Az Országgyűlés június 1-jén kezdi tárgyalni a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslatot, az úgynevezett második kivezetési törvényt, amely már a veszélyhelyzet megszűnése, illetve veszélyhelyzeti kormányrendeletek hatályvesztése utáni időkre ír elő átmeneti rendelkezéseket. Elfogadása esetén a törvény a veszélyhelyzet megszűnésekor, legkésőbb szeptember közepén lép majd hatályba.
Mint arról korábban beszámoltunk, a parlament május 18-án 128 igen szavazattal, 58 nemmel, tartózkodás nélkül megszavazta a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény módosítását. Erre azért volt szükség, mert a törvény – és vele együtt hetven kormányrendelet – május 22-én hatályát vesztette volna, de az Országgyűlés az őszi ülésszak első ülésnapját követő 15. napig meghosszabbította azt. Miután a parlament őszi ülésszaka az Országgyűlésről szóló 2012.évi XXXVI. törvény 32. §-a szerint szeptember 1-jén kezdődik, a törvény hatálya és így a veszélyhelyzet is legkésőbb szeptember közepéig tart.
A május 22-én hatályba lépett törvénymódosítás ugyanakkor azt is kimondta, hogy a kormány ezt megelőzően is megszüntetheti a veszélyhelyzetet.
Ebben az esetben a veszélyhelyzeti kormányrendeletek azon rendelkezéseit, amelyek a veszélyhelyzet megszűnését követő időszakra állapítanak meg általánosan kötelező magatartási szabályokat, az őszi országgyűlési ülésszak első ülésnapját követő 15. napig továbbra is alkalmazni kell.
A második kivezetési törvény
A kérdést azért is rendezni kell, mert a veszélyhelyzet ideje alatt alkotott kormányrendeletek – az Alaptörvény 54. cikk (4) bekezdése alapján – a veszélyhelyzet megszűnésével hatályukat vesztik. Mint ismeretes azonban, a koronavírus-világjárvány miatt a kormány, majd a parlament a járvány első hulláma során is elrendelte a veszélyhelyzetet, amely az első hullám lecsengésével, 2020. június 18-án szűnt meg. Akkor sem került ki egyik napról másikra a jogrendszerből a különleges jogrendben az életünk részévé vált szabályok jelentős része, hiszen azok számos folyamatban lévő jogviszonyt érintettek. Erre tekintettel fogadta el tavaly június 16-án az Országgyűlés a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvényt (az úgynevezett első kivezetési törvényt), amely több mint 400 paragrafusban foglalta össze a veszélyhelyzet idején született kormányrendeletekben bevezetett legfőbb szabályokat.
Az Országgyűlés június 1-jén kezdi tárgyalni a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslatot, az úgynevezett második kivezetési törvényt.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter által benyújtott indítvány indoklása szerint a jogbiztonság követelménye megkívánja, hogy a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnése és a veszélyhelyzeti kormányrendeletek hatályvesztése ne történjen anélkül, hogy megfelelő átmeneti rendelkezések kerülnének megalkotásra. A javaslat célja, hogy a veszélyhelyzeti jogalkotás által érintett tárgykörökben az Országgyűlés a jogbiztonság érvényesülése érdekében a veszélyhelyzet idején létrejött jogviszonyokat, illetve jogi várományokat úgy szabályozza, hogy
a szabályozási átmenet egyértelműen és kiszámíthatóan – a bizalomvédelem követelményére is figyelemmel – biztosított legyen, és a szabályozási környezet változatlansága törvényben garantált legyen.
A kilakoltatási moratóriumtól az adóstopig
A csaknem háromszáz paragrafusbál álló törvényjavaslat többek között a bíróságok, az ügyészségek, a köztestületek, közjegyzők és igazságügyi szakértők működésére fogalmaz meg átmeneti rendelkezéseket.
A jogszabály a járvány alatt nehéz helyzetbe került családok érdekében felfüggeszti a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig a bírósági végrehajtás során
az ingatlanok kiürítésére irányuló eljárásokat, valamint a lakóingatlan árverezésére irányuló intézkedéseket.
A törvényjavaslat meghosszabbítja a videóbanki és internetbanki szolgáltatások alkalmazásának idejét, mondván, az elektronikus út garantálása egyúttal lehetővé teszi az egészségügyi kockázatok csökkentését is.
