Az orosz-ukrán háború egyre inkább az egész világot fenyegeti. Nekünk magyaroknak mind a mai napig sikerült kimaradnunk ebből a pusztító háborúból és őrizzük Magyarország békéjét.
Egyre nehezebb a tisztességes békekötés mellett kiállni, de meggyőződésünk, hogy csak ez a lehetőség maradt meg, a háború további kiterjesztése az egész emberséget fenyegeti.
A mai világunkban nehéz a béke védelmére tisztességes szövetségeseket találni. Egyre inkább meggyőződésünkké válik, hogy csak Istenre és magunkra számíthatunk.
TKB
II. János Pál Pápa:
„A békét a Földön, amelyet az összes emberek a világon minden időben hőn óhajtottak, nem lehet másképpen megteremteni és megszilárdítani, mint csak az Istentől alapított rend teljes megtartásával.” (Pacem in terris ) Ezekkel a szavakkal kezdődik az a történelmi enciklia, amellyel negyven évvel ezelőtt Boldog XXIII. János pápa megjelölte a világnak a béke útját.
2003 II. János Pál
https://www.magyarkurir.hu/hirek/urbi-et-orbi-ii-janos-pal-papa-husveti-uezenete
Ferenc Pápa:
Engedjük, hogy Krisztus békéje belépjen az életünkbe, az otthonainkba, az országainkba! Béke legyen a meggyötört Ukrajnának, amelyet oly keményen próbára tesz az erőszak és a kegyetlen s esztelen háború pusztítása, amely elborította az egész országot. A szenvedésnek és a halálnak ezen a rettenetes éjjelére következzék hamar a reménység új hajnalhasadása!
2023 Ferenc Pápa
Húsvéti hagyományok
A húsvét gazdag ünnep, ami körül az évszázadok során jó pár szokás kialakult. Az egyik legfontosabb közülük az ünnepet megelőző 40 napos böjt. Bár korábban főként a hús- és zsírmentes étkezést tartották a böjtölők, manapság sokan és sokféle módon értelmezik: a lényege, hogy a böjtöt tartók erre az időre lemondanak valamiről, ami fontos a számukra.
Virágvasárnapon a nagymise előtt barkát szentelnek, a hagyomány szerint a megszentelt barka elűzi a rosszat, gyógyító és rontásűző. Nagycsütörtökhöz több szokás is kapcsolódik. Ezen a napon a gyász jeleként elhallgatnak a harangok és egészen nagyszombatig nem is csendülnek fel. Azonban a gyerekek és néhol a felnőttek is nagy zajt csapnak, Pilátust jelképező bábukat ütlegelnek, esetleg égetnek azért, hogy Pilátus szenvedjen, amiért elárulta Jézust.A nagypéntek a passiójáték, azaz a Krisztus életét és halálát feldolgozó dramatizált előadás ideje, aminek világszerte nagy hagyománya van. Nagypéntekhez a liturgikus szokások mellett babonák is kapcsolódnak: friss kútvízzel vagy patakvízzel fürödtek az emberek ezen a napon, sőt, az állatokat is a vízhez hajtották, mert úgy tartották, hogy a tiszta víz védelmet nyújt a betegségek ellen. A feltámadási körmenet, a víz- és a tűzszentelés ideje nagyszombat. Ekkor ér véget a böjt és újra megszólalnak a harangok. Húsvétvasárnapon pedig a mai napig sokan letakart kosárban viszik a kalácsot, a sonkát a templomba, hogy a pap megszentelje az ételt.
A locsolkodás és a hímes tojás ajándékozásának hagyománya húsvéthétfőhöz kötődő hagyomány. Az ünnepi időszak azonban ezzel nem ér véget: egy héttel húsvét után, mátkáló vasárnapon komatálakat küldenek egymásnak a lányok, asszonyok a barátságuk megerősítésére. A húsvéti idő végül a pünkösddel, a Szentlélek eljövetelével zárul.
