Az elfogadásra váró törvényjavaslat alakjaiban nem változtatja meg a hagyatéki eljárás szabályait, de szorosabb határidőket vezet be.
A polgármesteri hivatal hagyatéki előadója az iratok beérkezésétől számított 8 napon belül megkezdi a leltározást. Néhány indokolt eset kivételével ezt 30 napon belül érdemben be kell fejezni.
Sokakat érint az a változás, miszerint a hagyatéki eljárásban beszerzett adó- és értékbizonyítvány tartalmát a jövőben is meg lehet kifogásolni, de ezt fellebbezésnek tekintik, ami egyben azt jelenti, hogy akár jelentős összegű fellebbezési illetéket kell leróni.
A közjegyző a beérkezett iratok alapján dönt arról, hogy a hagyatékot tárgyalás tartása nélkül átadhatja-e és igenlő esetben ennek 45 napon belül meg kell történnie.
Vannak esetek, amikor kötelező a tárgyalás megtartása. Ilyen például, amikor az örökhagyó után végintézkedés maradt, avagy például, ha méhmagzat, kiskorú, gondnokság alatt álló, vagy ismeretlen helyen tartózkodó személy érdekelt az öröklésben.
A kötelező eseteken kívül tárgyalást kell tartani, ha azt az öröklésben érdekelt fél kéri, vagy az özvegyi jog megváltása iránti igényt terjesztenek elő.
Úgyszintén tárgyalást tartanak akkor is, ha felmerül az örökség visszautasításának, vagy az egyezségkötésnek a lehetősége.
A hagyatéki eljáráshoz kapcsolódóan megemlíteném, hogy az elmúlt években számtalan alkalommal írtam a végintézkedésekről. Ennek szükségességét támasztja alá a közjegyzői kamara nemrég nyilvánosságra hozott több tájékoztatása is. E szerint Magyarországon a nagykorú személyek töredékének van csupán végrendelete, és sajnos ezek jelentős része is valamely okból érvénytelen.
A hagyatéki eljárás gyors és eredményes lefolytatását azzal is elő lehet segíteni, ha kellő időben, megfelelő körültekintéssel és lehetőleg jogi szakember bevonásával végrendeletet készítünk.
Dr. Bakos Zoltán