Az indítvány a veszélyhelyzet idején az okmányokra, továbbá az ügyintézésre vonatkozó egyes szabályok megállapításáról szóló 500/2020. (XI. 13.) Korm. rendeletben szereplő okmányok érvényességével összefüggésben rögzíti, hogy a veszélyhelyzeti kormányrendelet által biztosított kedvezmények megmaradnak. Ez azt jelenti, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt a magyar hatóság által kiállított, Magyarország területén hatályos, lejáró hivatalos okmányok a veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napig továbbra is érvényesek maradnak.
A közfoglalkoztatásról szóló törvény hatályos szabályai alapján közfoglalkoztatásban legfeljebb tíz évig alkalmazható a munkavállaló. A törvényjavaslat a megváltozott munkaerő-piaci környezetre tekintettel indokoltnak tartja a közfoglalkoztatás lehetőségét tíz éven túl is biztosítani.
A jogszabály törvényi szintre emeli azt a rendelkezést is, amely
2021-re kizárta az önkormányzatok számára, hogy a helyi adó, települési adó mértékét a 2020. december 1-jén hatályos adómértékhez képest emeljék,
illetve 2021-re új helyi vagy települési adót vezessenek be. Ugyancsak megmarad 2021. december 31-ig a turizmusfejlesztési hozzájárulás felfüggesztése.
Az ingyenes teraszhasználattól a telemedicináig
A közterület vendéglátó teraszként történő használata ingyenes, a kialakítható terasz mérete a vendéglátó üzlet közterülethez csatlakozó épülethatára szélességében tarthat. A közterület-használati hozzájárulással rendelkező vendéglátó üzlet elsőbbséggel rendelkezik a terasz kialakítása tekintetében, az azonos épületben lévő üzletek tekintetében azonos mértékben kell biztosítani a használatot. Nem alakítható ki vendéglátó terasz a kiemelt nemzeti emlékhelyeken, közparkban, zöldterületen, úttesten, parkolóban. A közúti és gyalogos közlekedés zavartalanságáért a vendéglátó terasz üzemeltetője felelős.
A veszélyhelyzet ideje alatt a digitális oktatással érintett családokat segítő intézkedésekről szóló 501/2020. (XI. 14.) Korm. rendelet által háromszor, illetve hatszor 30 napra biztosított ingyenesen igénybe vehető internet-hozzáférési szolgáltatás szolgáltatók általi biztosítási határideje a törvény hatálybalépését követő hatodik hónap vége lesz.
Ha a továbbiakban bármely okból sor kerül a digitális oktatás elrendelésére vagy bölcsődében és óvodában rendkívüli zárva tartásra, az intézményi gyermekétkeztetést a tanuló, gyermek szülőjének (vagy más törvényes képviselőjének) kérelmére – elvitel vagy kiszállítás formájában – továbbra is biztosítani kell.
Az állami kórházak működésének stabilitása és a későbbi járványügyi feladatok gyors és hatékony ellátása érdekében a törvényjavaslat indokoltnak tartja a veszélyhelyzeti rendeletekkel bevezetett és sikeresen alkalmazott szabályok törvényi szintre emelését. Így lehetőség lesz adott esetben személyes jelenlét nélküli, telemedicina útján nyújtott ellátásokra. Az adott szakterület szakorvosa, egészségügyi szakdolgozója kompetenciájában infokommunikációs eszköz útján
- diagnózist, terápiás javaslatot állíthat fel,
- tanácsadást, konzultációt végezhet,
- betegirányítást láthat el,
- beutalót adhat,
- gondozást láthat el,
- terápiát, rehabilitációs tevékenységet végezhet,
- gyógyszert írhat fel,
- elektronikus vényen rendelhető gyógyászati segédeszközt írhat fel az adott tevékenység végzéséhez e rendeletben meghatározott feltételek teljesítése esetén.
A törvényjavaslat a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény átmeneti rendelkezéseként azt is rögzíti, hogy a kormányzati szektor egyenlegéhez kapcsolódó egyes korlátokat a 2021–2023. költségvetési évben nem kell alkalmazni a koronavírus okozta világjárvány jelenlegi és várható, gazdaságot érintő következményeire tekintettel.
Forrás: index.hu, Sereg András
