Lezárult a hadgyakorlat az ukrán határ mentén, ezért Oroszország visszavonja a csapatait a határmenti régióból és a Krímből – jelentette be Szergej Sojgu, orosz védelmi miniszter.
Az elmúlt hetekben jelentős mennyiségű orosz katona és hadianyag vonult fel az ukrán határra; a csapatmozgások miatt támadástól kezdett el tartani az ukrán kormány és a NATO tisztségviselői is. Az egyik legfőbb kifogásuk az volt, hogy Oroszország nem jelentett be semmilyen hadgyakorlatot és úgy végzett ilyen manővereket. Szergej Sojgu védelmi miniszter friss közleményében azt állítja, hogy a hatalmas összfegyvernemi gyakorlatot azért nem jelentették be előre a nemzetközi közösség számára, mert az Oroszország hirtelen támadásra adott reakcióját volt hivatott ellenőrizni. A gyakorlatot most lefújták.
Úgy gondolom, hogy a váratlan ellenőrzés céljait sikerült teljességgel elérnünk. A csapatok bebizonyították, hogy képesek az ország védelmét megbízhatóan biztosítani. Ezzel összefüggésben elrendeltem a déli és a nyugati katonai körzetben zajló ellenőrző műveletek befejezését
– fogalmazott Szergej Sojgu védelmi miniszter egy sajtóközleményben a Euronews idézete szerint.
A védelmi miniszter elrendelte, hogy a vezérkar, valamint a katonai körzetek és a légideszant egységek parancsnokai tervezzék meg és április 23-tól kezdjék meg a csapatok visszavonását állandó állomáshelyükre, valamint készítsenek részletes elemzést a harckészültség meglepetésszerű ellenőrzésének eredményeiről. Az érintett egységeknek május 1-ig kell visszatérniük bázisaikra. Sojgu arról nem beszélt, hogy pontosan mekkora állományt csoportosítottak a határ menti régióba és arra sem tért ki, hogy minden egyes alakulat, melyet oda vezényeltek, most visszatér-e eredeti támaszpontjára.
KÜLFÖLDI TISZTSÉGVISELŐK ARRÓL SZÁMOLTAK BE, HOGY 50-150 EZER KATONÁT VEZÉNYELT OROSZORSZÁG A HATÁR MENTI RÉGIÓBA.
Pattanásig feszült a helyzet
A polgárháború sújtotta Kelet-Ukrajnában márciusban kezdett ismét hevülni a konfliktushelyzet, amikor több hónapos tűzszünet után újabb fegyveres összecsapások történtek a szakadár Donyec és Luhanszk régióban. Ezzel párhuzamosan pedig Oroszország, amely az elmúlt években támogatta a szakadárok tevékenységét, jelentősen megerősítette katonai erejét az orosz-ukrán határ mentén.
A nemzetközi közvélemény – élen a NATO országaival – az oroszok csapatmozgásait a térségben Ukrajna területi integritásának fenyegetéseként értékelte, és a nyugati vezetők többször követelték Oroszországtól, hogy azonnali hatállyal vonja ki a haderejét a térségből. Tod Wolters tábornok, a NATO európai erőinek főparancsnoka a napokban úgy fogalmazott, hogy reális kockázata van annak, hogy Oroszország megtámadja Ukrajnát a következő hetekben.
Az orosz vezetés a csapatmozgásokat hadgyakorlatokkal magyarázta, a Kreml pedig hangsúlyozta, hogy Oroszország nem fenyeget senkit.
A helyzet odáig fokozódott, hogy Oroszország októberig lezárta a Fekete-tenger egy részét a Kercsi-szoros felé a külföldi hajók előtt hadgyakorlatokra hivatkozva. Ukrajna pedig Patriot rakétavédelmi rendszereket kért Amerikától és atomfegyverek beszerzésének lehetőségét is pedzegetni kezdte arra az esetre, ha a nyugati országok nem adnak katonai támogatást a védekezéshez.
Nagyszabású gyakorlat volt
A hadgyakorlat egyébként igen nagyszabású volt, a több tízezer gyalogos mellett több tucat hadihajó és több száz harci repülő is részt vett rajta. Emellett az oroszok jelentős mennyiségű harckocsit, páncélozott szállító harcjárművet és löveget vonultattak fel a határ mentén.
A NATO ÉS AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK VÉLEMÉNYE SZERINT EZ VOLT AZ OROSZ HADERŐ LEGJELENTŐSEBB AKCIÓJA A KRÍM-FÉLSZIGET 2014-BEN TÖRTÉNET ANNEXIÓJA ÓTA.
Egy részletesebb nyugati jelentés szerint a gyakorlat során 107 ezer orosz katona, 1300 tank, 3700 drón, 1300 tüzérségi eszköz és 380 rakéta-sorozatvető vonult fel a térségben.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök éppen tegnap kérte meg Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy üljenek le és egyeztessenek arról, hogy lehetne visszaállítani a tűzszüneti állapotot Kelet-Ukrajnában, ahol „több millió életet” veszélyeztet szerinte a kialakult diplomáciai feszültség és a krízishelyzet során Joe Biden elnök is egy találkozó lehetőségéről egyeztetett Putyin elnökkel. Az egyelőre nem világos, hogy megvalósul-e a közeljövőben bármelyik találkozó.
Forrás: portfolio.hu
