Az Európai Parlament (EP) döntése a Sargentini-jelentés elfogadásáról a bevándorláspárti politikusok kicsinyes bosszúja – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdai sajtótájékoztatóján, Budapesten.
A tárcavezető hangsúlyozta: a dokumentum elfogadásával Magyarországot és a magyar embereket azért ítélik el, mert „bebizonyítottuk, hogy a migrációra nincs szükség és a migrációt meg lehet állítani”.
Szijjártó Péter szerint a döntés csalással született, mert az európai szerződések egyértelmű rendelkezéseit figyelmen kívül hagyva a tartózkodó szavazatokat nem számolták bele a végeredménybe. A szükséges jogorvoslati lehetőségeket áttekintik – tette hozzá.
A külügyminiszter kiemelte: a döntés újabb világos bizonyítéka annak, hogy az EP-ben masszív többségben vannak a bevándorláspárti politikusok. Azt is tudtuk, de ma be is bizonyosodott: az Európai Néppártban (EPP) is többségben vannak a bevándorláspártiak – magyarázta.
Kifejtette: minden kétséget kizáróan lelepleződött a szándék egy május utáni koalíciókötésre, amelynek értelmében a liberálisok, a szociáldemokraták és a néppártiak most Magyarországot elítélő csoportjai között egy bevándorláspárti koalíció jönne létre azzal a céllal, hogy május után is bevándorláspárti politikát folytasson az EU, és legyen lehetőség bevándorlókkal elárasztani a kontinenst.
A tárcavezető úgy vélte, a döntésben szerepet játszott, hogy a döntéshozók tudták: Magyarország migrációpárti politikát soha nem fog elfogadni, végrehajtani, a magyarok világos döntést hoztak, hogy Magyarország soha nem lesz bevándorlóország.
Mint mondta, a magyarok arról is döntöttek, hogy csak „mi határozhatjuk meg, kivel akarunk együtt élni itt az országban”, és a kormánynak kötelessége megvédeni az emberek biztonságát és a határokat.
Szijjártó Péter kijelentette: „minősített hazugságokkal van tele” a jelentés, ez egy „bevándorláspárti vádirat” Magyarországgal szemben. A kormány a cáfolatát tényszerűen egy 108 oldalas dokumentumban minden EP-képviselőnek eljuttatta, de a vita bebizonyította, hogy a tények nem számítottak – közölte.
Kitért arra: 69 megállapítás van a jelentésben, amelyből 13 olyan ügyre vonatkozik, amelyeket már elrendeztek. Ezeket újranyitja a jelentés, vagyis azt mondja, hogy felesleges megállapodni az uniós intézményekkel, mert egy másik intézmény bármikor újranyithatja az ügyet – mutatott rá.
A külügyminiszter szerint 19 olyan ügy van a jelentésben, amelynél folyamatban van a párbeszéd, az eljárás, a konzultáció. 37 hamis, hazug, méltatlan, alaptalan, Magyarországot sértő vád is van benne, ezeknek nincs közük a valósághoz – mondta, példaként említve, hogy antiszemitizmussal vádolja Magyarországot a jelentés, azt állítja, hogy nincs sajtószabadság az országban, és sérül az akadémiai szabadság.
Úgy látja, koncepciós eljárás zajlott, mert Sargentini úgy állította össze a jelentést, hogy hivatalos delegáció nem érkezett Magyarországra, kizárólag a kormány ellen nyíltan állást foglaló NGO-k véleményét vette figyelembe, és csalással fogadták el a dokumentumot.
Szijjártó Péter kiemelte: azért harcolnak, hogy olyan EP, Európai Bizottság és EPP legyen, ahol a bevándorlást ellenzők vannak többségben.
Kérdésre közölte: a Fidesz az EPP, a legerősebb pártcsalád tagja, és annak legsikeresebb pártja a saját hazájában élvezett támogatás alapján. Azonban világossá vált, hogy a migráció kérdésében komoly megosztottság van az EPP-n belül. Azért küzdünk, hogy „a mi álláspontunk kerüljön többségbe”, hogy az EPP visszatérjen a kereszténydemokrata útra, ami az európai identitás megőrzését, a kereszténydemokrata hagyományokhoz való ragaszkodást jelenti – mondta. Ezért „küzdünk, amíg lehet” – fűzte hozzá.
