Folyik a vita a NATO jövőjéről

Fotó: MTI

Jens Stoltenberg: a NATO tervekkel és erőkkel rendelkezik a balti államok védelméhez / Emmanuel Macron fenntartja véleményét, hogy a NATO agyhalott

A NATO intézkedéseket készített elő és megfelelő erőkkel is rendelkezik a három balti ország – Észtország, Lettország, Litvánia – és Lengyelország védelméhez – mondta tegnap Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Londonban, ahol az északatlanti szövetség kétnapos jubileumi csúcstalálkozóján vesz részt. Szólt Emmanuel Macron francia elnök sokat vitatott kijelentésével kapcsolatban is, amely szerint a NATO jelenleg az „agyhalál” állapotában van stratégiai szinten. Stoltenberg úgy fogalmazott: a NATO egy olyan szervezet, amely minden egyes nap bizonyítja, hogy „agilis, aktív és eredményeket mutat fel”, és úgy vélekedett: „nem szabad megkérdőjelezni a szövetségesek egységét és politikai elhatározottságát azt illetően, hogy együtt maradjunk és megvédjük magunkat”.

A francia elnök fenntartja azt a véleményét, hogy a NATO „agyhalott”. Emmanuel Macron ezt egy keddi, londoni sajtótájékoztatóján jelentette ki, amelyet Donald Trump amerikai elnökkel közösen tartott. Macron szerint az atlanti szövetségnek újra meg kell fogalmaznia a lényeges céljait. „A szövetség eddig még abban sem tudott megállapodni, hogy miként határozza meg a modern terrorizmus fogalmát” – mondta. Trump szerint az Egyesült Államok és Oroszország új megállapodást szeretne az atomfegyverekről. „Őszintén szólva, a helyzet nem jó. Azért mondtuk fel a megállapodást, mert a másik fél nem tartotta be. De ők megállapodást akarnak kötni, és mi is. Ez nagy dolog lenne” – mondta a közepes hatótávolságú rakéták betiltásáról szóló megállapodásra utalva. Trump szerint Kínát is „lelkesen” érdekelné a bekapcsolódás az új megállapodásról szóló tárgyalásokba.

A menekültek csakis önként és az ENSZ felügyelete mellett térhetnek vissza Észak-Szíriába – jelentette ki Angela Merkel német kancellár kedden a NATO alapításának 70. évfordulója alkalmából rendezett csúcstalálkozó előtt Londonban. A német kancellár a csúcs kezdete előtt Recep Tayyip Erdogan török elnökkel, Emmanuel Macron francia államfővel, valamint Boris Johnson brit kormányfővel tanácskozott. Merkel bizakodóan nyilatkozott azzal kapcsolatosan, hogy a NATO -n belül kialakult feszültségeket Törökországgal sikerül feloldani. Mint mondta, a Recep Tayyip Erdogan török elnök részvételével Szíriáról tartott tanácskozáson bebizonyosodott, hogy „a találkozók mindig jók” a konfliktusok megvitatására. Úgy fogalmazott, hogy egy hosszabb párbeszéd kezdetén állnak. Hangsúlyozta: a négyes találkozón egyetértettek, hogy folytatni kell az Iszlám Állam terrorszervezet elleni harcot.

A NATO segíthet a klímaváltozás elleni küzdelemben – jelentette ki kedden Erna Solberg norvég miniszterelnök a NATO alapításának 70. évfordulójára összehívott vezetői találkozón Londonban. A kormányfő hangsúlyozta: a klímaváltozás egyre nagyobb biztonsági fenyegetést jelent, különösen a sarkköri térségben, a NATO-nak pedig szerepe lenne a káros kihatások mérséklésében.

A NATO-tagállamok kedden előzetesen megállapodtak a jubileumi csúcstalálkozó zárónyilatkozatának szövegéről. A nyilatkozatban első ízben értékelték lehetséges fenyegetésként Kínát, mint feltörekvő katonai hatalmat. „Felismerjük, hogy Kína növekvő befolyása és külpolitikája lehetőségeket, de kihívásokat is jelent, amelyekkel szövetségként közös erővel kell megbirkóznunk” – olvasható a dokumentumban, amelynek szövegébe a dpa német hírügynökség betekintést nyert.

Vadim Prisztajko ukrán külügyminiszter kedden meggyőződésének adott hangot, hogy Magyarország hamarosan megszünteti a NATO-Ukrajna Bizottság magas szintű politikai tanácskozásainak blokkolását. A tárcavezető a Jevropejszka Pravda hírportál szerint erről Londonban beszélt újságíróknak a NATO-csúcs keretében. Kifejtette, hogy az ukrán parlament napokon belül tárgyalni fogja a középfokú oktatásról szóló törvényjavaslatot. Az előterjesztés alapján a 2017-ben elfogadott oktatási törvény hetedik, úgynevezett nyelvi cikkelye nem fog kiterjedni a magániskolákra. A miniszter szerint Kijev a középfokú oktatásról szóló törvény elfogadásával teljesíti az Európa Tanács Velencei Bizottságának utolsó, azaz minden ajánlását, amelyet az oktatási törvénnyel kapcsolatosan tett. „Azt várom, hogy ennek (a törvények a) megszavazása után Magyarország bejelenti, hogy feloldja az Ukrajna-NATO Bizottság nagykövetinél magasabb szintű (tanácskozásainak) blokádját” – fogalmazott a miniszter. MTI