Hungarikumok és Nemzeti Értékeink

Ha hirtelen felteszünk egy kérdést valakinek, hogy mit tart értéknek, azon nyomban nem is tud válaszolni. Majd rövid gondolkodás után elmondja, hogy biztos, jó munkahelye van, a gyerekei révbe értek, egészséges a család. Mindenki mást-mást tud értéknek. Értéket teremt valaki, mert képeket fest vagy verset ír, de értéket teremt valamely mesterséget űző ember is.

A 2000. évet követően elindult egy mozgalom, hogy kutassuk fel a településeinken, tájegységeinken és az országban fellelhető értékeket, melyekről úgy gondoljuk, hogy csak az adott területre jellemző. Sok lelkes ember volt aki rálelt ennek a gyűjtőmunkának az ízére és szükségessé vált egy rendszer felállítása. 2012 április 2-án életbe lépett a 2012. évi XXX. törvény a Hungarikumokról és Nemzeti –Értékeinkről. Ez a törvény pontosan meghatározza a települési, megyei, ágazati és nemzeti érték fogalmait és elvezet a csúcsra a hungarikumokhoz.

Forrás: Várfi András

A “hungarikum” a magyarság csúcsteljesítményét jelölő gyűjtőfogalom, amely olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelez, amely a magyarságra jellemző tulajdonság, egyediség, különlegesség és minőség.

A törvény alkalmazóinak nem kell a jogszabályt végigolvasni. Elég, ha ismerik az értékpiramist és tudják, hogy egy egyszerű nyomtatványt kell kitölteni, mely ha van helyi, úgynevezett települési értéktár bizottság az ott tevékenykedők segítségével megoldható. Az értékek szakágazatba csoportosíthatók. A hungarikumokon néhány példával jelzem ez hogyan néz ki.

Agrár- és élelmiszergazdaság: Csabai kolbász és vastagkolbász, Magyar akácméz, Magyar szürke szarvasmarha

Egészség és életmód: Béres csepp, Hévízi-tó

Épített környezet: Torockó

Ipari és műszaki megoldások: Neumann János hagyatéka, Zsolnay porcelán

Kulturális örökség: 100 tagú cigányzenekar, A Magyar Huszár, A magyar tanya, Herendi porcelán

Sport: Puskás Ferenc életműve

Természet és környezet: Aggtelek

Turizmus és vendéglátás: Bajai halászlé, Tiszai halászlé, Dobostorta

A felsorolt példákból jól látható, hogy ezek hallatán megdobban a magyar szív, de bárhol a világon elhangzanak ezeknek a hungarikumoknak a nevei tudják, hogy ez a magyarokhoz köthető. Az értékpiramis alján látható, hogy javaslat, ez nem azt jelent, hogy egy értéket csak az adott településen lehet bejelenteni. Példa, hogy a Bajai halászlevet Debrecenben, a szikvizet pedig Ópusztaszeren jelentették be. Van sok olyan értékünk, mely nem sorolható a hungarikumok közé, lehet, hogy örökre települési érték marad. Egy helyi templom vagy a kálváriához vezető fasor vagy akár hímzésminta az adott falu, olyan értéke, melyre ah település lakói büszkék. Az értékpiramis tanulmányozása azért is fontos, mert látható, hogy külhoni értékek is felvehetők, sőt!

Nézzünk körül a megyében Békésben. Igen gazdagok vagyunk értékekben, mely nemcsak a magyaroké, hanem a megye nemzetiségeié is. Itt élünk békességben szlovákok, németek, romák, románok és szerbek. Minden nemzetiség büszke múltjára, kultúrájára, melyet ápolni akar. Eredményesen működik a Megyei Értéktár Bizottság és a megye 52 településén van helyi értéktár és eddig 1150 ér6ték lett bejegyezve. Néhány megyei értéket felsorolok a teljesség igénye nélkül. Orosházi búzacsíra málé, Magyar Autosex Tyúkgalamb, a már hungarikummá vált Csabai és Gyulai kolbász, az Endrődi Csizmadia és Cipészhagyományok, a Békéscsabai István Malom, a Gyulai Vár és még sok-sok megyei érték.

Mi a haszna ennek az értékgyűjtő tevékenységnek. Elsődleges hasznát a lelkekben kell keresni. Az értékkel bíró személy vagy közösség könnyebben boldogul, nő a szülőföldhöz való kötődése. Közvetlen haszon a turisztikában jelenik meg, felfigyelnek a településre, ellátogatnak és megvásárolják a terméket vagy szolgáltatást. Kihat a közösségépítésre is, mert egy-egy faluban versenyeznek, hogy ki tud, ki ismer több értéket. Az iskolákban vagy iskolásoknak szervezett vetélkedők ebben a témában igen népszerűek.

Gyűjtsük tehát értékeinket és népszerűsitsük azokat!

Gyomaendrőd, 2019. november 30.

Várfi András agrármérnök

November 29-én a Kovács Imre Társaság rendezvényén tartottam előadást Budán, a Hegyvidéki Kulturális Szalonban, Hungarikumok az agrárgazdaságból címmel. A fotók ott készültek, az előadást a Videokrónikán meg lehet tekinteni./Várfi/