Gulyás Gergely: A kormánynak az a feladata, hogy mérsékelje az ellenzék által okozott károkat / Szabó Tímea feljelenti B. Nagy Lászlót a járványügyi karantén elhagyása miatt

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. - A kép forrása: hirtv.hu

A kormány szerdán ülésezik, hogy megoldást találjon azokra a problémákra, amelyeket néhány, a koronavírusjárvány miatti rendkívüli jogrendben meghozott intézkedés lejárta okoz – jelentette be keddi sajtótájékoztatón a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Gulyás Gergely példaként említette, hogy pénteken jár le több határzár ideje, illetve a felsőoktatási intézmények bezárása. A kormánynak az a feladata, hogy mérsékelje az ellenzék által okozott károkat – hangsúlyozta a miniszter, kiemelve, hogy az indítvány tartalmáról az elmúlt 24 órában számtalan valótlan állítás jelent meg. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője szerint a parlamenti pártok összefogása helyett az ellenzék „nagyon kicsinyes, nagyon álságos és nagyon hamis politikai játszmát kezdett el játszani”. Megjegyezte, tart attól, hogy az ellenzék bekerült abba az „elég csalárd módszerekkel működő buborékba és véleménysodrásba”, amely többek között Magyar György ügyvédhez és magukat megmondóembernek kikiáltó szervezetekhez köthető. Az ellenzék döntse el, hogy ki üljön be a parlamentbe, mert célszerűbb lenne „egyből azokat küldeni, akik valójában meghozzák a döntéseket” – fogalmazott Kocsis Máté. Jelezte: az ellenzéki követelésekből több pontot is elfogadtak, az ő kérésükre került be a szükségesség és arányosság, amúgy természetesnek tekintendő feltétele. Álságosnak nevezte, hogy míg az Országgyűlés nem adott felhatalmazást a kormánynak, Karácsony Gergely főpolgármester „rendeleti kormányzást” vezetett be Budapesten, ahol a Fővárosi Közgyűlés nem is ülésezik. Gulyás Gergely kérdésre válaszolva azt mondta, a kormány nem tudja online módon meghosszabbítani korábbi határozatait és online ülésezéshez az alaptörvényt kéne átírni. Az ál- és rémhírekkel kapcsolatban leszögezte, a kormány vagy a védekezés kritizálása nem büntetendő. A társadalom széles rétegeiben riadalmat keltő és nagy nyilvánosság előtt elhangzó állításokat kell szankcionálni, például azt, ha valaki azt terjeszti, hogy Budapestet lezárják vagy „mindenki meg fog halni”.

Az MSZP akár már szerdán kész megszavazni a koronavírus elleni védekezésről szóló kormányzati törvényjavaslatot, ha abban szerepel a veszélyhelyzet határideje és az Országgyűlés elektronikus ülésezésének lehetősége – mondta Harangozó Tamás.  Az MSZP frakcióvezető-helyettese Facebook-videójában közölte: mára egyértelművé vált, hogy a Fidesz „egy előre kitervelt aljas politikai játszmát” játszik az Országgyűléssel, az ellenzékkel, a magyar emberekkel. A szocialista politikus szerint az ellenzék legnagyobb hibája az elmúlt hét héten az volt, hogy elhitte, a Fidesz a válsághelyzetben más arcát mutatja, valóban együtt kíván működni.

Az ellenzék nem bízik Orbán Viktor miniszterelnök kormányában, ezért nem ad korlátlan felhatalmazást a kormánynak még a koronavírus-járvány miatt kialakult válságos időben sem – olvasható a DK, az MSZP, a Párbeszéd, a Jobbik, az LMP, a Momentum, a Liberálisok, valamint Hadházy Ákos és Szél Bernadett független képviselők közös közleményében. Véleményük szerint a kormány alkalmatlan a veszély kezelésére, a magyar polgárokat és képviselőit pedig nem partnerként, hanem legyőzendő ellenfélként kezeli. Úgy fogalmaztak: „a járvány valóban közös ellenségünk, megmaradt és sokszor meggyalázott szabadságunk és demokráciánk viszont közös kincsünk. Ahogy védjük egészségünket, életünket, úgy kell védenünk hazánkból azt, ami megmaradt belőle.” Közös, értelmes és szükséges döntésekben szeretnének részt venni a járvány megfékezéséért, de nem engedik, hogy „valós veszélyre hivatkozva megcsúfolják, elrabolják” Magyarországot, hogy „átgázoljanak a parlamenten, a nép képviselőin, végső soron Magyarországon” – írták.

