Az utóbbi évtizedben jelentős változások zajlanak a szántóföldi növénytermesztés területén úgy világszerte, mint hazánkban. Egyre nagyobb teret kapnak a precíziós gazdálkodás technológia elemei.
Egyre több gazdálkodónál figyelhető meg szemléletváltozás a termesztés tekintetében. Ezzel párhuzamos az utóbbi időkben olyan új, eddig nem használt input anyagok jelennek meg a hazai piacon is, amelyek használatát a gazdaságos termelés igénye hívta életre. Ide sorolhatóak például a különböző algakészítmények és a különféle hatásmechanizmussal rendelkező biológiai hozamfokozók is. Ezek a készítmények könnyen beilleszthetőek minden szántóföldi kultúra termesztéstechnológiájába, és számos olyan terméket találhatunk a piacon, melyek használatával valóban jelentős mértékben növelhetőek a betakarított hozamok. Ma már megtalálhatók a kereskedelemben a hatékony, termelőbarát, kedvező hektárköltségű, új generációs biológiai hozamfokozók.
A hazai kísérletek azt vizsgálták meg, hogy ezek a hozamfokozók miként működnek a hazai klimatikus viszonyok között, és a hazai átlagos szántóföldi technológiai színvonal mellett. Az elmúlt 2 év vizsgálatai bizakodásra adnak okot, mert a megfigyelt növénykultúrák mindegyikében, így az őszi búzában, az őszi árpában, az őszi káposztarepcében, a napraforgóban, a kukoricában, a szójában és a borsóban egyértelmű hozamnövekedést lehetett mérni. A 65 db szántóföldi kísérlet átlagos hozamnövekedése 8% volt. A hozamnövekedés mellett több esetben tapasztalható volt a fehérje, a sikér és az olajtartalom kedvező változása mind a minőség, mind pedig a mennyiség tekintetében. Ma már vásárolhatók olyan biológiai hozamfokozók, amelyekből elegendő 2 liter hektáronként. (Forrás: magro.hu)
