Függőjátszma az atomenergia és a földgáz környezeti leminősítése körül

Fotó: Móricz-Sabján Simon

Az atomenergia és a földgáz sorsáról (fenntarthatóvá minősítéséről vagy sem) a szakértők által kidolgozandó részletes szabályok alapján döntenek majd. Három ország, köztük hazánk tartózkodása mellett bólintottak rá a tagállami nagykövetek a Tanács, Európai Parlamenttel kötött megállapodására a gazdasági tevékenységeket környezeti fenntarthatóság szempontjából kategorizáló taxonómia rendeletre.

A nagykövetek tanácsa jóváhagyta az Európai Parlamenttel kötött politikai megállapodást a környezetileg fenntarthatónak minősülő befektetéseket meghatározó taxonómia rendeletről. A Politico értesülései szerint csupán három tagállam, Ausztria, Magyarország és Lengyelország tartózkodott a szavazásnál. Előbbi azért tartózkodott, mert a rendelet jelenlegi formájában nem zárja ki eleve a nukleáris energiát a környezeti szempontból fenntarthatónak minősülő gazdasági tevékenységek köréből. Budapest és Varsó viszont éppen az atomenergia és a földgáz esetleges leminősítése miatt nem tudta támogatni az alkut.
A politikai megállapodást előbb jogi köntösbe bújtatják, majd visszakerül végleges jóváhagyásra mindkét intézmény elé.
A rendelet célja egységes kritériumok meghatározása az EU-szerte arra vonatkozóan, hogy milyen gazdasági tevékenységek minősülnek környezetileg fenntarthatónak. A közös minősítési rendszertől az EU azt reméli, hogy a jövőben nem lehet majd zöldnek álcázni valójában nem fenntartható termékeket, és ez a megoldás hozzájárul majd a tőke és a beruházások vonzásához a fenntartható gazdasági tevékenységekbe, közelebb hozva az EU-t az ambiciózus klímacéljainak eléréséhez.

A jövendőbeli keret hat környezetvédelmi célon alapul. Ezek a következők:
1. Éghajlatváltozás hatásainak enyhítése
2. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás
3. A víz és a tengeri források fenntartható felhasználása és védelme
4. A körforgásos gazdaságba való átmenet
5. Szennyezés-megelőzés és -ellenőrzés
6. A biológiai sokféleség és az ökorendszerek védelme és helyreállítása.
Ahhoz, hogy egy gazdasági tevékenység környezeti szempontból fenntarthatónak minősüljön, az alábbi négy követelménynek kell megfelelnie:

– Számottevően hozzájáruljon a hat környezeti cél közül legalább egyhez
– Ne okozzon jelentős kárt a környezetvédelmi célok egyikének sem
– Minimális szociális biztosítékokkal összhangban legyen kivitelezve
– Megfeleljen speciális „technikai átvilágítási kritériumoknak”

A szilárd fosszilis energiahordozókat (így a szenet) célzó beruházásokat nem ismerik majd el környezetvédelmi szempontból fenntarthatónak. A megállapodás tartja magát a különböző energiaforrásokhoz való semleges hozzáállás koncepciójához, feltéve, hogy alacsony üvegházhatású gázkibocsátással járnak.
Jóllehet egyes zöld EP-képviselők már az atomenergia kizárása felett örvendeznek, az Európai Bizottság, a Tanács és a nukleáris lobbit képviselő FORATOM is úgy értelmezi, hogy a megállapodás nem zárja ki, de nem is veszi be az atomenergiát és a földgázt a fenntartható gazdasági tevékenységek körébe, erről végső soron a szakértői szinten rögzítendő technikai kritériumok, mindenekelőtt a „károkozás elkerülését” előíró kritérium fényében döntenek majd.
Az atomenergia-lobbi azonban attól tart, hogy a nukleáris hulladékok nem felelnek majd meg a szigorú kritériumoknak, és ez de facto diszkvalifikálni fogja az atomenergiát a fenntartható gazdasági tevékenységek köréből.

A taxonómia rendelet a környezetileg fenntartható gazdasági tevékenység három típusát különbözteti meg. Ezek a következők:
 Olyan tevékenységek, amelyek önmagukban számottevően hozzájárulnak a hat környezeti cél egyikének eléréséhez.
 Átmeneti tevékenységek, amelyek esetében nem léteznek alacsony szénkibocsátású alternatívák, de amelyek elősegítik a klímasemleges gazdaságra való átállást.
 Rásegítő tevékenységek, amelyek más tevékenységeket hozzásegítenek ahhoz, hogy jelentősen hozzájáruljanak a hat cél valamelyikének az eléréséhez.
A minősítési rendszer kidolgozása az Európai Bizottságra vár, amely felhatalmazáson alapuló jogi aktusok formájában határozza majd meg „a technikai átvilágítási kritériumokat” minden egyes környezeti cél és releváns szektor esetében.
Az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra vonatkozó taxonómiát 2020. végéig fogadják el, szem előtt tartva 2021. végéig történő teljeskörű alkalmazásukat. A további négy célhoz kapcsolódó technikai paramétereket legkésőbb 2021. végéig határoznák meg, 2022. végi alkalmazással.

BRUXINFO.HU