A Magyar falu program keretében februártól az ősz közepéig ütemezetten megjelenő pályázatokat rendkívül gyorsan elbírálják majd, a végső beadási határidő lejárta után körülbelül hatvan napon belül kibocsátják a támogatói okiratot sikeres pályázat esetén – közölte a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos szerdán, Szolnokon. Hozzátette: azt követően napok kérdése, hogy a források az önkormányzatok számlájára kerüljenek.
Gyopáros Alpár a Falu-program kormánybiztosa, a Magyar falu fórum előtti sajtótájékoztatón elmondta: a pályázati kiírás megjelenésétől a beadási határidő lejártáig körülbelül hatvan nap telik el minden esetben. Kiemelte: ilyen gyors pályázati eljárásrendre még nem volt példa Magyarországon. Felidézte: a kormány tavaly decemberben döntött arról, hogy két másik intézkedés – a mellékúthálózat-fejlesztési program és egy úgynevezett „falusi csok” – elindítása mellett rendkívül jelentős összeget, 75 milliárd forintot biztosít az ötezer lélekszám alatti települései számára az idén, kizárólagosan hazai költségvetési forrásból, 18 különböző célterületen megfogalmazott fejlesztési lehetőségre. Ezek jellemzően a közszolgáltatások minőségének javítására vonatkoznak, közöttük mindenféle szolgáltatási, valamint magas-, illetve mélyépítési tevékenység is helyet kapott – közölte. Gyopáros Alpár hangsúlyozta: ekkora összegű támogatási rendszer hazai költségvetési forrásból Magyarország történetében eddig még nem állt rendelkezésre falvak fejlesztésére. A kormánybiztos arra is emlékeztetett, hogy idén elindul a több mint 7 milliárd forintos fürdőberuházás Szolnokon, a Tisza-ligetben. Egy csaknem 6 milliárd forintos előzetes támogatás már január végéig megérkezik a Tisza-parti városba, és 2020-ban ez kiegészül csaknem kétmilliárd forinttal.
Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára elmondta: az előző években a gazdaság erősödése, a költségvetési helyzet függvényében a kormányzat mindent megtett azért, hogy az utakra komoly összegeket fordítson. Emlékeztetett: az egyik fontos programként a kormányzat meghirdette, hogy minden megyei jogú várost közvetlenül bekössenek a gyorsforgalmi úthálózatba. Fontos célként tűzte ki azt is, hogy – Ausztriához és Szlovéniához hasonlóan – harminc percen belül Magyarország minden települése elérhető legyen a gyorsforgalmi utak irányába. Ennek érdekében fejlesztések történtek az elmúlt időszakban – közölte. Szólt arról is, hogy a Magyar falu program a Modern városok program fejlesztéseivel összefonódva a kormányzati ciklus egyik stratégiai eleme. Csak idén 150 milliárd forint központi költségvetési forrás jut az 5000 lakos alatti településekre, ennek egyharmadát a mellékútvonalak felújítására fordítják majd.
