Az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottsága megtárgyalta és megvitatta a T/7845. számú törvényjavaslatot, amely az öntözéses gazdálkodás szélesebb körű elterjesztését és megalapozását kívánja szolgálni.
Jelen javaslat célja az öntözéses gazdálkodás minél szélesebb körben történő alkalmazásának elterjesztése, hogy a magyar gazdálkodók alkalmazkodni tudjanak az elégtelen csapadékmennyiség okozta kihívásokhoz, és mezőgazdasági termelésük hatékonyságát javítani tudják.
Az öntözésfejlesztés tehát egyrészt gazdasági kérdés, másrészt élelmiszer-önrendelkezésünk okán nemzetstratégiai kérdés is, hiszen komoly gazdasági és társadalmi érdek fűződik e folyamatok káros hatásainak mérsékléséhez, valamint az öntözés, mint mezőgazdasági technológia alkalmazásának terjedéséhez.
A törvénytervezet alapvető célja, hogy a felszíni vízből való öntözést támogassa. A legtöbb problémát hazánkban és másutt is a légköri aszály, a légköri szárazság okozza. A felszíni vizek vezetésével csökkenthetőek a klíma káros hatásai, és az ozmózisnyomás segítségével olyan lehetőség biztosítható, ami segíti a növényeink vízhez jutását.
Alapvető célként szolgál, hogy kialakuljanak az együttműködések a gazdák között, hiszen a vízzel elérhető területek legközelebbi és a legtávolabbi részén lévő gazdának is ugyanúgy hozzá kell tudnia férni ehhez a vízhez. A törvény lefekteti a legfontosabb kereteket az együttműködések létrejöttének és működésének ösztönzéséhez.
A törvénytervezet öntözési szolgalmi jogot biztosít a mezőgazdasági termelőknek, mások földjeinek használatát lehetővé téve a vízátvezetés megvalósítása érdekében. A törvényjavaslat ennek megvalósítása érdekében rendelkezik az érintett földrészletek tulajdonosainak kártalanításáról, az öntözési szolgalom tartalmáról, valamint a joggyakorlás egyes kérdéseiről. Figyelemmel arra, hogy minden, a törvényjavaslat szerinti öntözési tevékenységhez vízjogi engedély szükséges, így indokolt, hogy az öntözési szolgalom jogosultja a vízjogi engedélyes legyen.
A törvény elfogadása révén az állam új feladatokat vállal magára az öntözésfejlesztés érdekében. Az öntözésfejlesztési tervek egy-egy öntözési kerületben a természeti feltételek, a domborzati, vízrajzi és talajtani adottságok alapján meghatározzák, hogy mely területen, milyen feltételekkel és technológiával lehetséges az öntözéses gazdálkodás folytatása. A cél az ország teljes területének öntözésfejlesztési szempontból történő megvizsgálása 2024 végéig.
A törvényjavaslat és a hozzá kapcsolódó intézkedések jelentős fejlesztéseket tartalmaznak és kiemelt fontosságú változásokat szorgalmaznak, amelyek hozzájárulnak az öntözés jelenleg még fennálló akadályozó tényezőinek megszüntetéséhez.
A vita során a Bizottság Alelnöke Turi-Kovács Béla felszólalásában méltatta a kormány céljait, egyben kifejtette a következőket: A Polgári Kisgazdák több, mint 20 éve szorgalmazzák, hogy az öntözéses gazdálkodás elterjesztése, hatékonysága érdekében új törvényeket és főként új feltételeket kell teremteni. Kifejtette, hogy az 1970-es évek időszakában a jelenlegi öntözött területeknél nagyságrendileg több mezőgazdasági terület kaphatott öntözővizet. Kétségtelenül megmutatkozott, hogy hosszabb szárazsági időszakokra tekintettel a vízellátás már nem tud kizárólag a csapadékvízre támaszkodni, szükség van hatékony víz-visszatartásra.
A Polgári Kisgazdák változatlanul szorgalmazzák, hogy ezen a területen is mind a jogszabályi alapok megteremtésével, mind pedig a szükséges forrásokkal segítsék a szövetkezés lehetőségét.
A Polgári Kisgazdák a törvényjavaslat beterjesztésétől azt remélik, hogy az nem egyszeri törvényjavaslatként kerül a ház elé, hanem a szükséges folytatás is megvalósul.
A törvényjavaslat elfogadását támogatjuk.
TKB
