Ingatlanainkra vonatkozó törvényről jelent meg módosítás

ingatlan.dunaujvaros.net

Fontosnak tartom, hogy tagtársaim a tulajdonukra vonatkozó törvényi szabályozásokat egyszerűsített, könnyebben érthető formában kapják meg. (TKB)

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről, valamit egyes, az ingatlan-nyilvántartással, területrendezéssel, településrendezéssel és kulturális tárgyú törvények módosításáról

  • címet viseli  az 54 oldal szövegből és 28 oldalas indokolásból álló törvénytervezet,  mely összesen 50  /ötven! / törvény módosítását tartalmazza! Van, amelyiket két sorban, van,amelyiket több oldalon keresztül pontosít, módosít elfogadás esetén.

Nem könnyű olvasmányról van szó, tehát nem elalvás előttre ajánlom ennek áttanulmányozását,inkább reggel, pihenten javaslom a tanulmányozást.

Természetesen a részletes ismertetésre nincs módom,  így kiragadott példákkal próbálom érzékeltetni a jelentős változásokat.

Hármas célt kíván megvalósítani Az új törvény

  • az ingatlan-nyilvántartás elektronizálásával összefüggő feladatok megoldása
  • a közokiratok védelmének erősítése
  • a területrendezéssel,településrendezéssel, a kulturális örökség védelmével összefüggő törvények korszerűsítése.

Már eleve leszögezték, hogy az ingatlan-nyilvántartásban csak a 2023. február elseje után induló eljárásokban kell az új szabályokat alkalmazni.

A jövőben a magánút eltérő bejegyzés hiányában a közforgalom elől el nem zártnak minősül. Minden változtatáshoz a közút kezelőjének hozzájárulása és az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés szükséges.

Cég felszámolása esetén a bíróság megkeresésére a az ingatlanügyi hatóság az elidegenítési és terhelési tilalmat, végrehajtási jogot törli a felszámolás elrendelésekor.

A vízelvezetési, vízhasználati jogot a vízügyi hatóság határozata alapján szolgalmi jogként kell bejegyeztetni.

Meghatározták a Magyar Nemzeti Levéltár illetékességi körébe tartozó iratokat, továbbá a közokiratok védelmére szolgáló hatósági eljárást.

A természeti területkijelölésének tényét be kell jegyezni az ingatlan-nyilvántartásba, úgyszintén a barlang nyílására a szolgalmi jogot.

Az országos jelentőségű védett terület és a helyi jelentőségi védett terület telekalakítására csak külön engedélyek birtokában kerülhet sor.

A Kormány kapott felhatalmazást, hogy  az ingatlan-nyilvántartási rendszer külső informatikai rendszerekkel történő  kiépítésére, összekapcsolására  rendeletet alkosson.

A társasházi törvény  módosítása szerint a szervezeti-működési szabályzatot bármikor módosíthatják, de azt 5 napon belül az ingatlanügyi hatósághoz okirattárba helyezés  céljából be kell nyújtani..

Nem az egész ingatlant érintő vezetékjog esetén záradékolt vázrajz szükséges a bejegyzéshez..

Külföldön kiállított ügyleti meghatalmazás  csak eredetben vagy közjegyző által hitelesített másolatban használható fel.

Számos felháborító eset kapcsán  kerülhetett a törvénybe, hogy a hulladékgazdálkodási hatóság a Magyar Állam javára követelés és járulékai erejéig  jelzálogjogot jegyeztethet be az ingatlanra, ami soron kívül történik.

Új és részletes szabályt kap az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése tárgyában hozott ítélet biztosítékadás mellett.

Még az ügyvédi törvény is módosul, kimondva, hogy jogi és technikai értelemben is rendelkezni kell az  ügyvédnek az ingatlan-nyilvántartási ügyek ellátásához való képesítéssel. Ilyen tevékenységtől fegyelmi eljárás keretében az ügyvéd eltiltható lesz! A jogosultak listáját az ügyvédi kamara vezeti, egyik feltétel a káreseményenként  legalább ötvenmillió forintos felelősségbiztosítás. 2023. február 1-ről már csak az ilyen, külön jegyzékbe vet ügyvédek láthatják el  ezeket az ügyeket.

13 pontban került felsorolásra, amikor az osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlanok felszámolására irányuló eljárást vissza kell utasítani.

Kifejezetten is rögzítették,hogy  amennyiben eltérés van az ingatlan-nyilvántartási  és más közhiteles nyilvántartás adatai között, úgy az előbbit kell irányadónak tekinteni.

Részletes szabályozást kapott, hogy mely esetekben lehet – legfeljebb hat hónapra – felfüggeszteni az ingatlanügyi eljárást.

Az ingatlanok jogi sorsának rendezését szolgálja, hogy a magyar állam tulajdonjogát  bizonyos esetekben  be kell jegyezni akkor is, ha erre korábban döntően formai okok miatt nem kerülhetett sor.

Ha valaki a törvény elolvasása után hiányol majd egyes témaköröket írásom kapcsán, úgy azt feltehetőleg okkal teszi, hiszen kivonatos vázlatot tudtam csak adni.

A későbbi hatályba lépésre figyelemmel a felkészülésre kellő idő áll rendelkezésre.

A  jövőbeni mindennapjainkat is érintő törvény tanulmányozását, betartását javaslom a Polgári Kisgazdáknak is, de mindenki másnak is, aki jogkövető magatartást kíván tanúsítani!

Dr.Bakos Zoltán

KPE szakértő