A magyar nemzet életkérdése, hogy a parlamenti képviselők mikor és milyen döntést hoznak a koronavírus elleni védekezésről szóló kormányzati törvényjavaslatról – mondta az előterjesztés vitáját megnyitó expozéjában kedden az igazságügyi miniszter. Varga Judit közölte: ahhoz, hogy a kormány a koronavírusjárvány miatt szükséges intézkedéseket időben meg tudja tenni, el kell fogadni a törvényjavaslatot. Úgy fogalmazott: az Országgyűlés a „legmegnyugtatóbban” kifejezheti, hogy ezekben a történelmi időkben mi a magyar nemzet akarata.

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője hangsúlyozta, a legelső hétpárti egyeztetésen az ellenzéki képviselőknek semmilyen problémájuk nem volt a normaszöveggel. Aztán eltelt néhány nap, megjelent Magyar György, „meg valami dizájner, meg úgynevezett civil aktivisták, meg egy nagy Facebook-buborék” és megváltozott a véleményük. Kocsis Máté felszólalása alatt kisebb vita alakult ki, amikor úgy fogalmazott: nem feltételezi, hogy a „patkányozós Bangóné” elolvasta a javaslatot. Leszögezte: az ellenzék hamisan azt állítja, hogy a törvény által adott felhatalmazás korlátlan. Miután a rendeletek egy része hatályát veszti, a kormány ezért azokat még egyszer kihirdetheti. Hozzátette, az ellenzék most iktatta ki az Országgyűlést a kormány életéből. Kiemelte, hogy a kormánynak tíz éve kétharmada van, és nincs szüksége arra, hogy rendeleti úton gyakorolja a hatalmat.

Arra van szükség, hogy a kormány cselekvőképessége folyamatosan megmaradjon – érvelt.

Varga-Damm Andrea jobbikos képviselő szerint az ellenzék március 12. óta várja azt az országgyűlési határozati javaslatot, ami meghosszabbítja a veszélyhelyzetet, ám a kormány ehelyett benyújtott egy indítványt, ami teljesen új szabályokat vezet be és gyakorlatilag felülírja az alaptörvényt. Párttársa, Lukács László György azt mondta: a kormány mellett elment az idő kereke, korábban kellett volna beterjeszteni ezt a jogszabályt, mivel akkor ahhoz csak egyszerű többség, illetve bizonyos pontjaihoz kétharmad kellett volna. A veszélyhelyzetet meg kell hosszabbítani, a Jobbik és az ellenzék azonban azt kéri, hogy ne egy időkorlát nélküli rendeleti kormányzást vezessenek be.

Arató Gergely, a DK vezérszónoka „felhatalmazási törvényjavaslatnak” nevezte az indítványt, ami szerinte arról szól, hogy „mondjunk le a maradék csekély szabadságunkról a kormány által kínált talmi biztonságért”. Orbán Viktor teljhatalmát, akár az idők végezetéig, nem fogjuk támogatni semmilyen formában – jelentette ki. Leszögezte: a DK csak olyan törvényjavaslatot tud támogatni, amiben van egyértelmű időkorlát. Kocsis Máté szavaira utalva megjegyezte, ha valaki kapott külföldről utasítást, akkor az a Fidesz és a KDNP volt. „Habony telefonált Londonból”, hogy nem kell kompromisszumra törekedni, jól néz ez majd ki a 2022-es óriásplakátokon – jegyezte meg.

Szabó Tímea, a Párbeszéd képviselője Facebook-oldalán közölte, hogy feljelentést tesz B. Nagy László ellen, amiért a fideszes képviselő megtörte a járványügyi karantént – írja az Index. Szabó úgy fogalmazott: „Elfogadhatatlan, hogy a szegedi képviselő 7 nap után elhagyta a karantént, és százakat veszélyeztetve bejött hétfőn a Parlamentbe.  Az MSZP keddi közleményében azt írja: a Fidesz szegedi országgyűlési képviselője szembement az operatív törzs és a miniszterelnök határozott kérésével is. „Eljött az igazság pillanata, a Fidesz most döntési helyzetbe került: járványpárti vagy sem, lemondatja felelőtlen képviselőjét, vagy következmények nélkül hagyja a súlyos, közegészségügyre veszélyes cselekményt” – fogalmaznak. A hvg.hu mutat rá, hogy a parlament kedden is ülésezett, a napirend szerint több szavazás is volt, és az információs rendszer szerint B. Nagy László a karantént elhagyva mindegyiken ott volt és szavazott.

