Nem árt már most gondoskodni az őszi vetésű gabona-félék tavaszi nitrogén-fejtrágyázásához szükséges műtrágyák beszerzéséről, ami most decemberben még megvásárolható az idei árakon. A nitrogén műtrágya fajtája függ a növénykultúrától, annak fejlődési fázistól és a műtrágya-szórás rendelkezésünkre álló munka-gépparkjától.
A nitrogén a vegetatív növekedésért felelős, nélküle sem fehérjét sem szénhidrátot nem tud szintetizálni a növény. A nitrogén felvétele leginkább gyökéren keresztül történik. Az ammónium – közvetlenül a gyökérben – fontos szerepet játszik az aminosavak szintézisében, ami fontos a gyökértömeg növeléséhez és virágrügyek sokaságához. Ezzel szemben a nitrát leginkább a vegetatív növekedést serkenti. A talaj tápanyag-szolgáltató képessége termelési ciklusonként csökken, mivel a terményt betakarítjuk a területről. A makro-elemek, így a nitrogén, foszfor és kálium könnyen lemosódhatnak az altalajba, ahonnan a növény nem, vagy csak nagyon kis mennyiségben tudja már felvenni, ezért ezeknek a makro-elemeknek a mennyiségét termelési évenként kell biztosítani a tárgyévi növénykultúrához. A nitrogén műtrágyáknak széles választéka van halmazállapot, hatóanyag és felhasználás szerint is. Legismertebb nitrogén műtrágyák az ammónium-nitrát, amelynek a hasznos nitrogén-tartalma 34 százalék, a kalcium ammónium-nitrát, amelynek a hasznos nitrogén-tartalma 27 százalék, az ammónium-szulfát hasznos nitrogén-tartalma 21 százalék, a karbamid hasznos nitrogén-tartalma 46 százalék, és az ammónia-nitrát oldat 30 százalék. Ez utóbbi kétféle nitrogénforrást tartalmaz. Az ammónium pozitív töltésű ion, míg a nitrát negatív töltésű ion, melyek a növény számára mind felvehetők, utóbbi ráadásul nagyon gyorsan. Az azonnali megoldáshoz jó, a nitrát nagyon rövid idő alatt kifejti hatását. A legfőbb problémája viszont az, hogy az ionok nem tudnak a negatív töltésű talajszemcsékhez tapadni, és emiatt a tápelem könnyen kimosódik az aktív gyökérzónából, és nitrogénveszteség, elégtelen tápanyagfelvétel keletkezik. Az ammónium-szulfát a maga 21 százalékos hasznos nitrogén-tartalmával a nagy kén-igényű növényeknél, mint például a repce és a búza, kiemelkedő jelentőséggel bír. Mivel az elemnek komoly hatása van a növény nitrogén anyagcseréjére, az olaj- és a fehérjeszintézisére, ezért a kén-tartalmú nitrogén fejtrágyának jelentős hatása van a termés minőségére és termésmennyiségre. A karbamid a maga 46 százalékos nitrogén-tartalmával a legnagyobb koncentrációjú nitrogénműtrágya és a világ egyik legfontosabb nitrogénforrása. Azonban a sikeres alkalmazásának és a hatékony felvételének van pár fontos előfeltétele: A műtrágyaszórást követően be kell tárcsázással keverni a talajba, vagy elegendő mennyiségű csapadék szükséges a talajba történő beoldódáshoz. A karbamid kedvezőtlen körülmények között, például a vízhiány esetén elillanhat. Az karbamid-ammónia-nitrát oldat kiválóan alkalmas fejtrágyázásra, és különböző tápelemekkel is kiegészíthető. Alkalmazása magas szintű szakértelmet igényel, ennek hiányában perzselést és komoly stresszt okozhat. Kijuttatása mindig a hőmérséklettől és a gazdasági haszonnövény fejlettségi állapotától függ. Legyen szilárd vagy folyékony a nitrogén műtrágya, a nitrogén a növénytermesztés egyik alapvető tápanyaga! A magas hozamú új fajták miatt ugyanakkor évente sok tápanyagot hozunk le a táblákról. Emellett a nitrogén-kimosódás vagy elillanás gazdasági veszteséget jelent, és terheli a környezetet. A sikeres növénytermesztés kulcsa, hogy növeljük a nitrogéntartalmú műtrágyák hatékonyságát a kimosódás és a párolgás csökkentésével. Így megvalósítható a környezetbarát növénytermesztés! (Forrás: magro.hu)
