a biztosok, ahogy szoktuk mondani, függetlenek.
A többi nem a mostani Bizottságon múlik, hanem a szisztematikus magyar építkezésen. A Közszolgálati Egyetemen a Nemzetek Európája program keretében elindult például a felkészítés az európai versenyvizsgára. Ezt már 2004 óta lehetne csinálni. Tehát sokkal inkább ilyen stratégiai, hosszú távú befektetések szükségesek ahhoz, hogy erősítsük a valódi, nem politikai, hanem sokkal mélyebb, klasszikus brüsszeli intézményi beágyazottságot.
– Az egyébként mennyire reális lehetőség – bár ez elsősorban az Európai Tanácson múlik – , hogy az uniós pénzek kifizetését a jogállamiság és a demokratikus normák betartásához kössék a következő években?
– Nehéz elképzelni, hogy egy ilyen szabályozáshoz ne kellene kompromisszumot kötni az azt egyébként ellenző tagállamokkal. Ez attól is függ, hogy melyik cikkelyre hivatkozva tennék meg ezt a szabályozást, ez határozza meg ugyanis, hogy milyen szavazattöbbség kell hozzá. Egy ilyen súlyos kérdésnél nehezen képzelhető el a sima többség. Ennek a szabályozásnak az elfogadása tehát kevéssé reális az elkövetkező években.
Ha mégis átmenne egy ilyen jogalkotási javaslat, akkor olyan nagy kitettsége lesz, hogy minden érintett beleteheti a saját álláspontját. Ez pedig végeredményben azzal járhat, hogy nem azt a célt éri el, amit néhány nyugat-európai politikus a kampány során ígért.
– Visszatérve Várhelyi Olivérre: jó uniós biztos lesz belőle?
– A magyar biztos nagyon jó helyzetből indul, ismeri a terepet és a szereplők jelentős részét. Ez óriási előny. A magyar kormánypárt európai néppárti (EPP) tagságának kérdése ugyanakkor az ő munkáját is érinti.
Ezt az ügyet politikailag lehet szépen csomagolni és kommunikálni, de a brüsszeli valóságban ez vérre menő kérdés. A néppárti biztosok ugyanis külön találkoznak, adott esetben kabinetfőnökeik is külön előkészítő üléseket tartanak.
Tehát az, hogy miként kezeli majd a Néppárt bizottsági szinten a magyar biztost, operatív politikai tervező szintig, kabinet szintig lenyúló kérdés. Nyilván befolyásolná a munkáját, ha bármelyik körből kiesne.
– Várhelyi Olivér EP-meghallgatásán megfogalmazódtak olyan aggályok, hogy nem lesz képes függetleníteni magát a magyar kormánytól, és Orbán Viktor miniszterelnök bábja lesz. Mennyire megalapozottak ezek az aggályok?
– A magyar biztos nem lesz jobban bábja a magyar kormánynak, mint bármelyik biztos a saját kormányának.
Az európai konstrukció része, hogy a kormányok valamilyen módon kiválasztanak egy embert a biztosi pozícióra. Ez mindenhol kormányzati hatáskör. Emiatt óhatatlanul van közöttük informális kapcsolat.
A történelem azt mutatja, hogy ezt a pozíciót a nagyobb tagállamok időnként elfekvőnek – azaz kádertemetőnek – használták. Most azért azt látjuk, hogy egy relatív erős biztosi kabinet állt össze, ahol nyilván a nemzeti érdekek, pláne a jelenlegi politikai környezetben, soha nem nyíltan, de az asztal alatt mindig és mindenkinél ott lesznek.
– És mennyire megalapozott az a szintén a meghallgatásokon felmerült aggály, hogy Várhelyi Olivér a magyar kormány jelöltjeként nem lesz képes hitelesen képviselni az uniós értékeket?
– A meghallgatások a politikai kommunikáció részei. Időnként persze fel lehet tenni szakmai kérdéseket is, de mindenki tudja, hogy ezek a biztosok néha olyan területeket kapnak, amikkel korábban soha nem foglalkoztak. A feladatuk politikai, nem pedig szakmai irányítás.
A rendkívül változatos kollégiumban több mint három olyan jelölt volt, akik ellen eljárás van folyamatban korrupció miatt – a francia jelölt részben emiatt bukott meg. Tehát ha kinyitnánk azt a kérdést, hogy ki milyen értékeket fog tudni képviselni, akkor sokkal rövidebb lenne a jelenlegi biztosok listája.
– Végeredményben tehát a von der Leyen-bizottság jobb vagy rosszabb lesz a Juncker-bizottságnál a magyar kormány számára?
– Minden jel szerint jobbak a lehetőségek. Az meg rajtunk múlik, hogy miként használjuk ezt ki. A német kabinetfőnökök száma például növekedett, kevesebb a francia az ilyen tisztségben. Rengeteg olyan apró jel van, ami a magyar geopolitikai pozíciót – Berlinhez fűződő szorosabb viszonya miatt – fejleszthetőbbé és kihasználhatóbbá teszi.
Forrás: privatbankar.hu, Wéber Balázs
