Fejes káposzta: a zöldség, amin idén az öntözés sem segített

Fotó pixabay

A kereslet csökkenése az időjárás okozta kihívásokkal együtt óriási gondot jelent a káposzta-termesztéssel foglalkozók számára.

Az európai káposztapiac helyzete

Az Európai Unióban éves szinten mintegy 3,6–3,7 millió tonna káposzta betakarítására kerül sor. A legnagyobb szereplő az EU piacán Lengyelország, ahol 2015 és 2020 között a termés 0,8 és 1 millió tonna között volt, ami az EU termelésének 27 %-a.

Az idén várhatóan 700 ezer tonna körüli lesz a betakarított termés Lengyelországban, ami elsősorban a kedvezőtlen időjárásnak köszönhető. Valószínűleg a minőség is elmarad majd a legjobbtól. Szintén fontos szereplő az európai piacon Hollandia, az EU belső piacán a legnagyobb fejes- és vöröskáposzta exportőrnek számít. Az EU fejes- és vöröskáposzta-külkereskedelmi egyenlege negatív volt 2020-ban, mivel a kiszállítás 37,9 ezer tonnára nőtt, míg a beszállítás 59 ezer tonnára csökkent a harmadik országok vonatkozásában.

Káposztahelyzet Magyarországon

A KSH adatai szerint Magyarországon 2020-ban fejes káposztából az elmúlt évtized legkisebb mennyisége termett, mindössze 39,7 tonna. Összehasonlításképpen: 2015-ben mintegy 64 ezer tonna fejes káposzta betakarítására került sor, azóta évről-évről csökken a mennyiség.

Magyarország fejes- és vöröskáposzta-külkereskedelmi egyenlege negatív volt a tavalyi évben: a beszállított mennyiség 3,91 ezer tonnát ért el, míg exportra 1,67 ezer tonna került.

2021 első fél évében az import 48 százalékkal nőtt az elmúlt év azonos időszakához képest, így elérte a 4,82 ezer tonnát.

Németországból 363 százalékkal, 2,6 ezer tonnára nőtt a beszállított mennyiség,

A Hollandiából származó káposzta behozatala 40 százalékkal csökkent, Észak-Macedóniából 60 százalékkal, Lengyelországból pedig 26 százalékkal csökkent a behozatal.

Az exportált káposzta mennyisége mintegy 20 százalékkal nőtt, aminek jelentős része a skandináv államokba (Finnország, Norvégia, Svédország) irányult.

Árak a piacon

A Budapesti Nagybani Piacon április közepén került piacra a primőr, fehér fejes káposzta. Ekkorra az árak 20 százalékkal haladták meg a tavaly áprilisi árakat. A mintegy 410 forint/kilogrammos kezdőár lényegesen magasabb volt az akkor még kapható 2020-ban termett káposzta áránál, ami akkor mintegy 140 forintos kilóáron volt elérhető.

A primőr vöröskáposzta két héttel korábban jelent meg a kínálatban, mint 2020-ban, az ára pedig 87 százalékkal haladta meg a tárolt termékek árát.

A primőr fehér fejes káposzta ára 7 százalékkal 264 forint/ kilogrammra emelkedett a 16–25. héten az egy évvel korábbihoz képest, majd a korai termékek kifutása után a szabadföldi fehér fejes káposzta ára 54 százalékkal 177 forintra emelkedett kilogrammonként a 26–38. héten az előző évihez képest – derül ki az Agrárközgazdasági Intézet elemzéséből.

A tavalyi évben az árak Európa-szerte az egész szezonban az önköltségi szint alatt mozogtak. Holland szakértők szerint a tavalyi kereslet nagyon alacsony volt a termék iránt, az árak Európa-szerte az egész szezonban az önköltségi szint alatt mozogtak – írta akkoriban a fruitveb.hu.

Fejeskáposzta-termesztés Hajdúhadházon

Hazánk egyik hagyományos káposzta-termesztéssel foglalkozó települése Hajdúhadház, a településen már több mint 200 éve foglalkoznak ezzel a gazdálkodók. “Itt találkozik a debreceni löszös talaj és a nyírségi homok. Ez a terület kiválóan alkalmas a káposzta termesztésére, mert a talaj és a mikroklíma ideális feltételeket biztosít. Vagy inkább már csak múlt időben” – mondja Szöllősi László, aki Hajdúhadház térségében foglalkozik káposztatermesztéssel.

A termelő szerint ebben az évben talán az utóbbi évek legrosszabb termése várható, mert az egyébként megfelelő mikroklíma előnyeit az idén nem tapasztalták. Rendkívül hosszú ideig nem volt csapadék, és a hőség miatt a párolgás fokozott volt, így a káposztafejek mérete elmarad a szokásostól, valamint a zöldség nedvességtartalma is jóval alacsonyabb lesz a normálisnál.

Hiába öntöztük, a termésátlagok elmaradnak attól, amit megszoktunk, annyira nagy volt a kipárolgás és a hősokk, hogy ezt már nem tudta tolerálni a káposzta.” A termelő foglalkozik olyan hibrid káposztafajtákkal, amelyek akár 100 tonnás hektáronkénti termést is tudnak hozni, de ragaszkodik a helyi tájfajta, a Hadházi lapos termesztéséhez is. Ez a fajta 30-40 tonnánál nem terem többet, viszont magas cukortartalommal, megfelelő savtartalommal rendelkezik, jól tárolható, nagyon jó minőségű savanyú káposztát lehet belőle előállítani. A hibrid fajtákkal ellentétben kevésbé viaszos a levele, így nincs kesernyés íze. (A magasabb viasztartalom egyébként a rovarok elleni védelem miatt fontos, és nagy szerepe van abban, hogy a hibrid fajták, pl. a Green Rich, Green Lunar   jövedelmezősége magasabb.)

Egyre kevesebb a termelő

Szöllősi László elmondta, hogy az időjárás csak az egyik probléma. A termőterületek csökkenése elsősorban amiatt jellemző a térségben, mert csökken a kereslet a káposzta iránt. “Mi korábban 5 hektáron termesztettük, ma már nincs több 1,5-2 hektárnál, mert egyszerűen nem keresik a fogyasztók, nem számít divatos zöldségnek, a káposztás ételek ma már kevésbé kedveltek. Emiatt sokan fel is hagynak a termesztéssel” – mondta az Agroinform.hu kérdésére a termelő.

Forrás: agroinform.hu