Az Amerikai Egyesült Államok és Kína jelenlegi kapcsolatát az „új hidegháború” jelzővel lehet illetni az elemzők szerint, amelyben Kína egy viszonylag új stratégiát alkalmazva ezúttal Washington szövetségeseit veheti célba. Az új kínai külügyi stratégiának már látjuk a jeleit például Ausztráliában. A konfliktusos helyzet még biztosan eltart egy darabig, de valódi katonai összetűzésekre aligha kerülhet sor.
Az Egyesült Államok és Kína kapcsolata az elmúlt hetekben jelentősen romlott, gondoljunk csak a koronavírus eredetéről szóló szóháborúra, vagy a kínai vállalatok szigorúbb amerikai ellenőrzésére. A „hidegháháború” itt van, és elemzők szerint a helyzet az elemzők szerint rosszabb lehet, ha egyéb országok is bevonódnak a konfliktusba – írja a CNBC.
Dan Ikenson, a Cato Institute kereskedelempolitikáért felelős vezetője a lapnak elmondta, hogy a konfliktus tovább fog mélyülni, mielőtt enyhülne a feszültség. Az elemző azt sem tartja kizártnak, hogy Peking az amerikai szövetségeseket veszi majd célba.
A helyzet eszkalálódott, amikor Kína elfogadta a hongkongi nemzetbiztonsági törvényt, amely jelentősen csökkenti a terület autonómiáját. Donald Trump erre reagálva azonnal bejelentette Hongkong különleges státuszának visszavonását.
A két ország közti feszültségek 2008-ig nyúlnak vissza, amikor kirobbant a felek között a kereskedelmi háború. A büntetővámok kölcsönös bevezetése és az ezt övező bizonytalanság lassította a globális gazdasági növekedést. A felek között végül januárban született megállapodás. A jó viszony nem állt fenn sokáig, hiszen Donald Trump amerikai elnök Kínát tette felelőssé a koronavírus elterjedése miatt.
A közelmúltban a feszültség begyűrűzött a pénzpiacokra is, a Szenátus nemrég elfogadott egy törvényt, amely korlátozza kínai társaságokat az amerikai tőzsdei jegyzésben, azokat az amerikai könyvvizsgálati sztenderdek elfogadásához köti.
Sok elemző szerint Kína egy viszonylag új stratégiát alkalmazhat az új hidegháborús környezetben – a Washington szövetségeseit célzó stratégiát az elemzők „farkas harcos stratégiának nevezik”. Christopher Granville, TS Lombard munkatársa szerint erre már vannak példák. Például Kína felfüggesztette az Ausztráliából történő marhahús behozatalát, miután az vizsgálatot indított a koronavírus eredetére vonatkozóan, valamint arra kérte állampolgárait, hogy ne utazzanak Ausztráliába, mert rasszista megkülönböztetésben lehet részük.
A farkas harcos diplomáciának ezen kívül látható jelei vannak már Hollandiában, Kanadában, Németországban és Svédországban is. De az Egyesült Királyság is számíthat valamilyen visszavágásra, miután vízumot kínált a hongkongiaknak.
Az elemzők azt állítják viszont, hogy egyik félnek sem érdeke, hogy a konfliktus elmélyüljön, a TS Lombard szerint például Kína is inkább a fenyegetőzések szintjén fogja limitálni a fellépéseit.
Kína a kommunikáció szintjén fog majd reagálni, de jelenleg nem érdeke, hogy átfogó konfrontációba bonyolódjon az Egyesült Államokkal. Az ország jelenleg a vírus visszaszorítására és a gazdaság stabilizálására fókuszál, valamint keresztül akarják vinni a hongkongi nemzetbiztonsági törvényt
– mondta Jonathan Fenby a TS Lombardtól a CNBC-nek.
Az Egyesült Államok részéről pedig Donald Trump vélhetően fokozni fogja a Kína ellenes retorikát a kampány során, de a tettek mezején az amerikai elnök is visszafogott maradhat. Ez jelentősen alacsonyabb gazdasági költségekkel jár, mint egy újabb kereskedelmi háború.
Ikenson ezzel kapcsolatban arra hívja fel a figyelmet, hogy a Kína elleni retorikai fellépést az amerikai oldalról mindkét párt támogatja, ezért egy esetleges Biden győzelem után sem várhatunk feltétlenül változást a két ország kapcsolatában.
Az elemzők szerint a valódi háborús konfliktusnak a két fél között nagyon alacsony a valószínűsége. Bilahari Kausikan egykori szingapúri diplomata szerint két nukleáris hatalom nem fog katonailag egymással szembeszegülni.
Forrás: Portfolio
