Gulyás Gergely miniszter csütörtöki sajtótájékoztatója

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Gulyás Gergely értékelése szerint elkezdődött a jövő májusi európai parlamenti (EP-) választás kampánya, amelyben részt vesz az Európai bizottság is, holott a testületnek ez nem lenne feladata. A Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön megerősítette: a kampány részének tartják a Magyarországot elítélő Sargentini-jelentést.

A miniszter budapesti sajtótájékoztatóján bírálta Dimitrisz Avramopulos, az EB migrációs és uniós belügyekért felelős biztosának az ENSZ-közgyűlésen elmondott felszólalását, amely szerint a legális migrációt elő kell segíteni, szervezett betelepítéseket kell végrehajtani.

Gulyás Gergely hangsúlyozta, az uniós biztos nem az EU egészének nevében beszélt, egy politikai véleményt ismertetett. Emlékeztetett arra, hogy éles vita van az unióban a bevándorlásról; Magyarország, a visegrádi országok, Ausztria és Olaszország az uniós biztosétól eltérő álláspontot képvisel.

Elmondta, a lisszaboni szerződés szerint az EB “a szerződés őre”, ennek ellenére az elmúlt négy évben újra és újra azt lehetett tapasztalni, hogy a bizottság a szerződés kereteit túllépve politikai szerepet vállal.

A miniszter megerősítette, a kormány egy hónapon belül keresettel fordul a Sargentini-jelentés miatt az Európai Bírósághoz, kéri a dokumentum elfogadásáról szóló határozat megsemmisítését

Hangsúlyozta: a jelentés egy politikai vádirat, egy bosszúhadjárat része Magyarország következetes bevándorláspolitikája miatt.

Hozzátette: a Sargentini-jelentést jogellenes eljárásban fogadták el, mert nem vették figyelembe a tartózkodó szavazatokat. A szavazás szabályszerűen megtörtént, de az eredmény megállapítása nem, ugyanis nem volt meg a kétharmados többség – fejtette ki.

Kérdezték arról, hogy Judith Sargentini EP-képviselő visszautasította a magyar vádakat, szerinte a magyar kormány csak le akarja járatni. Gulyás Gergely személyes véleményét ismertetve azt mondta, ha egyszer valaki objektív módon próbálja megírni, kik voltak ezekben az években az intézményesített európai együttműködés sírásói, akkor egy lábjegyzetet Sargentini is biztosan érdemel.

A Migration Aid szervezettel összefüggésben szólt arról is, hogy a párttá alakulása a jogszabályok miatt kizárja bármilyen külföldi, illetve jogi személytől érkező támogatás elfogadását. A pártalapítás szabadsága Magyarországon mindenkit megillet – jegyezte meg ugyanakkor.

Kérdésekre beszámolt arról, hogy nem tervezik a paksi atomerőmű-bővítéssel kapcsolatos szerződés módosítását, mert az megfelel Magyarország érdekeinek. Úgy látta, a beruházás befejezésének időpontja várhatóan tartható.

Volt kérdés arról is, nem tartja-e összeférhetetlennek, hogy a miniszterelnök a közbeszerzéseket elnyerő Garancsi Istvánnak, a Videoton tulajdonosának vendégeként egy magángépen utazott a focicsapat BL-meccsére. Gulyás Gergely ezt az ügyet is azzal hozta összefüggésbe, hogy elindult az EP-kampány, ezért számolnak azzal, hogy személyes lejárató akciók és vádak szerepet játszanak majd abban.

A miniszter szerint a miniszterelnök nem képviselői minőségében kapta a juttatást és annak összege nem érte el az országgyűlési törvényben meghatározott határt, töredéke az egy havi képviselői juttatásnak.

Jogilag nonszensznek minősítette azt a kérdést, hogy bármilyen szempontból jogellenes lenne, hogy a miniszterelnök a tulajdonos magánrepülőjével utazott a Videoton meccsére. Egy másik kérdésre ugyanakkor azt mondta, nem tudja, hogy a gép Garancsi István tulajdona-e, ahogy azt sem, ezzel a géppel utazott-e a kormányfő a foci-vb döntőjére.

Arra a felvetésre, amely a MÁV-vezérigazgatójának jacht-nyaralására vonatkozott, közölte: információi szerint a nyaralás augusztus 16-án volt, míg Homolya Róbertet ezt követően nevezték ki.  Azzal egyetértett, hogy egy állami cég vezetőjének sokkal inkább körültekintően kell ilyen szempontból eljárnia.

