Gulyás Gergely: mindenki tartsa magát az aláírt uniós szerződésekhez!

Többféle elképzelés él Európa jövőjéről, ami önmagában nem baj; a kérdés az, hogy az írott jog érvényesül-e – hangoztatta a Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn Budapesten.

https://web.facebook.com/v2.12/plugins/like.php?action=like&app_id=416476632245608&channel=https%3A%2F%2Fstaticxx.facebook.com%2Fx%2Fconnect%2Fxd_arbiter%2F%3Fversion%3D46%23cb%3Dfe54b781b94be%26domain%3Ddemokrata.hu%26is_canvas%3Dfalse%26origin%3Dhttps%253A%252F%252Fdemokrata.hu%252Ff2fa0b2a6065aca%26relation%3Dparent.parent&container_width=0&href=https%3A%2F%2Fdemokrata.hu%2Fmagyarorszag%2Fgulyas-gergely-mindenki-tartsa-magat-az-alairt-unios-szerzodesekhez-488202%2F&layout=button_count&locale=hu_HU&sdk=joey&share=true&show_faces=false&size=small https://platform.twitter.com/widgets/tweet_button.4e067713e19d4fff483536ddc4df18b9.hu.html#dnt=false&id=twitter-widget-0&lang=hu&original_referer=https%3A%2F%2Fdemokrata.hu%2Fmagyarorszag%2Fgulyas-gergely-mindenki-tartsa-magat-az-alairt-unios-szerzodesekhez-488202%2F&size=m&text=Guly%C3%A1s%20Gergely%3A%20mindenki%20tartsa%20mag%C3%A1t%20az%20al%C3%A1%C3%ADrt%20uni%C3%B3s%20szerz%C5%91d%C3%A9sekhez!%20%7C%20Demokrata&time=1644914525562&type=share&url=https%3A%2F%2Fdemokrata.hu%2Fmagyarorszag%2Fgulyas-gergely-mindenki-tartsa-magat-az-alairt-unios-szerzodesekhez-488202%2F Budapest, 2022. február 14. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezetõ miniszter beszédet mond a Magyar-Német Barátsági Szerzõdés 30 éves jubileuma alkalmából tartott ünnepségen a Magyar Nemzeti Múzeumban 2022. február 14-én. A rendezvényt a Mathias Corvinus Collegium és a Konrad Adenauer Alapítvány magyarországi képviselete szervezte.

Gulyás Gergely a magyar-német barátsági szerződés 30. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen mondott beszédében e tekintetben a legfontosabbnak azt nevezte, hogy mindenki tartsa magát az aláírt uniós szerződésekhez. Az ettől való eltéréshez a szerződések módosítására van szükség – szögezte le.

A tárcavezető azt mondta: ha ebben egyetértünk, nagy bajba már nem kerülhetünk, mert „vagy egyetértésre jutunk, vagy maradnak a jelenlegi keretek”. Európában a lisszaboni szerződés által megteremtett, megerősített együttműködésekből inkább egyre több lesz – fogalmazott Gulyás Gergely, aki ezek közé sorolta az eurózónát és a schengeni övezetet is.

Szavai szerint az EU-ban vannak olyan eltérő társadalmi különbségek, amelyeken „nem tudunk és nem is akarunk változtatni”. Úgy vélte, hogy az új német kormány programjának társadalompolitikai fejezetében írtakkal Közép-Európában „nem biztos, hogy be lehet jutni a parlamentbe”. „Nincs ezzel semmi baj, mert mi sosem gondoltuk, hogy nekünk kell a német kormány helyett társadalompolitikai elképzeléseket vizionálni” – folytatta hozzátéve: „őszintén reméljük, hogy másban sem fogalmazódott meg, hogy a magyar kormány (.) helyett kell politikát folytatni”.

A miniszter előtt felszólaló Matthias Rössler, Szászország tartományi parlamentjének elnöke azt mondta: a nemzet a polgárok politikai hazája marad továbbra is Európában. Gulyás Gergely e szavakra utalva úgy értékelt: „szerintünk ez kulcsfontosságú, szerintünk ez nemcsak következik a szerződésekből, hanem benne is van (a szerződésekben)”.

