A napokban főcímként jelent meg sok újságban illetve internetes portálon, hogy egy radikális környezetvédelmi csoport aktivistái paradicsomlevest öntöttek Vincent van Gogh Napraforgók című festményére a londoni Nemzeti Galériában. Azon kívül, hogy a csoport felhívta magára a figyelmet, az akció – józan ésszel – értelmezhetetlen.
Nem tagadva azt, hogy bizonyos esetekben helye lehet a közvélemény figyelmének, valamilyen látványosabb módon való felhívására egy ügy mentén, azért a szakmai szempontok érvényesítése ennél fontosabb.
Természetesen a szakmai szempontok érvényesítésére is hosszas viták, polémia után kerül sor, az adott társadalmi, gazdasági környezetben a politika, a döntéshozók akarata szerint.
Ez utóbbi szempont egy nagy beruházásnál, mint például a bős-nagymarosi vízlépcső kiválóan tetten érhető. Ahogy Duray Miklós – aki eredeti foglakozása szerint geológus – felvidéki magyar politikus sommásan fogalmazott: „ A bős-nagymarosi vízlépcső, nem energetikai hanem politikai beruházás”.
Kevés alkalommal említik, de az erőmű helyét már 1942-ben Kállai Miklós miniszterelnöksége idején Mosonyi Emil professzor és csapata jelölte ki, figyelembe véve azt, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia idején már készültek tanulmányok Magyarország vízerőkészletéről.
A „létező szocializmus” idején még Rákosiék is tisztában voltak a téma fontosságával, de csak a az 1970-es évek elején készül el a részletes beruházási program.
Az 1977-es, Magyarország és Csehszlovákia közötti államközi szerződéskötéstől, már sokaknak inkább ismerős a történet.
1985-ben a Duna Kör nevű és egyéb környezetvédő szervezetek követelésére és gazdasági nehézségekre hivatkozva a nagymarosi építkezést, átmenetileg felfüggesztették.
A rendszerváltás idején világosan látszott, hogy a fentebb említettek szerint, a vízlépcső ügye, kikerült a szakmai kontrol alól és tisztán „politikai beruházássá” vált.
Ez a folyamat – az évekig húzódó és véglegesen ma sem lezárt un. hágai perekkel együtt – jószerivel ma is tart.
A cikk elején említettekkel kapcsolatban: a Polgári Kisgazdák nem támogatják az öncélú, gyakran visszatetszést keltő akciókat, viszont minden esetben elfogadják a kimunkált és hiteles szakmai érveket. A bős-nagymarosi beruházással kapcsolatban: a folyó hajózhatóságának biztosítása, a vízgazdálkodási szempontok érvényesítése, az árvíz elleni védelem, és az energiatermelés.
Kékesi Márton
KPE