Egy kérdésre, mi indokolja a vajdasági Topolyán a nap folyamán felavatott labdarúgó-akadémia hárommilliárd forintos magyar állami támogatatását, a miniszter közölte, a kormány mindig 15 millió magyarból indul ki, ennél a döntésnél is ezt vették figyelembe.

Kérdezték arról, a Világgazdaság szerint tárgyalások folynak, hogy az idei 180 500 forintos bérminimum jövőre 202 ezer forintra ugrik, miközben a 138 ezres minimálbér helyett januártól 150 ezer forint lesz az irányadó. Gulyás Gergely megerősítette a tárgyalások tényét és azt mondta, a kormány annak örült az elmúlt években, ha csak jóvá kellett hagynia a munkaadók és a munkavállalók megállapodását.

Cáfolta, hogy készült volna olyan dokumentum a minisztériumban, amely szerint a legrosszabb esetben akár 500 milliárd forint körüli összeget is bukhat Magyarország a hazai közbeszerzési és uniós pénzosztási rendszer korábban feltárt hiányosságai miatt.

Szerinte a pénzelvonás veszélye nem áll fenn. Ráadásul a magyar kormány az uniós pályázatokat 110-115 százalékkal túltervezi, így ha az elszámolásnál minden fillért jóváhagy a bizottság, akkor 10-15 százalékot hazai költségvetési forrásból egészítenek ki – magyarázta.

Elmondta azt is, hogy jelenleg mintegy ezer milliárd forint értékben van Brüsszelnek számla benyújtva.

A beregszászi konzulátuson történt magyar állampolgári eskütételről készült videóról azt mondta, minden államnak kizárólagos joga, hogy eldöntse kinek ad állampolgárságot, azaz semmilyen jogellenes cselekedet nem történt. A konzulátus épülete a magyar állam területéhez tartozik – rögzítette.

Ha Ukrajna bármilyen diplomáciai lépést tesz az ügy miatt, azzal arányos válaszlépést tesz Magyarország – jelezte.

  1. január 1-től megkezdhetik működésüket a közigazgatási bíróságok

A jelenlegi tervek szerint 2020. január 1-től megkezdhetik működésüket Magyarországon a közigazgatási bíróságok az új szervezeti keretek között – közölte Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki sajtótájékoztatón.

Gulyás Gergely kifejtette: a vonatkozó törvény koncepcióját a kormány elfogadta, a törvényjavaslatot október végéig terjeszti be az igazságügyi tárca, s azt várhatóan még az őszi ülésszakban elfogadja az Országgyűlés.

A miniszter ismertetése szerint a bírói jogállás a jövőben is egységes marad, bizonyos sajátosságok érvényesülnek majd. Minden olyan bírót, aki most közigazgatási ügyszakban ítélkezik, kérelmére automatikusan át kell venni az új szervezethez, erre a törvény konkrét garanciákat tartalmaz majd – jelezte.

A közigazgatási felsőbíróság székhelye Esztergomban lesz, nyolc városban regionális hatás- és illetékességi körrel bíró közigazgatási törvényszékeket állítanak majd fel – mondta Gulyás Gergely. Hozzátette: a közigazgatási bíráskodás külső igazgatása az igazságügyi miniszterhez tartozik majd.

A tárcavezető kiemelte: egy történelmi tradíció helyreállításáról van szó, 1949-ig, amíg a kommunisták fel nem számolták, Magyarországon volt önálló, szervezetileg elkülönült közigazgatási bíráskodás. Ez a kormány álláspontja szerint hatékonyabb és gyorsabb bírósági ügyintézést és ügyelbírálást tesz majd lehetővé – mutatott rá.

Megjegyezte: ma Európában számtalan helyen működik ilyen modell.

Gulyás Gergely kitért arra is: ezzel párhuzamosan közigazgatási reformot is megvalósítanak, szeretnék egyszerűsíteni a területi közigazgatásban az egyes eljárásokat, és a hatásköröket is normalizálni. Ma a területi közigazgatás még trófea-vizsgálattal is hatósági hatáskörben foglalkozik.

Fő szabály alapján a területi közigazgatási döntés ellen, bírósághoz lehet majd fordulni, ahol viszont kétfokú jogorvoslat áll majd rendelkezésre.