Gyopáros Alpár kitért arra, eddig már körülbelül egymilliárd forintot költött tervezésre az ezzel foglalkozó intézményhálózat, így idén el fog indulni ezeknek az utaknak a felújítása. Ebben az évben még körülbelül kétmilliárd forint áll rendelkezésre tervezésre, és jövőre is körülbelül 50 milliárd forint jut a 4-5 számjegyű utak felújítására. Az államtitkár elmondta, hogy 2020-tól az autópályadíj-emelésekből befolyó várhatóan több mint 30 milliárd forintot is ezeknek az alsóbbrendű utaknak a felújítására fordítják. Mindezt fontosnak nevezte a turizmus további fejlesztése szempontjából, továbbá amiatt is, mert a kisebb településekről sokan a gazdasági centrumokba, városokba járnak dolgozni. Szalay Ferenc (Fidesz-KDNP), Szolnok polgármestere elmondta: a falvak népességmegtartó ereje és fejlesztése szorosan kötődik a Modern városok programhoz, hiszen ha megfelelő színvonalúra fejlesztik a megyei jogú városok szolgáltatásait, például egyetemeit, akkor nem biztos, hogy a falvakban élő fiatalok Budapestre vagy külföldre mennek tanulni, illetve oda költöznek. A sajtótájékoztatón részt vett Piroska Miklós (Fidesz-KDNP), a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés elnöke és a térség fideszes országgyűlési képviselői: Kállai Mária, Boldog István, Kovács Sándor, Pócs János. Az eseményen kiosztott összegzés szerint 2887 olyan település van Magyarországon, amelyen ötezernél kevesebben élnek: 101 város és 2786 község. Több mint 3 millió ember él ezeken, a lakosság harmada. A tervek szerint idén 2200-2400 nyertes pályázatot hirdethetnek a Magyar falu program keretében, azaz minden érintett településen látszani fognak a fejlesztések, a program eredményei. (Forrás: MTI)
A képen balról jobbra haladva: Valiczkó Mihály a Kisgazda Polgári Egyesület Országos Elnökségének a tagja, a Győr-Moson-Sopron megyei Polgári Kisgazdák elnöke, a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés tagja, Győrasszonyfa polgármestere, Dr. Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Dr. Turi-Kovács Béla, az Országgyűlés korelnöke és a Kisgazda Polgári Egyesület országos elnöke, országgyűlési képviselő. – A kép forrása: kisalfold.hu
Valiczkó Mihály a Kisgazda Polgári Egyesület Országos Elnökségének a tagja, a Győr-Moson-Sopron megyei Polgári Kisgazdák elnöke, a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés tagja, Győrasszonyfa polgármestere: országos ügyről és a vidék népesség megtartó erejéről van szó! A Polgári Kisgazdák minden erejükkel támogatják Gyopáros Alpár munkáját. A Polgári Kisgazdák meggyőződése, hogy a kistelepülések érdeke, többek között az erősödő világgazdasági élelmiszer-kereslet és egyben verseny miatt is, egy nagyon erős mező- és élelmiszer-gazdaság felépítése a magyar termőföld-vagyonra és édesvízkészletre építve a vidéki Magyarországon. Ehhez feltétlenül szükséges a nagyon sok ember tulajdonosi érdekeltsége, ami csak úgy teremthető meg, ha sikerül a kis-termőföld tulajdonok értékét és tulajdonjogát megőrizni, mert ez az alapja a nagyon sok ember tulajdonosi érdekeltségének. Ehhez kell társítani a gazdasági szövetkezéseken alapuló, versenyképes üzemméretek létrehozását segítő üzemtörvényt, valamint a gazdasági szövetkezéseket segítő, teljesen újszerű alapokra helyezett, azaz a Polgári Törvénykönyv szilárd talapzatán álló szövetkezeti törvényt. Tanúi vagyunk az egységes európai földpiac kialakulásának. Ezt a természetes folyamatot tiltó és korlátozó jogszabályokkal legföljebb csak ideig-óráig lehet feltartóztatni. A megoldás a gazdaság-irányítás indirekt eszközeiben rejlik. A kis termőföld-tulajdonosokat erőteljes támogatásokkal kell segíteni a termőföld-szerzésben. A nagy birtokokkal rendelkezőket pedig erőteljes vagyonszerzési illetékekkel kell súlytani további termőföld-szerzés esetén. Erőteljesen kell támogatni a kistulajdonosok gazdasági szövetkezéseit a közös mező- és élelmiszergazdasági, valamint első sorban a rövid ellátási láncú termény- és élelmiszerkiskereskedelmi beruházásaikban. A stabil vidéki gazdaság csak nagyon sok, nagyon jól motivált ember szorgalmas munkája révén tud létre jönni. Ha csak néhány hatalmasra duzzad családi vállalkozás fog létezni a falvakban, az a falvak elsorvadásához fog vezetni. A falufejlesztés alapja az erős és életképes vidéki gazdaság. (KPE)