Szerdán megszavazta a magyar jogállamisági helyzetről szóló különjelentést az EP, a plenáris ülésen 448 igen szavazattal, 197 ellenében, 48 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők a dokumentumot.
A jelentés elfogadásához a leadott voksok több mint kétharmadára, valamint az összes képviselő abszolút többségének támogatására (vagyis legalább 376 szavazatra) volt szükség. A tartózkodás nem számított leadott szavazatnak.
A zöldpárti Judith Sargentini által összeállított és az EP illetékes szakbizottságában korábban már nagy többséggel jóváhagyott dokumentum szerint Magyarországon fennáll a veszélye az uniós értékek súlyos és rendszerszintű sérülésének, ami indokolja az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását.
(MTI, kormany.hu)
Az EP megszavazta a Sargentini-jelentést / Szijjártó Péter: Csalás történt a szavazáson, a kormány áttekinti a lehetséges jogorvoslati lehetőségeket
Megszavazta a magyar jogállamiság helyzetéről szóló különjelentést szerdán az Európai Parlament (EP). A plenáris ülésen 448 igen szavazattal, 197 ellenében, 48 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők a dokumentumot. A Népszava rámutat: az Európai Néppárt (EPP) jelen lévő tagjai közül 115-en az igen gombot nyomták meg, 59-en nemmel voksoltak, 29-en pedig tartózkodtak; a szöveget elutasító néppártiak zömét magyar, illetve a közép- és kelet-európai régióhoz tartozó EP-képviselők alkotják, valamint olaszok, néhány francia és spanyol politikus. A magyar jogállamiság ügye a szavazás nyomán az EU-s tagországok kormányainak tanácsa elé kerül, amely négyötödös többséggel dönt majd arról, valós-e a veszélye annak, hogy Magyarországon csorbulnak az EU alapértékei.
„Büszke vagyok, hogy a Parlament támogatta a jelentést, amely elsősorban a magyar polgárok jogairól szól” – közölte a Twitteren Judith Sargentini holland zöldpárti EP-képviselő, aki megköszönte kollégáinak, hogy a jogállamiságot fontosabbnak tartották, mint a pártérdekeket. A szavazás utáni sajtótájékoztatóján Sargentini elégedettségének adott hangot, egyben megjegyezte: szerinte a jelentés elfogadása ellenére sem fog változtatni politikáján a magyar kormány. Cáfolta továbbá, hogy a magyar nép ellen szólna a jelentés, mivel az véleménye szerint a többi 27 tagállamnak szól. Az EP-képviselő abbéli reményének is hangot adott, hogy még az osztrák EU-elnökség alatt döntés születhetne az eljárásról. Judith Sargentini azt is megjegyezte: nem szeretné, ha a 7. cikkely alkalmazása egyben az EU-források elvonásával járna.
Az EP döntése a Sargentini-jelentés elfogadásáról a bevándorláspárti politikusok kicsinyes bosszúja – hangsúlyozta Szijjártó Péter szerdai sajtótájékoztatóján. A külgazdasági és külügyminiszter szerint a döntés csalással született, mert az európai szerződések egyértelmű rendelkezéseit figyelmen kívül hagyva a tartózkodó szavazatokat nem számolták bele a végeredménybe. A szükséges jogorvoslati lehetőségeket áttekintik – emelte ki Szijjártó Péter, aki az ATV Egyenes Beszéd szerdai műsorában azt mondta, a döntés nem kudarc a kormány számára, mivel egy „óriási csalás történt”. A tárcavezető ismertette: feltérképezik a lehetséges jogorvoslati utakat, majd kiválasztják a legracionálisabb utat, amin majd végigmennek, minderről néhány napon belül születik majd döntés. Jogi értelemben érvénytelen a magyar jogállamisági helyzetről szóló különjelentés európai parlamenti elfogadása, ugyanis csak a szavazási szabályok megsértésével sikerült elérni a kétharmados többséget – hangoztatták fideszes EP-képviselők a szerdai ülés után. A strasbourgi sajtótájékoztatón Szájer József közölte: a magyar kormány már hétfőn jelezte az EP főtitkárának, hogy „abban az esetben, ha e szerint, a szerződés szerint téves eljárás szerint fogják eldönteni ennek a jelentésnek a sorsát, abban az esetben a magyar kormány ezt érvénytelennek fogja tekinteni”. Hozzátette: az EPP is osztja az ő véleményüket arról, hogy a tartózkodásokat is a leadott szavazatok közé kellett volna számítani, mert a néppárti képviselőcsoport vetette föl a legutóbbi házbizottsági ülésen, hogy a speciális szavazási szabályokat rosszul számolják – tudósít az Index, kiemelve: a néppárti képviselőcsoport nem nyilatkozott olyat, hogy ne fogadná el a szavazás eredményét. Deutsch Tamás tudatta: a kormánypártok országgyűlési határozati javaslatot fognak beterjeszteni, hogy „helyretegyék” a jelentés megállapításait. Budapesti sajtótájékoztatóján Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője jelezte: megvizsgálják annak lehetőségét is, hogy „jogi értelemben miként tudjuk magunkat megvédeni”, mivel szavai szerint a tegnapi szavazás nyilvánvaló csaláson alapul. A következő időszak alkalmat fog adni a viták rendezésére, ugyanis a magyar jogállamisági helyzetről szóló különjelentésről tartott szavazás eredménye lehetőséget biztosít Magyarországnak arra, hogy érdemben el tudja magyarázni régóta hangoztatott álláspontját, s minden felvetett kérdést áttárgyalva bizonyítsa igazát – mondta Járóka Lívia fideszes EP-képviselő az MTI-nek telefonon adott nyilatkozatában szerdán.