Vona Gábor, a Jobbik korábbi elnöke a felhatalmazási törvény kapcsán Facebook-posztjában az ellenzéki oldalt bírálva azt írta: azzal, hogy nem támogatták a törvényt, a szétszakítottságot erősítették. Hozzátette: „Igen, lehet, hogy a Fidesz visszaél majd ezzel a felhatalmazással, de most ez másodlagos”, és kijelentette: „Talán ma egyedül Karácsony Gergely viselkedett államférfiként”. „Orbán Viktor helyében pedig ezért tettem volna valami kedvezményt az ellenzék felé, hogy az ne érezze magát ugyanúgy csapdába csalva, mint az elmúlt 10 évben mindig” – tett hozzá Vona.

A kormány felhatalmazási törvényjavaslatában módosítanák a rémhírterjesztést tényállását a Büntető törvénykönyvben. A TASZ szerint a kormány ezzel az intézkedésével nem csak az álhírek ellen akar fellépni, hanem így próbálja meg elhallgattatni a kritikus újságírókat. Úgy látják, hogy egy ilyen törvény elfogadása az újságírókat öncenzúrára sarkallhatja, mert nem merik majd megírni, ha például nincs elég felszerelés, miközben a kormány azt állítja, hogy van.

Az Index értesülése alapján a felhatalmazási törvény elleni internetes petíciót eddig megközelítőleg 77 ezren írták alá, többek között volt ombudsman, bírók, alkotmánybírók, alkotmányjogászok.

Othmar Karas EP-alelnök, az Osztrák Néppárt strasbourgi frakcióvezetője szerint Orbán Viktor miniszterelnök újabb veszedelmes támadást indít a liberális demokrácia és a jogállam ellen, amikor rendeleti úton akarja kormányozni a magyarokat – közli a Népszava a Neue Kronen Zeitung cikke nyomán. Marija Pejcinovic Buric, a Európa Tanács főtitkára Orbán Viktor miniszterelnöknek írt keddi levelében úgy vélte: a járvány okozta különleges helyzetben hozott tagállami intézkedéseknek meg kell felelniük mind az adott ország alkotmányának, mind pedig a nemzetközi normáknak, és tiszteletben kell tartaniuk a demokratikus alapelveket. Az Európai Parlament Állampolgári Jogi Bizottsága azt közölte, hogy a tagállamok még nehéz időszakban is felelősséggel tartoznak az alapvető jogok, a jogállamiság és a demokratikus jogok tiszteletben tartásáért és védelméért. Juan Fernando López Aguilar, a bizottság elnöke arra szólítja fel a bizottság tagjait, vizsgálják meg, a magyar kormány törvényjavaslata nem sérti-e az Európai Unió demokráciára, jogállamiságra és az emberi jogok tiszteletben tartására vonatkozó alapelveit. Ha az új intézkedések új aggodalmakat keltenek, akkor természetesen foglalkoznunk kell velük — mondta Stef Blok holland külügyminiszter arra a kérdésre válaszolva, hogy az uniós tárcavezetők tárgyalni fognak-e egyes tagállamok, köztük Magyarország vitatható lépéseiről a kormányzat jogkörének túlzott növelésére.

A koronavírus-járvány idején most nagyobb a baj, mint eddig bármikor, ezért a mostani időszak az összefogás, az összekapaszkodás ideje – mondta a köztársasági elnök felesége kedden. Herczegh Anita a Magyar Máltai Szeretetszolgálat központjában tartott sajtótájékoztatón köszönetet mondott a máltaiak mellett a Baptista Szeretetszolgálat, az Ökumenikus Segélyszervezet, a Katolikus Karitász, a Magyar Református Szeretetszolgálat és a Magyar Vöröskereszt önkénteseinek, akik eddig is sokat tettek a rászorulók megsegítésére

Rig Lajos, a Jobbik országgyűlési képviselője az Index értesülése szerint kedden a Parlamentben bejelentette, hogy egy darabig az utolsó felszólalását hallják, mert önkéntes mentősnek jelentkezett., és az Országos Mentőszolgálat jelezte felé, hogy hamarosan kezdhet.

Tényi István feljelentette a momentumos Bodrozsán Alexandrát járványügyi szabálysértés miatt – írja a PestiSrácok.hu. Tényi azért fordult a hatóságokhoz, mert a Momentum kaposvári képviselője úgy vett részt egy iskolai gyermekszínjátszó találkozón, valamint egy március 15-ei koszorúzáson több idős ember társaságában, hogy előtte Brüsszelben járt, ahol az EP több potentátjával is találkozott volna, ám a találkozó elmaradt a koronavírus-járvány miatt.

ORIGO.HU, INDEX.HU, MANDINER.HU, MAGYARNEMZET.HU, NEPSZAVA.HU, PESTISRACOK.HU, MTI, BLIKK, NÉPSZAVA