
India volt áprilisban az unió legnagyobb üzemanyag-beszállítója, Indiáé pedig Oroszország. Azaz: a szankciók nem értek célt, ellenben nagyobb terhet róttak Európára.
Áprilisban az Európai Unió legnagyobb üzemanyag-beszállítója India volt, Indiáé pedig Oroszország. Erre Hortay Olivér, a Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője hívta fel a figyelmet a közösségi oldalán.
https://www.facebook.com/v2.0/plugins/post.php?app_id=&channel=https%3A%2F%2Fstaticxx.facebook.com%2Fx%2Fconnect%2Fxd_arbiter%2F%3Fversion%3D46%23cb%3Df222316e00922a6%26domain%3Dhirado.hu%26is_canvas%3Dfalse%26origin%3Dhttps%253A%252F%252Fhirado.hu%252Ff2d518395ee5d5e%26relation%3Dparent.parent&container_width=827&href=https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2Fdr.hortay.oliver%2Fposts%2Fpfbid0JQ2ayFKYG4h1zFtL1rcVjzEx9iFmbEntEtkxKzHxcmKYhW9G1A41aRiqNsig4sEtl&locale=hu_HU&sdk=joey&show_text=true&width=500 Mindez azt jelenti, hogy a finomított termékekhez szükséges olajat India Oroszországtól szerzi be. Az embargó következményeként tehát a huszonhét tagú közösség továbbra is Oroszországtól vásárol, csak közvetítőkön keresztül, azaz: hosszabb útvonalon és drágábban.
Ismeretes: decemberben az Európai Unió szinte minden tengeri kőolajimportot megtiltott Oroszországból. Két hónappal később kiterjesztette a tilalmat a finomított üzemanyagokra is. Ezek a szabályok azonban nem állítottak akadályokat olyan országok elé, mint India. Így ezek vehetnek olcsó orosz nyersolajat, hogy például gázolajat készítsenek belőle, és felár ellenében szállítsák vissza Európába.
India jó úton halad abba az irányba, hogy Európa legnagyobb finomított üzemanyag-szállítójává váljon, miközben rekordmennyiségű orosz kőolajat vásárol.
A Kpler elemző cég vezetőelemzője is jelezte, hogy az orosz olaj a szankciók ellenére is visszatalál Európába. Indiának ennek köszönhetően felfutott a nyugatra irányuló üzemanyagexportja. Az uniónak a szankciók következményeként alternatív forrásokra van szüksége, miután hátat fordított a korábbi legnagyobb beszállítójának, Oroszországnak. Ez viszont éppen azzal a hatással járt, hogy megnőtt a kereslet az orosz olajra. Az európai finomítók között megnőtt a verseny, minden érintett vállalat szeretne hozzájutni az olcsó nyersolajhoz.
Lényegében jelenleg illegálisan érkezik Európába az orosz energiahordozó.
A szankciók hatására folyamatosan csökken a Nyugat befolyása az olajpiacon. A Világgazdaság is megírta, hogy India áprilisban napi átlagban 1,94 millió hordó nyersolajat importált Oroszországból. Ez azt jelenti, hogy az Oroszországból érkező szállítmányok először haladták meg a közel-keleti országoktól vásárolt mennyiséget. A lap a Reuters hírügynökségre hivatkozva jelezte: az orosz–ukrán háború előtt, vagyis a 2021 januárjától 2022 februárjáig tartó időszakban, Új-Delhi naponta alig több mint 44 ezer hordót importált az oroszoktól. A fegyveres konfliktus kirobbanása után ez a mennyiség meredeken nőni kezdett: tavaly júliusban a behozatal elérte a napi 857 ezer hordót, és azóta is emelkedik, üteme az idén pedig még tovább gyorsul.
A Kpler elemzése is rávilágít, hogy
a világ legnépesebb országa a jó áron vásárolt orosz olajat feldolgozva exportálja, amivel szép haszonra tesz szert.
Ismert: India nem ítélte el Moszkvát a háború miatt, ehelyett békére és párbeszédre szólított fel. Ehhez hozzátartozik, hogy a két ország között szoros gazdasági, kereskedelmi és politikai kapcsolat alakult ki. Oroszország évtizedek óta az ázsiai ország legnagyobb haditechnikai beszállítója, és az indiai gyógyszeripari termékek egyik legnagyobb piacának számít. Az indiai külügyminiszter többször is kijelentette, hogy saját országa energiaszükségleteit helyezik előtérbe, így a nyugati győzködés ellenére is szívesen kereskednek Moszkvával. Az orosz energiahordozók másik nagy vásárlója Kína, de több ország is importálja az olcsón kínált orosz olajat – emlékeztetett a Világgazdaság.
A januári adatok azt mutatták, hogy Oroszország – egy kisebb átmeneti visszaesést követően – újra annyit exportál, mint korábban. A szankciópártiak alábecsülték Ázsia energiaéhségét és túlbecsülték a nyugati vállalatok jelentőségét – olvasható a Magyar Nemzetben.
Forrás: Magyar Nemzet, hirado.hu