Gulyás Gergely úgy vélte: jó okunk kell, hogy legyen az optimizmusra, ugyanis Magyarország és Németország hosszú ideje szövetséges, „jóban és rosszban is voltunk együtt”; és a hidegháború után a két ország újra szövetségese egymásnak az EU és a NATO kötelékében. Németország keleti részére utalva felidézte, hogy mindkét ország kénytelen volt elszenvedni a kommunista diktatúrát, Nyugat-Németországnak azonban a szabadság jutott, de megosztottság érzésével.

A német-magyar barátsági szerződésről szólva jelezte: az hosszabb ideje van hatályban, mint ameddig a berlini fal állt. A miniszter értékelése szerint ez idő alatt a két állam látványos eredményeket ért el, utalt arra, hogy gazdaságuk jelentős mértékben nőtt össze, példaként említve, hogy Németország kétszer akkora volumenű külkereskedelmet bonyolít a visegrádi országokkal, mint Franciaországgal.

Gulyás Gergely kitért a kulturális kapcsolatokra is, jelezve, hogy a nem német anyanyelvű uniós országok közül egyedül Magyarországon lehet az óvodától az egyetemig németül tanulni.

A kommunista rendszerek összeomlása utáni időszakot felidézve beszélt arról is, hogy 1989-1990 eseményei után mindkét országban volt csalódottság és kijózanodás. Gulyás Gergely azt is hangsúlyozta, hogy Magyarország a szabadság, a demokrácia és a jogállamiság iránt leginkább elkötelezett ország az unióban, amelynek jelenlegi vezetői – a miniszterelnök, a házelnök és az államfő is – korábban egy diktatúrában küzdöttek a jogállamért. „Ez az egyik oka, hogy ezen a területen nem szívesen fogadunk el kioktatást” – emelte ki, majd úgy vélte, bár Németország nagy és sokszínű ország a német sajtóból „aggasztó mértékben hiányzik” a sokszínűség. Ennek aktuális példájának nevezte, hogy két nappal ezelőtt a német dpa hírügynökség hamisította meg a magyar miniszterelnök szavait„.

A miniszter úgy folytatta: Magyarországon is ”van okunk, időnként aggodalomra„, mert a választási kampányban az ”egyik miniszterelnök-jelölt (.) azt találta mondani, hogy egy olyan szövetséget vezet, ahol fasiszták és kommunisták vannak, de mindenki megmaradhat fasisztának és kommunistának„. ”Nyilván ez például a német államrezonnal összeegyeztethetetlenül szembe megy„ – jegyezte meg.

Matthias Rössler, Szászország tartományi parlamentjének elnöke azt mondta: Magyarországgal kapcsolatos személyes élményeit és a magyar történelem bizonyos részeit is felidézve, valamint a német egység létrejöttére utalva közölte: 1989 egy ”közép-európai szabadságforradalom„ volt, németek a sosem felejtik el magyaroknak, hogy az első lyukat ők ütötték a vasfüggönyön. A gazdasági és kulturális kapcsolatok méltatása mellett a többi között arról beszélt, hogy a nemzetek és a régiók jelentik a polgárok politikai hazáját Európában. Úgy látta, hogy az EU-ban a közép-európaiak – köztük a szászok is – egyre fontosabbak. Meggyőződése szerint a Közép-Európai országok az EU élő magját képzik és tudatában kell lenni ennek az erőnek, azért, hogy le tudják küzdeni a 21. század kihívásait. Szavai zárásaként azt kívánta, hogy a német-magyar barátsági szerződés maradjon meg örökké és töltsék meg élettel azt mindkét oldalról.

Matthias Rössler méltatta a tovább a kormány nemzetiségi politikáját, amely konkrét lépésekkel védi és erősíti a magyarországi német kisebbség identitását.

Johannes Haindl, a Németország magyarországi nagykövetének köszöntője szerint”a németek mélységesen hálásak és azok is maradnak„ a német egység megteremtéséért tett magyar hozzájárulásokért. A német diplomata miután méltatta a kulturális kapcsolatokat, kitért arra is, hogy az utóbbi időben” néhány területen tapasztalt politikai nézetkülönbségek ideológiai kultúrharccá hangosodtak. Úgy vélte, hogy a lisszaboni szerződés az EU tagállamai számára sokkal inkább biztosítják a nemzeti érdeket, semmint fenyegeti azokat. ”Németország a jövőben is a partnerségre, a párbeszédre és az egyenrangú kooperációra teszi a hangsúlyt„ – hangoztatta.

Forrás: demokrata.hu, MTI