Elkezdődött a kereskedelmi akciók főszezonja. Fogyasztóvédelmi-kisokosunkból minden fontos információt megtudhat.
2021. január 1-jétől új időszámítás kezdődött a jótállás szabályaiban Magyarországon.
Jogos elvárás lett, hogy a drágább portéka működőképességét, megfelelő minőségét hosszabb ideig garantálja a gyártó, forgalmazó. A gyakorlatban az új szabályok lényege, hogy a korábbi előírásokkal ellentétben a termék árától függ a garancia, vagyis a kötelező jótállási idő.
A jótállás korábban egységesen egyéves időtartama ennek megfelelően 100 ezer forint feletti eladási árnál a kétszeresére, 250 ezer forint felett pedig a háromszorosára nőtt.
A sávos jótállás ugyanakkor azt is jelenti, hogy
a kereskedő szerény mértékű árcsökkentéssel nemcsak vevőinek kedvez, hanem saját jótállási kötelezettsége időtartamát is rövidítheti.
A fogyasztó tudatos döntésén, megfontolt termékválasztásán múlik, hogy a kedvezőbb árat vagy a hosszabb garanciát részesíti-e előnyben.
Mi történik ha kuponnal vásárolok?
A kuponnal alacsonyabb áron megvásárolt termékre, szolgáltatásra is az általános szavatossági-jótállási előírások és panaszkezelési szabályok az irányadók. A magazinokból, reklámújságokból kivágható, honlapokról, alkalmazásokból letölthető kuponokon feltüntethetik akár az árkedvezmény mértékét, akár azt, hogy egy termék áráért kettő kapható.
Érdemes rákérdezni az akció okára
Gyakori, hogy az ilyen termékekre nem vállalnak szavatosságot, de ezt a kereskedő csak akkor teheti meg, ha a termék hibája miatt szállította le a termék árát, és ezt jelzi is. A szavatosság korlátozása kizárólag erre a hibára vonatkozhat.
A jogszabályok alapján ha egy termék meghibásodik, a kereskedőnek attól függetlenül foglalkoznia kell a fogyasztó panaszával, hogy az le volt-e értékelve vagy sem.
Érdemes odafigyelni az akció határidejére, a különböző termékkapcsolásokra. Fizetés előtt mindenképpen ellenőrizzük, hogy levonták-e a kedvezmény összegét
– figyelmeztet az Innovációs és Technológiai Minisztérium.
Inzelt Éva, a Budapesti Békéltető Testület elnöke a Kossuth Rádió Napközben című műsorában elmondta, főleg a karácsony előtti időszakban hirdetnek az üzletek különböző akciókat, amikor 10, 20 vagy akár 30 százalékkal is olcsóbban lehet megvásárolni bizonyos termékeket. A fogyasztókban ebben az esetben felmerül a kérdés, hogy pontosan melyik áru után jár a jótállás.
„Fontos hangsúlyozni, hogyha egy termék 150 ezer forint volt az akció előtt, de a kuponnal 99 ezer forintért is hozzá lehet jutni, akkor annak a vételárnak az alapján számít a jótállási idő, amit kifizet érte a fogyasztó”
– mutatott rá.
A teljes beszélgetés itt hallgatható vissza.
Az akciós termékek után is jár a jótállás, de fontos, hogy ez csak abban az esetben áll fenn, ha a leértékelés nem a termék valamelyik hibája miatt következett be. Példaként említette a bemutatótermi árukat.
A sávos jótállás bevezetése mellett januártól újabb termékekre is vonatkozik a kötelező garancia. Így már a 10 ezer forintnál drágább nyílászárókra, ablakokra, ajtókra, garázsajtókra, redőnyökre, reluxákra, napellenzőkre; kamerás figyelőrendszerekre, kaputelefonokra; kádakra, csapokra, zuhanykabinokra; napelemekre, napkollektorokra és az azokból létrehozott rendszerekre; az elektromos rollerekre, drónokra stb. is jár garancia.
2021. január 1-jétől lépett hatályba a sávos jótállás. Ez azt jelenti, hogy amennyiben valaki tartós fogyasztási cikket vásárol, akkor 10 001 és 100 000 forint között egy év, 100 001 és 250 000 ezer forint között két év és 250 001 forinttól pedig kötelezően három év jótállás van a termékekre. Az építőanyagokra külön szabályozás vonatkozik – magyarázta Inzelt Éva.
Hozzátette, természetesen a cégek vállalhatnak szerződéses jótállás keretében hosszabb tartamú jótállást.
A ruházati cikkek esetében az úgynevezett kellékszavatossági jogainkat érvényesíthetjük: kijavítást, kicserélést, árleszállítást, illetve végső esetben a termék árának a visszaadását kérhetjük.
Fontos szabály azonban, hogy van egy bizonyítási teher a vállalkozáson, tehát a termék megvásárlásától számított hat hónapon belül a termék hibáját úgy kell tekinteni, mintha fenn állt volna a termék eladásakor. Ezáltal a vállalkozásoknak kell magukat kimenteni, bizonyítani, hogy ez a hiba nem egy gyártási hiba, hanem nem rendeltetésszerű használatból eredő hibát jelent – hívta fel a figyelmet.
Jótállási jegy segíti a vásárlókat és a vállalkozásokat
A jótállási jegy minimális tartalmi elemeit jogszabály részletezi. Szerepeltetni kell rajta a kereskedő nevét, címét; ha nem azonos a forgalmazóval, a gyártó nevét, címét; a termék beazonosítására alkalmas megnevezését és típusát, és ha van, a gyártási számát. A jótállási idő kezdete szempontjából alapvető jelentőségű a vásárlás vagy üzembe helyezés időpontjának pontos rögzítése.
Ismertetni kell továbbá a fogyasztó jótállásból eredő jogait, érvényesíthetőségük határidejét és feltételeit. Az idei év elejétől
a jótállási jegyen fel kell tüntetni a vállalkozás bélyegzőlenyomatát és a kiállítás során a képviseletében eljáró személy aláírását is.
Január 1-jétől fokozottan ügyelni kell arra, hogy a jótállási jegyen minden esetben szerepeljen a termékre irányadó jótállási idő, amely az eladási ártól függően egy, két vagy három év lehet. Bár jogszabály nem írja elő, de ugyanezért célszerű a vételár feltüntetése is.
https://giphy.com/embed/xUOxeSXjqTCTzkq40w A jótállási jegy mintája a fogyasztóvédelmi portálról tölthető le, használata nem kötelező. A vállalkozások általa teljes körű tájékoztatást kapnak az előírt tartalmi elemekről, így könnyebben ültethetik át gyakorlatukba az új szabályokat. 2021-től a papíralapú mellett elektronikus jótállási jegy is kiadható.
A meghibásodott termékek javíttatását akár telefonra vagy mobilalkalmazásba letölthető e-számlával is intézhetjük,
ha annak tartalma mindenben megfelel az előírásoknak. Forrás: MTI, hirado.hu, Kossuth Rádió
