Legkevesebb 40 milliárd eurót költene Németország a szénerőművek 2038-ig tervezett bezárásának negatív hatásait kompenzálandó.
Németország 2038-ra teljesen kivezetné energiamixéből a szenet, a 84 erőmű bezárásának kedvezőtlen gazdasági és társadalmi hatásait pedig legkevesebb 40 milliárd euróval kezelné. Ebben az összegben a megszűnő munkahelyek helyett új munkahelyek teremtése és az erőművek üzemeltetőinek kompenzálása is benn foglaltatna. A tervet és céldátumot a hét végén jelentette be a szénkivezetés menetrendjének kidolgozására létrehozott kormányzati testület, amely hét hónap munka után tudta prezentálni a céldátumot, amelynek megjelenését eredetileg 2018 vége előtt várták. A testület eredetileg 60 milliárd eurót tartott volna szükségesnek a kivezetés hatásainak kezelésére.
A 40 milliárd eurós keret azonban nem tűnik olyan soknak ahhoz képest, hogy csak 2016-ban, csak az RWE észak-rajna-vesztfáliai létesítményei és szennyező tevékenységük önmagukban mintegy 3,5 milliárd eurós egészséggel összefüggő költséget vontak maguk után a Europe Beyond Coal nevű környezetvédelmi gyűjtőszervezet jelentése szerint, amely azt is állítja, a kapcsolódó légszennyezés 1200 korai halálesetért tehető felelőssé.
A jelentés szerint az erőművek üzemeltetőivel megállapodásokat kell kötni, amelyekben szerinte a leállítás miatti kompenzáció pontos nagyságát is célszerű lenne rögzíteni. A kompenzáció nem csak a már működő, de a még építés alatt álló erőműveket is érintené. A kivezetés miatt várhatóan emelkedő áramárakra tekintettel a vállalati és lakossági fogyasztóknak évente hozzávetőleg 2 milliárd eurós kompenzációt kellene kapniuk a testület szerint. A következő lépésben a szövetségi kormánynak és a tartományoknak meg kellene állapodniuk arról, hogy hogyan osztják meg a kivezetés költségeit, amelyben azonban várhatóan nem csak a termelő, de minden tartománynak részt kell vállalnia.
A lépés célja a fenntartható energiagazdaság kialakítása, a szén-dioxid-kibocsátás és egyéb szennyező anyagok emissziójának csökkentése révén. A szén és a nukleáris energia helyébe a remények szerint elsősorban a nap- és szélenergia állhat; a várakozások szerint a megújulók részaránya így akár a 65 százalékot is elérheti 2030-ig. A megújuló energiaforrások részaránya a német energiamixben 2018-ban 40 százalék fölé emelkedett, a történelemben először meghaladva a szén részarányát. Az ország a 2011-es fukusimai atomkatasztrófa után döntött a nukleáris energia kivezetéséről, ennek értelmében az ország minden atomerőművét lekapcsolja 2022-ig.
A 2038-as célszám egyébként nem okozott nagy meglepetést, a jelentés azonban a 2035-ös kivezetésre is lát esélyt, amelyről 2032-ben dönthetnek. A testület által most bejelentett céldátum és terv a német kormány számára sorvezetőként szolgálhat a kivezetés részletes lebonyolításához. A kivezetéshez kapcsolódóan számos új törvény születése is várható, egyebek mellett a bezárás konkrétumait és új munkahelyek létrehozásának részleteit meghatározandó – mondta Peter Altmaier gazdasági miniszter vasárnap az ARD-nek.
A bizottság az RWE nagy sajtóvisszhangot kapott lignitbánya-ügyében is állást foglalt, és úgy vélte, a leginkább kívánatos megoldást a bánya bezárása jelentené a Hambach-erdőben. Egy korábbi bírósági döntés hatására a bánya jelenleg nem üzemel a rendkívüli ökológiai értéket képviselő őserdőben. (portfolio.hu)
A Zöld Áramlat Alapítvány és a Polgári Kisgazdák szakértői felhívják a figyelmet arra, hogy a fenti cikkben említett – a németországi szénerőművek fokozatos leállítására, kivezetésére szánt – összeg, a 40 milliárd euró, még a német gazdaságot is érzékenyen érintő tétel. (40 milliárd euró hozzávetőlegesen 12 000 milliárd forintnak felel meg).
Az előzményeket tekintve, meg kell említeni a 2011. évi fukushimai atomreaktor baleset utáni hirtelen, szinte pánikszerű reakcióját a német kabinetnek, amely egy sor kellemetlen problémát okozott Németországban.
Az egyik egy, úgy nevezett rendszerirányítási, tehát az elektromos energia elosztásával kapcsolatos gond volt – a megújulókból származó energia egyenetlen, időszakosan változó kapacitása miatt.
A másik, hogy az atomenergia igen gyors ütemű kivezetése miatt a hiányzó kapacitást jobbára szénerőművekkel pótolták. A szénerőművek viszont a CO2 kibocsátást és a környezet terhelést jelentősen növelték.
Szakértőink véleménye szerint, a tanulság Magyország számára, hogy egyenletesen és megbízhatóan termelő alaperőműre pillanatnyilag illetve hosszabb távon is szükségünk van. Ez nem lehet más mint a Paksi Atomerőmű – gyakorlatilag karbon semleges – jelenleg is működő egyes, illetve a megvalósítás alatt álló II. blokkjai.
(Kékesi Márton – KPE)
