Tegnap bejárták a világsajtót és a közösségi médiát azok a felvételek, miszerint jelentős embertömeg alakult ki a lengyel-fehérorosz határon. Lengyelország szerint az átkelni akarók hétfő este megpróbálták áttörni a határt, azonban a hatóságoknak sikerült biztosítani a helyszínt, sokan a migránsok közül azóta tábort vertek a határ közelében. Lengyelország és az EU álláspontja az, hogy Fehéroroszország szervezetten szállítja az embereket a közös határra, hogy így helyezzen nyomást szomszédaira a kivetett uniós szankciók miatt. A mostani események miatt azonban nem lenne meglepő, ha az EU további büntetőintézkedéseket léptetne életbe a nemzetközi szinten már hónapok óta elszigetelődött országgal szemben.
Honnan indult az egész?
A mostani eset megértéséhez egészen 2020 augusztusáig kell visszanyúlnunk, amikor is elnökválasztást tartottak Fehéroroszországban. Bár borítékolható volt, hogy Aljakszandr Lukasenka kerül ki győztesen az évek óta megszokott gyakorlattá vált választási csalások, illetve a politikai ellenfelek bebörtönzése miatt, az augusztusi választási eredmények fogadtatása egészen más volt, mint a korábbiaké.
AZ ELNÖK ÉS AZ ELLENZÉK JELÖLTJE KÖZÖTTI KÜLÖNBSÉG UGYANIS ARCPIRÍTÓAN NAGY VOLT MÉG A FEHÉROROSZ VISZONYOKHOZ KÉPEST IS, AZT ÜZENVE, HOGY LUKASENKA MÁR A LÁTSZATRA SEM AD, HA CSALÁSRÓL VAN SZÓ.
A választásokat sem az ellenzék, sem pedig a nemzetközi megfigyelők nem ismerték el tisztességesnek, Minszkben pedig rendszeressé váltak a tüntetések az elnök ellen, a tiltakozók Lukasenka lemondását és új választásokat követeltek. A hatóságok azonban keményen felléptek a tiltakozókkal szemben. Több mint 30 ezer tüntetőt tartóztattak le, több tiltakozó életét vesztette, illetve rengetegen megsebesültek a megmozdulások során. Válaszul az EU és az Egyesült Államok is szankciókat vetett ki Fehéroroszországra, noha az elmúlt években voltak óvatos közeledési kísérletek a kelet-európai ország és a nyugati államok között.A helyzet csak romlott, amikor májusban a fehérorosz légierő vadászrepülőgéppel üldözőbe vette, majd leszállásra kényszerítette a Ryanair Athénból Vilniusba tartó polgári repülőjáratát. Bár a hivatalos indoklás szerint egy Hamász által elrejtett bomba miatt hajtották végre az akciót, valójában a 26 éves Raman Prataszevics ellenzéki újságírót akarták elfogni, akit előbb börtönbe, majd pedig házi őrizetbe helyeztek.
Lukasenka húzása kiverte a biztosítékot az európai közösségnél, mivel a gépen EU-állampolgárok is utaztak, így újabb szankciókról döntöttek Fehéroroszországgal szemben, amely csapást mért az ország amúgy is gyengélkedő gazdaságára.
SOKAN ÚGY VÉLIK, HOGY LUKASENKA MOSTANI AKCIÓJA EGYFAJTA BOSSZÚKÉNT ÉRTELMEZHETŐ AZ EU SZANKCIÓS POLITIKÁJÁVAL SZEMBEN, MIVEL A FEHÉROROSZ ELNÖKNEK MÁR NEM MARADT MÁS ESZKÖZ A KEZÉBEN A NYOMÁSGYAKORLÁSRA.
Egy hónapok óta tartó folyamat
Már hónapok óta érkeznek hírek annak kapcsán, hogy a fehérorosz hatóságok aktív segítségével szervezetten szállítanak közel-keleti migránsokat a lengyel határhoz. Ezt támaszthatja alá az, hogy az utóbbi időben igencsak megszaporodtak a Minszk és Bagdad közötti repülőjáratok, illetve más iraki városokból is indítottak új járatokat a fehérorosz fővárosba. Emellett a Törökország és Fehéroroszország közötti légiközlekedés is intenzívebbé vált.
A vádak szerint a minszki vezetés azzal hitegeti a Közel-Keletről érkezőket, hogy Fehéroroszországon keresztül könnyen bejuthatnak az EU területére. Az EU számára pedig jóval nagyobb kihívást jelent a Fehéroroszország felől érkező új migrációs folyosó, összehasonlítva az eddig használt tengeri útvonalakkal, mivel a kelet-európai ország minden jel szerint tevékenyen hozzájárul a migrációs nyomás növeléséhez.
Az EU eddig két módon igyekezett hatékonyabbá tenni a határvédelmet, mindkettő mérsékelt sikerrel járt csupán:
- Egyrészt megpróbált nyomást gyakorolni például Irakra és más közel-keleti országokra, belengetve az ország lakosaira vonatkozó vízumszabályok szigorítását. Ennek hatására még korábban több Irakból érkező repülőjáratot felfüggesztettek.
- Másrészt az EU a Belavia nevű fehérorosz állami légitársaság szankcionálásával tervezte enyhíteni a problémát, mivel felmerült a gyanú, hogy a Belavia is igen fontos szerepet játszik a migránsok szállításában, elsősorban Törökországból. Éppen ezért számos EU-s ország követelte, hogy a Belavia flottáját biztosító, repülőgéplízinggel foglalkozó cégek mondják fel szerződéseiket a belarusz légitársasággal, ez azonban jogilag igen kényes, kiváltképp úgy, hogy a Belavia eddig nem mutatott hajlandóságot a hatóságokkal való együttműködésre.
A fehérorosz hatóságok hathatós segítsége azonban úgy tűnik nem áll meg a reptereknél. Videófelvételek ugyanis arról árulkodnak, hogy a fehérorosz határőrség fegyveres egységei kutyákkal vonultak fel, hogy kifejezetten Lengyelország felé tereljék a migránsokat.
Így történhetett meg, hogy tegnap egy több száz főből álló tömeg alakult ki a lengyel-fehérorosz határon, a tömeg később a kerítésnek is nekiesett, a lengyel határőrség azonban biztosítani tudta a helyszínt.
Forrás: portfolio.hu, Palkovics Máté
