Ursula von der Leyen szerint a magyar melegellenes törvény szégyenletes. Nemcsak szexuális irányultság alapján diszkriminál, hanem az EU alapvető értékeivel is szembemegy. Ebben nincs kompromisszum. Orbán Viktor miniszterelnök válaszában azt írta, hogy az Európai Bizottság elnökének közleménye szégyenletes, mert valótlan állításokra épül.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke burkoltan arra utalt, hogy a melegellenes törvény elfogadása miatt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indíthat Magyarországgal szemben – írja a Politico.
Az Európai Bizottság elnöke Alexander De Croo belga miniszterelnökkel közös sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy
a magyar törvény szégyenteljes.
Von der Leyen elmondta, hogy utasította a felelős biztosokat, hogy a törvény hatálybalépése előtt küldjenek levelet a magyar hatóságoknak, kifejezve az uniós bizottság jogi aggályait. Ebben figyelmeztetni fogják a kormányt,
nyílt megkülönböztetést alkalmaz a szexuális irányultság alapján, és ellentétes az alapvető uniós értékekkel, az emberi méltósággal, az egyenlőséggel és az emberi jogokkal.
Az Európai Bizottság elnöke hozzátette, hogy minden rendelkezésére álló eszközt használni fog azért, hogy
garantálja az uniós állampolgárok jogait, bárkik is legyenek, és bárhol is éljenek.
Ursula von der Leyen hangsúlyozta, hogy az Európai Unió nem enged az olyan elvekből, mint az emberi méltóság, az egyenlőség és az emberi jogok tiszteletben tartása.
Olyan Európai Unióban hiszek, amely elfogadja a sokszínűséget (…), ahol azok lehetünk, akik vagyunk, és azt szerethetjük, akit csak akarunk
– fogalmazott.
Vera Jourova, az Európai Bizottság átláthatóságért és értékekért felelős tagja Luxemburgban, az európai uniós tagországok általános uniós ügyekért felelős minisztereinek egynapos tanácskozását követően kedden azt mondta, hogy a véleménynyilvánítás szabadságát védeni kell, és senkit sem szabad hátrányosan megkülönböztetni a szexuális irányultsága miatt. Hozzátette:
a számos aggodalomra okot adó magyar ügyet érintően az Európai Bizottság azon a véleményen van: a magyar hatóságok részéről nincs látható törekvés arra, hogy megvédjék az európai értékeket. Az uniós bizottság kész a párbeszédre Magyarországgal a vitás jogi ügyek rendezése érdekében, mint ahogy kész minden rendelkezésére álló eszközt használni akkor, ha azt szükségesnek látja.
Vera Jourova határozottan kijelentette:
az Európai Bizottság megvizsgálja, hogy a magyar törvény szembemegy-e az uniós szabályozással.
Orbán Viktor miniszterelnök az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában azt írja:
Az Európai Bizottság elnökének közleménye szégyenletes, mert valótlan állításokra épül. A nemrég elfogadott magyar törvénytervezet védi a gyermekek jogait, garantálja a szülők jogait, és nem vonatkozik a 18 éven felüliek szexuális orientációval kapcsolatos jogaira, így semmilyen diszkriminatív elemet nem tartalmaz.
Ursula von der Leyen szerdán a közösségi oldalán azt írta: „Ez a magyar törvénytervezet szégyenletes. Nemcsak szexuális irányultság alapján diszkriminál, hanem az EU alapvető értékeivel is szembemegy. Ebben nincs kompromisszum.”
Orbán Viktor szerint az Európai Bizottság elnökének közleménye szégyenletes, mert „a magyar törvény az Európai Unió Alapjogi Chartájának 14. cikk, 3. bekezdésén nyugszik”. A charta e rendelkezése értelmében a szülők azon jogát, hogy gyermekeik számára vallási, világnézeti vagy pedagógiai meggyőződésüknek megfelelő nevelést biztosítsanak, tiszteletben kell tartani.
A magyar miniszterelnök hozzátette: a bizottság elnökének közleménye szégyenletes, mert elfogulatlan vizsgálat nélkül tesz közzé elfogult, politikai véleményt.
Tóth Norbert nemzetközi jogász szerint kötelezettségszegési eljárás is indul majd Magyarország ellen. A szakember az InfoRádiónak azt mondta, hogy
van egy diszkriminációtilalmi rendelkezés, amely például a szexuális orientáció alapján is tiltja az emberek közötti hátrányos különbségtételt.
A nemzetközi jogász hozzátette: a magyar kormány érvelése azt mondja, hogy a gyermekjogok állnak szemben például a szexuális kisebbségek jogaival, vagyis két különböző társadalmi csoportnak az emberi jogai ütköznek. Tóth Norbert véleménye szerint, miután a törvény az élet sok területét érinti, köztük a reklám és a tömegtájékoztatás kérdését, továbbá az egészségügyet és oktatást is, az Európai Bizottság vélhetően próbálja majd az alapjogi charta diszkriminációtilalmi rendelkezése alapján megállapítani, hogy Magyarország kötelezettséget sértett-e. Tóth Norbert szerint, mivel az ügyben nem lesz egyetértés, az EB az Európai Unió Bíróságához fog keresettel fordulni.
Forrás: index.hu, Kovács Ferenc