Aki végignézte a keddi kétórás vitát, „valószínűleg még mindig szellemi másnaposságban szenved, annyira nehéz kiheverni” – jelentette ki a Mandinernek adott interjújában Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára. Szerinte a jelentés nem más, mint „tényeket nélkülöző ideológiai epeömlés”, és „silány tartalma miatt akár legyinthetnénk is az egészre, ha nem Magyarországot sértenék meg vele”.
Az EP kiállította a bizonyítványt magáról – értékelte Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője a Sargentini-jelentés megszavazását. A kormánypárti politikus szerint olyan szervezet mondott ítéletet, amelyik képtelen megőrizni a kontinens kultúráját, megvédeni a határait és növelni versenyképességét, és azt a tagállamot ítélték el, amelyik képes minderre. Európa ma nagy veszélyben van, mert parlamenti képviselői tévednek Európa gyökerei és pozíciója tekintetében – hangoztatta Vejkey Imre, a KDNP frakcióvezető-helyettese.
Hatalmi arroganciája, kompromisszum nélküli politikája és mérhetetlen pénzéhsége miatt a Fidesz feláldozta Magyarországot – reagált a Jobbik szerdán az EP döntésére. Ujhelyi István szocialista EP-képviselő a Sargentinijelentés megszavazását úgy értékelte: „Egy normális demokráciában a kormány ilyenkor önként távozik a hatalomból, és bocsánatot kér mindazért, amit Magyarország ellen tett.” Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője szerint a szavazás eredménye valószínűleg azt is jelenti, hogy a Fidesznek így vagy úgy, de távoznia kell az EPP-ből. Tóth Bertalan, az MSZP elnöke és Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke csütörtökön bejelenti, hogy közös tüntetésre hívja az európai demokratákat egy Európa-párti Magyarországért Budapesten – értesült a 24.hu, mely úgy tudja, a demonstrációt vasárnap délután tartják majd egy belvárosi helyszínen. Az ATV Egyenes Beszéd tegnapi adásában Gréczy Zsolt, a DK politikusa bejelentette, hogy pártja is tüntetni fog vasárnap, de bízik benne, hogy végül az MSZPvel és a Párbeszéddel tudnak közösen demonstrációt tartani. „Az elmúlt 12 év legnagyobb és legsúlyosabb politikai vereségét szenvedte el Orbán” – kommentálta a szerdai szavazást Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke. Az EP nagyon fontos döntést hozott, amely világos jelzése annak, hogy a jelentős többség, beleértve a Fidesz pártcsaládjába tartozó képviselőket is, nem fogadja el és határozottan elutasítja az Orbán-kormány politikáját – kommentált
Niedermüller Péter DK-s EP-képviselő szerdán Strasbourgban. Budapesti sajtótájékoztatóján Rónai Sándor, a DK szóvivője arra szólította fel az EPP-t, hogy zárja ki soraiból a Fideszt. Az LMP szerint kizárólag Orbán Viktor és a Fidesz hibája és felelőssége, hogy megindulhat az eljárás Magyarországgal szemben az uniós alapszerződés hetedik cikke alapján. A párt jelezte: nem tudnak támogatni olyan eljárást, amely a kormány és a miniszterelnök bűneit a magyar emberekkel fizetteti meg. A Liberálisok szerint győzött a demokrácia és a jogállamiság iránti igény az EP-ben, ahol nagy fölénnyel mondtak nemet az Orbán-kormány illiberális politikájára. A Momentum úgy véli, a jelentés elfogadása bizonyíték arra, hogy a kabinet politikája vállalhatatlan Európában, és arra, hogy a Fidesz konzervatív pártból hivatalosan is szélsőségessé vált. „Konkrét válaszlépést igényel az a támadás, amelyet Magyarországgal szemben folytat az EP a Sargentini-jelentéssel” – közölte a Mi Hazánk Mozgalom. A párt ezért javasolja Magyarország EUcsatlakozási feltételeinek újratárgyalását, illetve azt követően népszavazást az EU-tagságunkról, mivel elfogadhatatlan, hogy az EU „a balliberális köröknek való megfelelési kényszerről szól”.
