Eredményesnek nevezte az agrárminiszter az elmúlt tíz év környezetvédelmi erőfeszítéseit; Nagy István csütörtökön sajtótájékoztatón leszögezte, hogy Magyarországon a „környezetügy” jó irányba halad.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legfrissebb, 2008 és 2017 közti időszakra koncentráló, Magyarországról készült Környezetpolitikai teljesítményértékelés pozitív megállapításai közül a miniszter kiemelte: 2008 és 2015 között a bővülő gazdasági teljesítmény mellett is csökkent a hulladékkibocsátás. Ebben az időszakban a teljes hulladékképződés 17 százalékkal csökkent, míg a GDP 3 százalékkal nőtt.
Az OECD által kedvezőnek ítélt változások közül megemlítette még, hogy 2007 és 2013 között javult a biológiai sokféleség állapota, miközben jelentős beruházásokat hajtottak végre a genetikai erőforrások megőrzése érdekében.
Nagy István közölte, a genetikai erőforrások megőrzése kiemelkedően fontos, hiszen Magyarország egyik értéke a biológiai sokszínűség és sokféleség.
A miniszter véleménye szerint a jelentés azt bizonyítja, hogy a környezetvédelmi szempontokat nemcsak a zöld tárcán belül, hanem a társminisztériumok munkájában is lehet érvényesíteni, és ez szerinte mutatja, hogy sikeresek voltak a kormány törekvései. A jelentés egyúttal cáfolja azokat a kritikákat, amelyek szerint Magyarországon a kormányzati tevékenységben nem jelenik meg kellő hangsúllyal a környezetügy – jegyezte meg a miniszter.
Nagy István hangoztatta, a tárca azért dolgozik, hogy a jövő generációinak szebb, tisztább, élhetőbb környezetet tudjanak biztosítani.
Anthony Cox, az OECD környezeti igazgatóságának ideiglenes igazgatója a jelentés eredményeiről elmondta, hogy Magyarország környezetvédelmi szempontból jól teljesít, azonban vannak még területek, amelyek további erőfeszítéseket igényelnek. Közölte, a vizsgált időszakban folyamatosan zajlott az ország zöldítése, nőtt a megújuló energia aránya az energiamixben, valamint számos beruházást hajtottak végre európai uniós forrásból a környezetvédelem területén, illetve a hulladékgazdálkodás és az újrahasznosítás területén is fejlődés figyelhető meg.
Megjegyezte ugyanakkor, hogy az ország előtt több kihívás is áll még, így például a fosszilis üzemanyagok felhasználásának csökkentése, hiszen ma még ezekből állítják elő az energia 70 százalékát. Ezen felül megoldást kell találni az épületek alacsony energia-hatékonyságára és az elöregedő gépjárműflottára, ugyanis ezek mindegyike hozzájárul a környezeti és a levegő minőségi kockázatokhoz. Hozzátette, ezen a területen azért is kell minél hamarabb fejlődést elérni, mert e kockázatoknak az OECD-tagországok közül a magyar lakosság van a legnagyobb mértékben kitéve.
(MTI)