Így oldaná meg a magyar agrárium több évtizedes problémáját a Magosz

Fotó: Shutterstock

A KPE álláspontját többször egyértelműen közzétettük. A magyar Alaptörvény a tulajdonjogot és az öröklést olyan védelembe részesíti, amelynek az áttörésére a Magosz immáron 40 éven felüli ifjai hiábavalóan törekednek. A Polgári Kisgazdák soha nem fogadhatják el, hogy olyan újabb földeltulajdonítás legyen, ami ellen egész életünkben küzdöttünk.

Nincs olyan jogos földigény, ami elkonfiskálhatná a földjeinket, amit a rendszerváltással keservesen a kommunistáktól visszaszereztünk.

Ha arról lenne szó, hogy egyszerűsítsük az öröklések során önkéntesen kötött hagyatéki egyezségeket, azokat tudjuk támogatni, sőt, már jó ideje magunk kezdeményeztünk.

Meggyőződésem, hogy a jogi és társadalmi háttér kellő ismerete nélkül születnek azok a nyilatkozatok, amelyek súlyos zavarokat okozhatnak. Nagyobb dologról van itt szó, mintsem, hogy elég lenne néhány – nagyon okos – fej összedugása.

(TKB)

 

Az osztatlan közös tulajdon felszámolására született szabályozás és az állami program csak átmeneti megoldás lehet, ha nem módosulnak az öröklési szabályok – áll a gazdaköri érdekképviselet által kidolgozott javaslatcsomagban, amely az agráröröklés és a gazdaságátadás szabályozásának átalakításáról szól.

A gazdaságátadás és az agráröröklés egyre égetőbb kérdésének megoldását célozza a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) javaslatcsomagja. Az egyik orvosolandó nehézséget az okozza, hogy a rendszerváltás idején kialakult gazdaságok alapítói mára döntő többségben nyugdíjaskorúak – írta meg a Világgazdaság.

A javaslatok kidolgozásakor fontos szempont volt, hogy a szabályozás az élethez, a gazdálkodók igényeihez igazodjon, ezért az indítványainkat a Magosz Ifjú Gazda Tagozatának e témában tartott korábbi rendezvényein elhangzottak alapvetően határozzák meg

– mondta a Világgazdaságnak Cseh Tibor András, a Magosz szakmai titkára.

A javaslatokban hangsúlyos elem az egyszerűsítés, a bürokratikus eljárások mennyiségének és idejének csökkentése. A kiindulási állapot az, hogy a hazai termőföld mintegy fele, azaz 2,44 millió hektár van osztatlan közös tulajdonban, amelybe több mint 1,1 millió hektár örökléssel került be. A jelenlegi öröklési jog alapján ugyanis a hagyaték egyenlő arányban száll az örökösökre, ami a termőföldnél azt jelenti, hogy az addig egyszemélyi tulajdonú földterület természetbeni megosztás nélkül, eszmei hányadok alapján osztandó fel több tulajdonos között. A folyamatos osztódással értelmezhetetlen méretű, akár néhány négyzetméteres táblák is kialakulhatnak, hiszen ennek parcella- vagy birtokminimum nélkül nincs jogi akadálya.

A Magosz javaslatában ezért hangsúlyos pont, hogy a földhivatal öröklés jogcímén egész tulajdoni hányadban jegyezze be a tulajdonjogot, hogy ne aprózódjon a birtok. A gazdaszervezet egyebek között illeték- és díjkedvezményekkel ösztönözné az örökösöket az egész tulajdoni hányad bejegyzésére. Javasolja a parcellaminimum meghatározását is, vagyis azt, hogy egy bizonyos területnél kisebb földrészletet ne lehessen bejegyeztetni a földhivatali nyilvántartásba. Ehhez kapcsolódóan újra kellene nyitni a birtokösszevonási támogatások rendszerét.

A hagyatéki eljárás után rendszerint szükség van az örökösök közötti tulajdonátruházásra. Ilyenkor azonban probléma, hogy az illetékmentesség csak az egyenes ági rokonok közötti ügyletekre vonatkozik, ezért ezt a kedvezményt ki kellene terjeszteni az oldalági rokonok közöttiekre is. Fontos lenne bevezetni a földforgalmi szabályozásba a gazdaságátadást mint speciális jogügyleti formát.

A Magosz javaslata szerint ki kell dolgozni a gazdaságátadási támogatási jogcímet, a korábbihoz képest annyi módosítással, hogy a negyvenéves életkori korlátot meg kellene emelni. Egyszerűsíteni kellene továbbá a vagyoni értékű jogok átadásakor szükséges eljárásokat, és meg kellene könnyíteni a kisebb földrészletek átruházását, ugyanis gyakran az ügyvédi díj magasabb, mint a föld értéke.

A Magosz javasolja a kedvezményes állami hitelprogramok finomítását is, mert azok nincsenek összhangban a gazdaságátadás és a generációváltás céljaival. A szervezet által hozott példa szerint a Magyar Nemzeti Bank NHP fix programja nem teszi lehetővé a közeli hozzátartozók vagy vállalkozásaik közötti vásárlások finanszírozását. Kamattámogatás pedig nem nyújtható termőföld, üzletrész vagy élő állat vásárlásához. A gazdaköri érdekképviselet szerint szükség lenne egy kedvezményes hitelprogramra, amely a termőföld és a gazdaság átruházását segítené közeli hozzátartozók között.

Forrás: agrarszektor.hu