A miniszter beszámolt arról is, hogy a hajléktalan-ellátást segítő tartalékalap létrehozásáról döntött a kormány 300 millió forintos kerettel.     Gulyás Gergely tájékoztatása szerint ez a pluszforrás a Belügyminisztérium számára áll rendelkezésre, és lehetőséget biztosít olyan helyek kialakítására, ahol köztisztasági feladatokat lehet elvégezni az éjjeli melegedőre való szállítás előtt. Mint mondta, szeretnék, ha a méltatlan és a hajlék nélkül élő emberek méltóságát is sértő helyzetek megszűnnének, amelyek ma Budapesten számtalan közterületen és aluljáróban tapasztalhatóak.

Emlékeztetett arra, hogy október 15-én lép hatályba a közterületen életvételszerű lakhatást jogellenessé nyilvánító rendelkezés.

Megjegyezte: jelenleg több férőhely áll rendelkezésre az ellátásban, mint ahány hajléktalan van; a kormány 700 ezer forintot költ egy hajléktalan ellátására évente.

Kitért arra is, hogy a vonatkozó szabálysértési tényállás alkalmazása csak akkor válik szükségessé, ha egy hajléktalan a rendőrségi felszólításra sem reagál, és továbbra is életvitelszerűen közterületen tartózkodik, lakik.

Kérdésre az Átlátszó.hu cikkeivel összefüggésben azt mondta: nem lepi az meg, hogy általában a kormánnyal szemben támadásokat intéző szervezetek, sajtóorgánumok jelentős része mögött Soros György pénze, vagy Soros György pénze is áll.

“Bodoky Tamást ismerem, ő egy örök ellenzéki. Javára legyen mondva, hogy akkor is az volt amikor 2010 előtt mi voltunk ellenzékben.” – fogalmazott Gulyás Gergely. Hozzátette: ez nem változtat azon, hogy nyilvánvaló közvetlen az összefüggés aközött, hogy ma a kormánnyal szembeni politikai akciókat legtöbbször olyan szervezetek indítják, amelyek Soros György pénzéből élnek részben vagy egészben.

Az unió által a határvédelemre ígért forrásról azt mondta: továbbra is várják, hogy megérkezzen, az átutalás még nem történt meg.

A miniszter az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének – többek között az áfa-visszatérítést célzó – javaslatáról elmondta: amikor a kormány döntött az áfa 5 százalékra történő mérsékléséről, egyértelművé tették, hogy ez a lakásépítési kedv növelése érdekében történik és három évre, 2019. december 31-ig szól. Az intézkedések nemcsak beváltották a hozzájuk fűzött reményeket, hanem legszebb várakozásaikat is túlszárnyalták, és látszik, hogy az építőipar kapacitása és a megrendelés-állomány között jelentős különbség van. Ez sem teszi indokolttá az intézkedés fenntartását – mondta Gulyás Gergely, aki megjegyezte: sok esetben lakás tulajdonnal már rendelkezők építenek második ingatlant, pedig ez egyáltalán nem cél.

Kérdésre válaszolva a miniszter a dél-budai kórház építéséről elmondta: a tervpályázat kiírása megtörtént augusztus 1-vel, reményeik szerint ezt januárban el is bírálják, és jövő év közepén lehetőség lesz az alapkő letételére is.

A szociális hozzájárulási adó alakulására vonatkozó felvetésre közölte: arról született döntés, hogy július 1-vel további két százalékkal csökken.

Gulyás Gergely nyugdíjak alakulásával összefüggésben rámutatott: eltér a kormány és a jegybank szakmai álláspontja az infláció várható mértékéről. Ha a kormánynak lesz igaza, akkor a tervezett nyugdíjemelés rendben van, ha a jegybanknak, akkor az esetleges különbözetet egy összegben ki kell majd fizetni – jegyezte meg.

Tarlós István esetleges újbóli főpolgármesteri indulásáról jelezte: annyit tud mondani, rövid időn belül döntésnek kell születnie és annak nyilvánosságra is kell kerülnie.

További kérdésre közölte: az izraeli kormány részéről a Sorsok Háza ügyében hivatalos megkeresés nem történt. A magyar kormány célja világos: az a szándéka, hogy ha ez lehetséges és nem akadályozzák meg, a holokauszt 75. évfordulóján méltó emléket állítsanak a magyar áldozatoknak. Ugyanakkor elég erős erők mozdultak meg ennek megakadályozására – jegyezte meg.

(MTI, kormany.hu)