Gyomirtás: már a glifozát-hatóanyag is fennakad a rostán

Csak annak a kémiai szernek a használatát érdemes betiltani, amelyik valódi veszélyt jelent az emberi szervezetre. - A kép forrása: agrarszektor.hu

Számos más növényvédő szer mellett az idén januártól a hírhedt glifozátot is vizsgálni kell az ivóvízben. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy bárkinek veszélyben lenne az egészsége, a vizsgálólaboroknak azonban minden bizonnyal több dolguk lesz.

Hogy mennyi vizet kellene meginnunk ahhoz, hogy egy tablettányi hormon bekerüljön a szervezetünkbe? A Laboratorium.hu írásából ez is kiderül.  – Az ivóvíz ellenőrzését a 21. században már rendkívül modern technológiákkal, módszerekkel végzik, a határértékeket pedig folyamatosan szigorítják, finomítják, és időről időre kiterjesztik a vizsgálandó vegyületek körét is. Ahogy most is: idén január elsejétől lépett hatályba Az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X.25.) Kormányrendelet módosítása, amelyben kibővítették az ivóvízben vizsgálandó peszticidek listáját. Növényvédő szereket már évtizedek óta mérnek az ivóvízben, és a mikrobiológiai, illetve kémiai vizsgálatokhoz hasonlóan ezekre a molekulákra is szigorú határértékeket jelölnek ki. Az agráriumban világszerte közel ezer vegyületet használnak, egy adott országban pedig a törvényalkotó dolga meghatározni, hogy melyek legyenek a vizsgált célkomponensek – a teljes spektrum vizsgálata ugyanis gyakorlatilag lehetetlen. A nemrég hatályba lépett törvénymódosítás egyik legfontosabb eleme, hogy immár vizsgálni kell a hírhedt, számos vitát kiváltó és gyakorlatilag az egész földgolyót beborító, szinte minden gazdaságban jelen lévő növényvédő szert, azaz a glifozátot, valamint annak bomlástermékét, az AMPA-t is. A glifozát egy „túlkoros” gyomirtó, már a hetvenes évek óta használják világszerte. Azóta korszerűbb anyagokat is kifejlesztett a vegyipar, ám a glifozát – különösen a genetikailag módosított növények esetében – a mai napig rendkívül elterjedt növényvédő szer, és sajnos az emberre sem veszélytelen: többek között a központi idegrendszer genetikai elváltozásait, a koponyát formáló sejtek pusztulását, az ízületek porcainak deformálódását, illetve születési rendellenességeket okozhat. Az a tény, hogy mostantól ezt a gyomirtót is vizsgálni kell az ivóvízben, természetesen nem jelenti azt, hogy a glifozát valóban jelen van az ivóvízben. A laboratóriumi szakemberek arra is felhívják a figyelmet, hogy nincs értelme nulla határértéknek. R. Szigeti Tamás János, a vízvizsgálatokkal is foglalkozó Wessling Hungary Kft. szakembere elmondta, hogy az alsó méréshatár a technika fejlődésével folyamatosan egyre lejjebb szorítható, de a nullát sohasem éri el, még akkor sem, hogyha egyre kisebb lépésekben – elméletileg – a végtelenségig közelíthetünk hozzá. A határérték kiszámításakor a megengedhető mennyiséget hatalmas biztonsági szorzóval látják el: ha például egy közösség határértéken lévő arzén tartalmú vizet iszik egész életen (azaz 80 éven) át, akkor közülük csak minden egy-millió ember esetében egynél léphet fel valamilyen életveszélyes betegség kockázata. A szakemberek ezt nevezik mikro kockázatnak. Ugyancsak a laboratórium becslései alapján a kimutathatósági határon lévő – vagyis literenként 5 nano-gramm hormon tartalmú – gyógyszert tartalmazó vízből több ezer köbmétert kell meginni ahhoz, hogy egy tablettányi hormon bekerüljön a szervezetbe.

A glifozát kémiai szerkezete. – Napi három liter „hormonos” víz fogyasztása esetén ezer évig kellene  élni ahhoz, hogy egy tablettányi hormon bekerüljön a szervezetünkbe. – A kép forrása: enfo.agt.bme.hu

Ez napi három liter „hormonos” víz fogyasztása esetén évente jelent egy köbmétert, ezer évig kellene tehát élni ahhoz, hogy egy tablettányi hormon bekerüljön a szervezetünkbe. Ugyanez a helyzet a növényvédő szerekkel is: nagyon kis mennyiségben esetenként kimutathatók, ám amennyiben ez az érték messze a határérték alatt van, semmi ok az aggodalomra. Szinte mindent, a vizsgált paraméterek sora legalábbis igen hosszú a zavarosságtól és a szín vizsgálatától kezdve a lúgosságon, a halogéneken, anionokon és a különféle elemeken keresztül a nitritig, nitrátig, ammóniumig, a szulfidokig, a különböző illékony és nem illékony szerves vegyületekig vagy éppen a gyógyszermaradványokig. Ami konkrétan a növényvédő szereket illeti, a jól felkészült vizsgálólaboratóriumokban, így például a WESSLING-nél is olyan átfogó vizsgálati csomagot alkalmaznak, amely képes több, mint 500 vegyületet egyidejűleg megvizsgálni, köztük természetesen a 2018-tól és 2019-től kötelezően vizsgálandó komponensekkel – mondta Szigeti Tamás. Ez mind a fogyasztók, mind pedig a víziközmű szolgáltatók számára megnyugtató válasz lehet, hiszen az ehhez hasonló átfogó vizsgálatok során a laboratórium szupermodern kromatográfiás berendezései akár már néhány molekulányi növényvédő szert, így a hírhedt glifozátot is nyakon tudják csípni. (Forrás: In Green – Környezetipar, környezetkultúra/Kugler Péter)

A Polgári Kisgazdák szakértője: a környezetvédelmi előírások betartatása fontos hatósági feladat. Ugyanakkor nem szabad sohasem túlzásokban esni. A szakmai szabályokat mindig az ésszerűség határain belül kell megállapítani, amiben benne vannak az ésszerű kompromisszumok is. Csak a valós veszélyekre célszerű koncentrálni. Arra mindenképpen érdemes figyelni, hogy az esetlegesen túlzott, illetve hatósági korlátozások ellehetetleníthetik a gazdaságot, de sok esetben a kistermelőket mindenképpen. (KPE)