Ma már jóval kevesebben akarnak Magyarországról elvándorolni azért, hogy külföldön dolgozzanak, mint négy évvel ezelőtt. A külföldi munkavállalók ugyancsak kevésbé érdeklődnek hazánk iránt, mint 2014-ben.
A visegrádi országok körében jelenleg nálunk a leg- alacsonyabb az elvándorlást tervező munkavállalók aránya. Honfitársainknak jelenleg mindössze 35 százaléka menne külföldre dolgozni, míg a globális átlag 57 százalék. Ez a mutató a magyarok viszonylatában négy évvel ezelőtt még 58 százalékon állt. Hazánkban a csökkenés a fiatalok és a magasan képzettek körében is meghatározó, a fiatalok 45 százaléka menne külföldre, szemben a korábbi 60 százalékkal, míg a magasan képzetteknek mindössze 37 százaléka költözne a határokon túlra, ellentétben a 2014-ben mért 65 százalékkal. Külön figyelemre méltó, hogy a visegrádi országok (V4) körében 2018-ban már egyértelműen Magyarországon fontolgatják a legkevesebben, hogy munkavállalási céllal elvándorolnak. A legtöbben, 66 százalékos arányban ma Csehországnak fordítanának hátat, míg Lengyelországot 48, Szlovákiát pedig 42 százaléknyi hazai munkavállaló hagyná el a jobb megélhetés reményében. Magyarországon a Profession.hu ez alkalommal 12 443 munkavállalót kérdezett meg. Érdekes eredmény, hogy a 20 év alattiak mobilitási hajlandósága még nálunk is 66 százalék, ami meghaladja a globális átlagot. A hazai munkaerőpiacra évtizedek óta érezhető hatást gyakorol, hogy a magyar átlagnál többen mennének külföldre munkát vállalni a technológiai szektorban dolgozók közül 46 százalék, az üzleti adminisztrációból 44 százalék és a médiából 43 százalék. A doktori fokozattal rendelkezők mintegy 40 százaléka költözne külföldre munkavállalási céllal. – Globálisan az emberek 57 százaléka lenne hajlandó a jobb munka érdekében külföldre költözni, ami ugyan magas érték, de közel 7 százalékponttal alacsonyabb, mint 2014-ben, amikor az előző hasonló felmérés készült – idézi a tanulmány alapján készült közlemény Kotsis Ádám, vezető szakértőt. A változás elsődleges oka a kutatás szerint az lehet, hogy sok ország változtat munkavállalási gyakorlatán. Az Egyesült Királyság vonzereje valószínűleg a brexit miatt csökkent, így az a második helyről az ötödikre esett vissza az országok vonzóképességének rangsorában. A négy évvel ezelőtti adatokhoz képest Svájc vonzereje is halványult. Az USA után most Németország lett a második legnépszerűbb célország a külföldre készülő munkavállalók körében. S nem csupán a teljes népességen belül, hanem a 30 év alatti munkavállalók között is, és mind a mester-, mind a doktori fokozattal rendelkezők, valamint a digitális szakemberek körében. – Ezek a szakemberek azok, akiknek a megjelenése Németországban különösen fontos a demográfiai helyzet okozta kihívások miatt. A brexit ellenére London még mindig tartja magát, megelőzve a rangsorban New Yorkot és Berlint is. Ezen városok mellett egyre inkább előrelépnek olyan központok is, mint Dubai, Abu-Dabi vagy Hongkong, amelyek népszerűsége az elmúlt négy évben látványosan nőtt. A tanulmány azt is vizsgálja, hogy a munkavállalók mit várnának el a munkáltatótól. A felmérést végzők azt találták, hogy a munkahelyi elégedettségre vonatkozó tényezők országonként és régiónként eltérőek, de a munkavállalók világszerte számos tényezőt fontosabbnak találtak, mint a fizetést, ami csak a nyolcadik legfontosabb tétel lett. Magyarországon is csak a negyedik legfontosabb szempont a fizetés, ezt követi a munkahely biztonsága, a munkáltató pénzügyi stabilitása, a jó kapcsolat a főnökkel, az együttműködésen alapuló munkavégzés, a munka érdekessége és a munkavégzés intenzitása. Mint arról korábban beszámoltunk, egyáltalán nem jelentős a külföldön munkát vállaló magyarok aránya. Az Eurostat május végi adatai szerint a 20–64 évesek közül a magyar munkavállalók 5,2 százaléka dolgozik más uniós országban. (Forrás: Magyar Idők/Horváth Éva)