Szerdán felszólalt az EP-ben Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, aki kijelentette: ha EP-képviselő lenne, igennel szavazott volna a jelentésre. Steffen Seibert német kormányszóvivő az EP-szavazást követő nyilatkozatában azt hangoztatta, hogy „a jogállami elveket valamennyi tagállamnak tiszteletben kell tartania”. Hozzátette: most az EU soros osztrák elnökségének kell megtenni a további lépéseket a Magyarország elleni eljárásban. Franciaország üdvözli az EP „erős jelzését”, amellyel szerdán elítélte az uniós értékek rendszerszintű fenyegetettségét Magyarországon, és elindított egy olyan ritka eljárást, amely szankciókhoz is vezethet a magyar kormány ellen – tudatta tegnap a francia elnöki hivatal. Matteo Salvini olasz belügyminiszter közösségi oldalán támogatását fejezte ki Orbán Viktornak az EP szerdai szavazását követően. Giorgia Meloni az Olasz Testvérek (FdL) jobboldali párt parlamenti képviselőivel és szenátoraival Magyarország római nagykövetségénél tartott szolidaritási megmozdulást, ahol kijelentette: az FdL a magyar nép és Orbán Viktor oldalán áll, akit azért büntetnek, mert van bátorsága nemet mondani Európa iszlámosítására. A Sargentini-jelentés megszavazását Nigel Farage brit euroszkeptikus EP-képviselő úgy értékelte: szorosabbá vált az unió „autoriter szorítása”. Geert Wilders, a holland Szabadságpárt vezetője szégyenletesnek titulálta a dokumentum elfogadását, hozzátéve, hogy Magyarország példakép az EU számára, a magyar miniszterelnök pedig egy hős, akinek járna a Nobel-díj. Petr Fiala, a cseh képviselőház alelnöke nagy hibának minősítette az EP döntését. „Az ilyen lépések ahhoz vezetnek, hogy az államok kölcsönösen nem bíznak egymásban” – húzta alá. Ryszard Terlecki, a lengyel alsóház alelnöke, a kormányzó Jog és Igazságosság frakcióvezetője szerint a jelentés megszavazása megkérdőjelezi az Európai Unión belüli szolidaritást és egységet. Zbigniew Ziobro lengyel igazságügyi miniszter pedig a demokrácia elleni merényletnek minősítette a Sargentini-jelentés megszavazását szerdán a lengyel közszolgálati televízióban, aláhúzva: Lengyelország támogatni fogja Magyarországot e támadás elhárításában. „Lengyelország a Magyarországgal szembeni esetleges szankciók ellen fog szavazni az európai intézményrendszer különböző fórumain” – tudatta a lengyel külügyminisztérium szerdán. A horvát jobboldali pártok nem támogatták a különjelentést az EP-ben – közölte Dubravka Suica, a horvát kormányzó jobboldali párt, a Horvát Demokratikus Közösség EP-képviselője. Norica Nicolai román EP-képviselő, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért képviselőcsoport egyik alelnöke kettős mércén alapuló, politikailag elhibázott lépésnek nevezte Magyarország elmarasztalását.
MTI, INDEX.HU, 24.HU, HVG.HU, 444.HU, ATV.HU, PESTISRACOK.HU, MANDINER.HU, 2018.09.12., NÉPSZAVA, 1. O., 3. O., 2018.09.13. , medianezo.hu
