A kormány gazdaságfehérítő intézkedéseinek kedvező hatása egyértelmű – derül ki a legutóbbi, 2019-es adatok vizsgálatából. Az adóelkerülés csökkentése érdekében tett lépések hatására már 20 százalék közelébe emelkedett az effektív áfakulcs. A gazdaságfehérítés érdekében 2013 óta sorozatban hozott intézkedések, vagyis a magyar gazdasági csodafegyver pedig sok gazdasági szereplő számára hoz látványos előnyöket.
Hatodik éve töretlenül tart a magyar gazdaság fehéredése – derül ki a Magyar Nemzeti Bank nemrégiben megjelent költségvetési jelentéséből, amely külön fejezetet szentel a forgalmi adók elkerülésének csökkentésére tett főbb lépéseknek és azok eredményeinek. A jegybanki szakértők emlékeztetnek arra, hogy az adóelkerülés csökkentése a gazdaság minden szabálykövető szereplője számára közvetlen és közvetett előnyökkel jár.
A költségvetési egyenleg javulása, illetve változatlan egyenleg melletti adókulcs-csökkentésen túl, az adóelkerülés mérséklésével igazságosabbá válik a verseny, ami kedvezőbb az egész gazdaságnak. A tőke és a munkaerő a valóban versenyképes, a szabályok betartása mellett is eredményesen működő vállalkozásokhoz áramlik. Emellett az adók be nem fizetése gyakran együtt jár a munkavállalói jogok megsértésével is: az alkalmazottaknak esetleg nem jár betegszabadság, a vállalatok nem, vagy csak részben fizetnek egészségbiztosítási- és nyugdíjjárulékot, miközben az állam által biztosított szolgáltatásokat igénybe veszik. Végül nemzetgazdasági szempontból fontos az is, hogy az adóelkerülés torzítja a statisztikákat, amelyek a gazdaságpolitikai döntések megalapozásául szolgálnak – sorolják a közgazdászok.
A jegybanki szakértők egészen 2013-ig mennek vissza, az első és nagy hatású intézkedés ugyanis az online pénztárgépek bevezetése volt. A hatóságok célja az OPG bevezetésével a számla nélküli eladások visszaszorítása, illetve az adóhatóság ellenőrzési és kiválasztási folyamatának támogatása volt. A bevezetés első ütemében a készülékek üzembehelyezésére 2013 és 2014 szeptembere között került sor folyamatosan. Az intézkedés eredményeképpen nagyjából 100 ezer cég közel 200 ezer online pénztárgépet helyezett üzembe. A vállalatok 70 százaléka egy online pénztárgépet vásárolt, de több mint négyezer olyan cég volt, amelyik ötnél több kasszát cserélt le. Az online pénztárgépekben regisztrált forgalom 83 százaléka a kiskereskedelemhez vagy a vendéglátóiparhoz (szálláshely-szolgálatás és vendéglátás) köthető. Az első hullám sikerei alapján az online pénztárgépek kötelező használatát 2017. január 1-től kiterjesztették a taxis személyszállítási, gépjárműalkatrész kiskereskedelmi, javítási ágazatokra és további szolgáltatói tevékenységekre is.
Az első fecske
Az online pénztárgépek innovatív módon a modern technika lehetőségeit használták ki az adóelkerülés csökkentésére. Az OPG szerkezete abban tér el a korábban használt kasszáktól, hogy tartalmaz egy adóügyi ellenőrző egységet (AEE), amely rögzíti és mobilinternet segítségével 30 percenként továbbítja az adóhatóság felé az összes releváns információt, a pénztárgép által kibocsátott számlák tartalmán túl a pénztárnyitás, -zárás és az áramszünetek időpontját is. Az AEE segítségével nyomon követhetőek az adott pénztárgép értékesítései, továbbá a naplófájlok utólagos módosítására nincs lehetőség.
Az online pénztárgépek bevezetésén túl az adóelkerülés visszaszorítását segítette a 2015 elején bevezetett Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER), amelynek segítségével nyomon követhetővé vált az árucikkek valós útja és ezáltal megelőzhetővé válnak a közúti fuvarozással és áruforgalommal kapcsolatos áfacsalások is – idézik fel a jegybank szakértői.
A harmadik, jelentős eredményeket hozó lépés volt az Online Számla Rendszer bevezetése 2018-ban. A jogszabály 2018. július 1-jétől tette kötelezővé az online adatszolgáltatást a legalább 100 ezer forint áthárított áfát tartalmazó, belföldi adóalanyok közötti ügyletekről kiállított számlákról. 2020. július 1-től az Online Számla rendszere kiterjesztésre került a 100 ezer forint alatti áfatartalommal rendelkező tranzakciókra is, 2021. január 1-től pedig a magánszemélyek részére kiállított számlákat is látni fogja a NAV. A lépések eredményeként 2021-től az adóhatóságnak lehetősége nyílik – az e-szja-hoz hasonlóan – az áfabevallások elektronikus kiajánlására, ezzel csökkentve a cégek adatszolgáltatási terheit.
Az adóelkerülés csökkentése érdekében tett lépések eredményeként az áfarés mértéke hazánkban 2013 2019 között az EU-s átlag alá, 14,5 százalékponttal csökkent – állapítják meg az MNB elemzői. Az áfa esetében jelentkező adóelkerülés leggyakoribb mérőszáma megmutatja a gazdasági folyamatok alapján elméletileg fennálló áfakötelezettség és a ténylegesen beszedett áfa-bevétel különbségét. Az Európai Bizottság szeptemberben megjelent legfrissebb elemzéséből kiderül, hogy 2018-ban Magyarország az EU s országok közül a legnagyobb mértékű gazdaságfehéredést érte el előző évhez képest. Az előzetes becslések szerint 2019 végére Magyarországon 6,6 százalékra csökkent az áfarés mértéke, mellyel a magyar mutató értéke 4 százalékponttal kedvezőbb az EU átlagnál, és 6 százalékponttal a visegrádi országok átlagánál.
A jegybank szakértői ugyanakkor nemcsak az áfarést használják a gazdaságfehérítés fontos mutatójaként, hanem az effektív áfakulcsot. Ez pedig szintén egyértelműen jelzi a bevételek emelkedését. Az MNB közgazdászai azt írják: az effektív áfakulcs azt mutatja meg, hogy a ténylegesen beszedett áfa hogyan viszonyul az elméletileg elérhető adóalaphoz. A mutató akkor emelkedik, ha nő a hivatalos áfakulcs, illetve, ha az adóbeszedés hatékonysága valamilyen intézkedés hatására javul.
A mutató 2013 és 2015 közötti számottevő emelkedése az áfakulcs változtatása nélkül következett be, tehát alapvetően az online pénztárgépek bevezetéséhez köthető. Az effektív kulcs enyhén csökkent 2016 2017-ben az áfa célzott – új ingatlanra, néhány alapvető élelmiszerre és szolgáltatásra vonatkozó – csökkentésének következményeképp.
2018-BAN AZ EFFEKTÍV ÁFAKULCS ISMÉTELT EMELKEDÉSÉNEK HÁTTERÉBEN AZ ONLINE SZÁMLA RENDSZER BEVEZETÉSE ÁLLHAT.
