Hazai kezekből az EU-hoz kerül az állattenyésztés szabályozása
Az európai állattenyésztési rendelet hatályba lépését követően 2018. november 1-től az eddigi nemzeti hatáskörből az EU illetékességébe kerül a szarvasmarha-, a ló-, a sertés-, a juh- és a kecsketenyésztés szervezésének szabályozása. Hol tart most az uniós állattenyésztési rendelet hazai jogharmonizációja? Elkészül-e addig az új állattenyésztési törvény? Anyagunkból kiderül.
A Magyar Mezőgazdaság kérdezte meg az új állattenyésztési törvény témájában az Agrárminisztériumot, ezt az anyagot szemléztük. A minisztérium új állattenyésztési törvényt készít, hogy a hazai tenyésztő szervezetek versenyben tudjanak maradni a nemesítés, a tenyészállat- és szaporítóanyag-forgalmazás területén is. Nagy István agrárminiszter az őszi parlamenti ülésszak kezdetére jelezte a hazai törvénytervezet beterjesztését. Ez a tervek szerint keretet ad majd a magyar tenyésztés-szervezés értékeinek megvédéséhez. Továbbá megteremti annak a lehetőségét, hogy ezek a szervezetek a határokon túlra is kiterjesszék tevékenységüket.
Már csak néhány hónapjuk van hátra a jogszabály elkészítésére. Elkészül-e időben a törvénytervezet?
Mind az „EU-s Állattenyésztési rendelet”, mind pedig a kapcsolódó bizottsági rendeletek 2018. november 1-én hatályba lépnek. Azok közvetlenül alkalmazandóak valamennyi tagállamban, így Magyarországon is. Az Agrárminisztérium szerint emiatt nem szükséges az új uniós állattenyésztési szabályozásokban foglalt rendelkezések megismétlése. Azonban a változó EU-s jog alapján a tagállami jogalkotás három dolog miatt mindenképp indokolttá és szükségessé vált.
- Egyrészt meg kell teremteni a közösségi jog hazai alkalmazásához szükséges tagállami jogot, az alapvető eljárási kérdéseket is szabályozzák a jogharmonizációs folyamat keretében.
- Másodsorban meg kell alkotni azokat a jogi kereteket, melyek a közösségi jog által nem szabályozott állatfajták tenyésztésszervezési szabályait tartalmazzák, mivel az EU-s jog csak a szarvasmarha, bivaly, zebu, juh, kecske, ló, szamár és sertés fajok fajtáinak tenyésztését szabályozza. Ezért az „egyéb”, közösségi jog által nem szabályozott állatfajtákra teljes nemzeti szabályozást kell kialakítani. Ez természetesen nem ütközhet az EU egyéb, főként a versenyjogi szabályaival.
- Harmadrészt az állattenyésztési törvény és azok – sok esetben egy-két évtizede megalkotott – végrehajtási rendeletei frissítésre szorulnak.
A minisztérium jelezte a Magyar Mezőgazdaságnak, hogy a jelenleg hatályos állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvényt és végrehajtási rendeleteit 2018. november 1-én egy új, korszerű tenyésztésszervezést és az állatgenetikai erőforrások védelmét szabályozó joganyag váltja fel.
A változó EU-s szabályok alapján az Agrárminisztérium készíti el a közösségi jog hazai alkalmazásához szükséges új állattenyésztési törvény-tervezetét. Jelenleg a minisztériumon belüli egyeztetés folyik, amit az érintett szervezetekkel történő szakmai konzultáció, és társadalmi egyeztetés követ majd. A konzultációs szakaszban valamennyi érintett szakmai- és érdekképviseleti szervezetnek, továbbá a tenyésztési hatóságnak is kikérik a véleményét.
A magyar fajták genetikáját jobban védik majd
Továbbá kiemelt figyelmet fordítanak Magyarország állatgenetikai erőforrásainak, továbbá a kiemelt genetikai értéket képviselő védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajtáinak a védelmére. Az agrártárca a törvény-javaslatot az őszi törvényhozási időszakra tervezi benyújtani, ehhez kapcsolódik majd a végrehajtási rendelek módosító csomagja is – írta a Magyar Mezőgazdaság.
