Folyamatosan támadják a határainkat / Határvédelem: külön egységnek kell dolgozni azon, hogy rendbe hozza a kerítésen okozott károkat

Fotó MTI, ORFK

A migrációs nyomás lassan a 2015-16-os időszakban tapasztaltakhoz kezd hasonlítani – állítják a biztonsági határzár karbantartásával foglalkozó szakemberek, akikből külön egység állt fel a kerítésen okozott károk rendbetételére. Csak Csongrád-Csanád megyében naponta akár tízszer is ki kell vonulniuk, mert az illegális határátlépők megrongálják a határzárat. Jelenleg leginkább létrákkal felszerelkezve érkeznek nagyobb csoportokban, ám előfordul, hogy alagutat ásnak – hangzott el az M1 hétfő reggeli Híradójában.

Naponta többször is ki kell vonulniuk a biztonsági határzárat javító a Bv. Holding munkatársainak, hogy helyreállítsák a határvédelmi kerítés megrongált szakaszait. Vajda Szabolcs, a Bv. Holding Kft. osztályvezetője a Híradónak elmondta, havonta legalább 180–200 alkalommal kénytelenek javítani a kerítést, amely 10–13 millió forintos költséget is felemészt. A biztonsági határzár megépítése óta a migránsok újabbnál újabb módszereket találnak ki az átjutásra.

https://6fc80d9efd51bb1706eaad2a28a9b306.safeframe.googlesyndication.com/safeframe/1-0-38/html/container.html Tóth-Sági Gyula, a javítócsoport vezetője a Híradóban kifejtette: 2015-ben, amikor még csak gyorstelepítésű drótakadály, valamint az ideiglenes biztonsági határzár épült meg, az átvágások voltak jellemzők. 2016-ban felkerült egy mozgásérzékelőként működő optikai szál, az ezen befutó jeleket azóta folyamatosan elemzik. A szakember szerint ezt nyilvánvalóan érzékelték a határsértők is, mivel az átvágásokat az aláásások váltották fel nagyobb számban, amelyek kivédésére mechanikai akadályokat telepítettek a talajba. Ekkor azonban már a létrázások és az átmászások is problémát jelentettek, jelenleg ez a két leggyakrabban alkalmazott módszer a határvédelem kijátszására.

A csoportvezető felidézte, hogy 2015-ben és 2016-ban, amikor olyan erős volt a migrációs nyomás, hogy naponta tízezrével jutottak be az országba, a 24 órás szolgálatban komoly erőfeszítést tettek annak érdekében, hogy a műszaki határzár védelme megmaradjon.

A megfeszített munka 2017-re meg is hozta az eredményét, volt egy enyhülés,

napjainkra azonban a migrációs nyomás visszaerősödött csaknem a 2015-16-os időszakban tapasztalt szintre.

A Híradó bemutatott egy tavaly feltárt, Szerbia területéről induló és a biztonsági határzár alatt 24 méter hosszan átvezető alagutat is. A szakemberek szerint akár egy hétig is készülhet egy-egy ilyen alagút, és nem veszélytelen átkelni rajta, vagyis a bevándorlók is veszélyeztetik a saját testi épségüket. Felderítésük után az alagutak felszámolása sem egyszerű feladat. Mint elhangzott,

három év alatt összesen 97 migránsalagutat találtak a határrendészek Csongrád-Csanád és Bács-Kiskun megyében.

Tóth-Sági Gyula megjegyezte: a 2015-ben megépített és azóta folyamatosan megerősített magyar határvédelmi kerítés mintáját az elmúlt években több európai ország – például Szlovénia, Bulgária, Görögország és Lengyelország – is átvette.

Az aktuális migrációs helyzet Európa-szerte azt mutatja, hogy a fizikai akadályok nemcsak a leghatékonyabb határvédelmi eszközök, hanem az olyan hibrid támadások esetében is nélkülözhetetlenek, mint amilyenek  az elmúlt hetekben történtek a fehérorosz–lengyel határon 

– hangzott el a Híradóban.

Forrás: hirado.hu